Zenei fejlesztéssel a koraszülöttekért

2015. április 20. |

Az énekes-zenés-játékos foglalkozások minden gyerek fejlődésére jó hatással vannak, a koraszülötteknél pedig különösen nagy a jelentőségük. A fejlesztést – mint ahogy egyéb módszerek esetében is – minél korábban érdemes elkezdeni.

Amikor egy koraszülött gyerek a Tunyogi Pedagógiai Szakszolgálathoz kerül, rendkívül körültekintőek az első lépések annak megállapítására, pontosan milyen típusú és mennyiségű fejlesztésre van szüksége. „Az első találkozás alkalmával minden esetben sor kerül egy beszélgetésre” – kezdi Juhász Éva, az intézmény gyógypedagógusa. Részletesen kikérdezik a szülőt a gyerek állapotáról, a terhességről és a szülésről, az esetleges komplikációkról, betegségekről és minden olyan tényezőről, amely rizikófaktor lehet a gyerek fejlődésére nézve. „Ezt követően megfigyeljük a gyereket, spontán helyzetben, illetve bizonyos kiváltott ingerhelyzetekben, amikor azt figyeljük meg, hogy az adott ingerekre hogyan reagál. Ezek alapján kapunk egy elsődleges képet, így össze tudjuk állítani a neki legmegfelelőbb, egyénre szabott komplex fejlesztési tervet, amely egyrészt tartalmaz egy szenzomotoros, mozgásfejlesztő programot, valamint egy tanulási képességet fejlesztő programot.

A fejlesztés kezdetének ideje nagyon fontos tényező. Minél korábban kezdik meg a korai fejlesztést, ideális esetben 6 hónapos kor előtt, annál jobb eredményt lehet elérni, és annál inkább kivédhetők azok a problémák, amelyek csak jóval később, például a gyermek óvodai vagy iskolai évei alatt jelentkeznének.

Már a hatvanas-hetvenes években is zajlottak olyan kutatások Magyarországon, amelyek a zenei fejlesztés hatását vizsgálták óvodás és iskoláskorú gyermekeknél (Kokas Klára, Barkóczi Ilona és Pléh Csaba vizsgálatai). Ezekben a vizsgálatokban megállapították, hogy a rendszeres zenei fejlesztés más képességek fejlődésére is pozitív hatást gyakorol.

„Az általunk végzett vizsgálatban is hasonló eredményeket tapasztaltunk a korai életkorra vonatkozóan” – mondja Juhász Éva. A csecsemők és kisdedek hallásának, hallási figyelmének fejlődése együtt járt szinte valamennyi egyéb képességük, mint például a beszéd és kommunikáció, a játéktevékenység, a tanulási képességek, a mozgás vagy a manipulációs képesség fejlődésével (Tunyogi Erzsébet, Kofránné Rémi Annamária és Bodor Emese vizsgálata)”.

„Ha már egészen korai életkortól énekelünk, mondókázunk a gyermekeknek, jobb lesz ritmusérzékük és zenei hallásuk. De ezeken felül a kommunikáció és a beszéd fejlődésére is nagyon jó hatást gyakorolunk, sőt az iskoláskorban az olvasás és írás tanulását, de a matematika elsajátítását is megkönnyíti, ha a gyermeknek jó a hallási figyelme és a ritmusérzéke. A mozgással kísért énekes játékok a gyermekek nagymozgásait is segítik összerendezni, fejlesztik az egyensúlyérzéket. Ha egyszerű hangszereket is megszólaltatunk a gyermekekkel, ezáltal a finom, precíz kézmozgások fejlődését is segítjük.

A rendszeres zenés foglalkozásokkal a gyerekek figyelme és koncentráló képessége is egyre kitartóbb lesz. A társaikkal közös játék során megtanulnak egymásra figyelni, segítjük őket beilleszkedni a csoportba. Mindezek mellett az énekes, zenei foglalkozások pozitív élményt jelentenek a gyermekek számára, segítenek oldani a bennük felgyülemlett feszültségeket, és segítik a személyiség boldog, harmonikus fejlődését” – mondja Juhász Éva. „Az énekes, mondókás játékok mindig örömteli pillanatok. De a legmeghatóbb talán az, amikor hosszú hetekig, hónapokig tartó gyakorlás után a csoportban sikerül megteremteni a gyerekeknél az egymásra való figyelést, és tágra nyílt szemmel, csöndben figyelik, amíg a társuk kíséri hangszerével valamelyik dalt.”

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter