Háborúban egy vírussal

2016. március 13. |

Brazíliából egyre csak érkeznek az aggasztó hírek a Zika-vírusról és a kisbabákról, akik az átlagnál kisebb fejjel születtek. A pánik első számú áldozatai a nők, akiknek a kutatók, orvosok és államfők egyelőre csak annyit képesek tanácsolni, hogy ne essenek teherbe. Brazíliában élő szerzőnk exkluzív riportja.

2016. február, Brazíliaváros, Brazília. Hangosan dörömbölnek a kertkapun. Katonák. Arcukon még legénytoll sem pelyhedzik, a hangjuk csengő, a szemük nevetős, háborút nem látott. Alig húszévesek. Terepzöld egyenruhájuk fegyvert nem rejt, csak szórólapokat az üzenettel: „Egy szúnyog nem erősebb egy egész országnál.” Csakhogy tombol a párás brazil nyár, és a trópusi körülmények az ellenségnek kedveznek: a vírusokat terjesztő szúnyogok száma megszámlálhatatlan. A katonák – öten abból a 220 ezerből, akik házról házra járják az országot, hogy felkészítsék a közembert a szúnyogok elleni harