2015. október 21. | Dobos Emese

Women, startup, venture

Kétségkívül aktuális és sokat tárgyalt téma a női vállalkozás-ösztönzés és „trendi" a startup-szcéna, de vajon mivel szembesülünk itthon? Valóban különbözne a női és a férfi agy? Az elmúlt pár évben a startup-láz mellett a női karrierépítés is „hot topic"-ká vált. Vajon a jogi változások előrelendítik majd a nők cégvezetői, vállalkozói kedvét? Vagy a mobilappok és smart megoldások után az új trendi a nő?

Évek óta egyre szélesebb körben téma a sajtóban is a női vállalkozások kérdése, a gyengébbik nem térnyerése a felsővezetői rétegben. Megszűnőben vannak vajon azok a sztereotípiák, melyek íratlanul is, de évszázadokra felosztották a feladatokat? A 21. század ultraemancipált, karrierista nője már fél kézzel fűrészel, másikkal a csavarhúzók közt matat, headseten keresztül pedig részvényeladásról tárgyal? Vajon valóban képesek vagyunk mindenre, amire a férfiak is? Át tudjuk venni minden fronton a vezetést? „Az már nem lehet senki számára újdonság, hogy nincs »női« és »férfi agy«. Azok az esetleges gondolkodásbeli különbségek, amelyekre ilyen címszó alatt gondolni szoktak, sokkal inkább az egészen kicsi kortól kezdődően eltérő szocializáció és az eltérő szerepelvárások következményei” – mondja Barna Emília, a Budapesti Műszaki Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszékének adjunktusa, populáris zenekutató. Az utóbbi évek jogszabályváltozásai és számos egyéb figyelemfelkeltő, támogató kezdeményezés ellenére, amelyek a női munkavállalás ösztönzésére irányultak, a felsővezetői székek 90 százalékában az erősebbik nem képviselői ülnek és a nők továbbra is a harmadával kisebb fizetést kapnak férfitársaiknál, ugyanazért a munkáért. „Európai szinten nagyjából 27%-os a női vállalkozók aránya, a befektetői oldalon pedig csupán 6-7%-ban vannak jelen” – meséli Müller Tamás online és digitális marketingszakértő, startupper és mentor, aki számos egyéb kezdeményezés és projekt mellett az idén már európaivá növő Women Startup Competition főszervezője.

Nagy Péter, a Colabs Startup Center egyik alapítója is hasonlóan vélekedik: „Ha visszaemlékszem az általunk szervezett Startup Weekendekre, 7-8 (3-5 fős) csapatból úgy 3-4-ben volt női tag: ez nagyjából 10%-os arány. Az összes itthoni startup vállalkozás közül pedig úgy 2-3-ról tudom, hogy van női társalapítója.” Idő kell, mire hatását érzi a világ ezeknek a változásoknak? Egy-egy jogszabály-módosításnak is „idő kell”, mire beépül a joggyakorlatba? „Az efféle változások esetében mindig el kell telnie X évnek ahhoz, hogy az eredmények kimutathatóak legyenek… Fontosak a jogszabályok, de az állami ösztönzés nem elég: a társadalomnak is változnia kell, például ahogyan a szerepekről gondolkodunk. Amíg az iskolai tankönyvek példái, illusztrációi is a berögzült szerepmodelleket erősítik és csak a fiúkat dicsérik a jó matekjegy miatt, addig nehezen várhatunk egyedül a jogszabályoktól komoly változást. Egy vezetői pozíció pénzzel és hatalommal jár – nem csoda, hogy senki sem akar elesni ettől, ezért természetes, hogy a férfitársadalom összezár. Ráadásul ott van az üveplafon-jelenség is: sok minden informálisan – akár egy esti sörözés közben – dől el a vállalatoknál. Lehet tehát, hogy elvileg adott a lehetőség, de közben ott van az a bizonyos láthatatlan plafon” – meséli Emília.

„Londonban már startup mum programok is léteznek. Ez a környezet kiváló a nőknek ebből a szempontból. Már számos olyan iroda létezik, ahol megoldják a gyermekfelügyeletet, de persze fontos a család és a rokonság támogatása is. Tavaly volt olyan családi ötletünk, amit legfőképpen egy 3 gyermekes anyuka vitt és prezentált, amíg az apa a főállása mellett kódolta a háttértartalmakat” – emlékszik vissza Tamás.

Létezik egy szervezet (Skool), amelynek célja a nemek közti egyensúly megteremtése a programozói, informatikai szektorban. Ennek keretén belül 10-16 éves lányokat tanítanak programozni: pár éven belül pedig ők indítanak majd nagyreményű startupokat. „A női startupokra jellemző, hogy szociálisan fogékonyabbak, aktívabban foglalkoznak jótettekkel, társadalmi felelősségvállalással. Viszont találkoztam már kőkemény tech és »kocka« ötletekkel is, de ezekben is benne volt a női empátia és a felhasználóbarát jellemzők” – meséli Tamás. Vajon valóban áthidalhatatlan a szakadék a pénzügyi világ és a vállalatigazgatás és a „tegyük szebb hellyé a világot” kezdeményezések közt? „Az első kategóriában mozognak a pénzek, a másodiknak nincs akkora anyagi megbecsültsége. Ez komoly gazdasági egyenlőtlenséget tükröz, amelyet ezek a sztereotípiák is erősítenek és indokolnak” – mondja Emília. A közigazgatási szféra azonban szembemegy ezekkel a tendenciákkal: sokkal magasabb a női vezetők aránya.

Női cégek, férfi cégek, nemi harmónia és a szupernők esete

Működhet jól egy pusztán csak nőkből vagy férfiakból álló cég? Célja vajon ez a női vállalkozásösztönző kezdeményezéseknek? „Az egészséges megoszlás működik jól. Egy férfiak uralta fejlesztőcégnél is hozzáadott érték a női munkatárs, ami addig hiányozhatott a cég még jobb működéséből. Vegyük akár a formatervezést: lehet, hogy nüansznyi a különbség, de rendkívül fontos többlet egy női szem által hozzáadott gondolat, ami már megjelenik az emocionális használatban és a tárgyhoz való kötődés elősegítésében” – mondja Tamás. A női startup verseny egyik célkitűzése közt szerepel egy új „generáció” kinevelése is: „Bízunk benne, hogy a tőlünk induló nők sok tudást és tapasztalatot szereznek majd, majd visszatérnek hozzánk befektetni, segíteni, mentorálni a hasonlóan indulókat.”

Ugyanígy vélekedik Nagy Péter is: „Emberek vagyunk, mindenkinek két fele van, ami az agyunkra is igaz, ezeknek nem szabadna alá- és fölérendeltnek lennie. Részletek és stratégia, érzelem és racionalitás – csak együtt működnek igazán.” Mindezek mellett ott vannak azok a „példamutató” és inspiratív történetek és interjúk, amelyek sikeres női felsővezetőket mutatnak be. „Jó ilyeneket olvasni, ugyanakkor csalóka, mert ez csak néhány kiragadott példa – mondja Emília. – Ezek a példák egyfajta szupernő-szindrómáról árulkodnak. De attól, hogy néhányuknak sikerült, nem általánosíthatunk, ez még nem tendencia, éppen ezért nem dőlhetünk elégedetten hátra. Nekik sikerült, példát mutatnak. Aki viszont például olyan társadalmi közegből jön, ahol elvárás már viszonylag korai életkorban a házasság és a gyerek – annak lehet, hogy esélye sincs ilyen életutat és karriert bejárni. Még ha a szándék jó is ezeknél a bemutatásoknál, akkor is kettős.”

A női startup-versenyre sajnálatos tény, hogy nagyon kevés számú a magyar jelentkező (holott hazai szervezésű). Tamás szerint sokan megijedtek a prezentációtól, főleg az angol nyelvűtől. Ennek leküzdésére idén már felkészítő tréninget is tartanak. Ezt Emília is megerősíti, aki 3 és fél évet élt Angliában: „Egyáltalán azzal, hogy önálló ötletekkel előállhatunk, jellemzően talán leghamarabb az egyetemen találkozik itthon az ember. Ez a magyar iskolarendszer hibája. Sarkítva: az önálló, sémáktól eltérő gondolkodásnak nincs Magyarországon kellő kultúrája, nem erre épül az oktatás, pláne nem gender-érzékenyen.”

De akkor vajon milyen kezdeményezések ösztönzik a nemi egyenlőséget? „Főleg a társadalomnak kell változnia – folytatja Emília. Amíg a mindennapi beszélgetéseket is áthatja a szexizmus és reflexió nélkül hivatkozunk női-férfi szerepekre, addig ez nagyjából így marad. Optimista becslésem szerint még szükség lenne úgy két generációnyi időre, hogy a társadalom ezeket a berögződéseket elengedje. Semmiképpen sem mondanám, hogy nincs értelmük a különböző programoknak: hiszen a kis lépések ugyanolyan fontosak.”

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter

Ne izgulj, Tündérke, megvan a jogsid! autóvezetés

Ne izgulj, Tündérke, megvan a jogsid!

A holtig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa munka

A holtig tartó tanulás az Y-generáció sikerének kulcsa

Közösségi fotósprojekt indul bántalmazott nőknek bántalmazott nők

Közösségi fotósprojekt indul bántalmazott nőknek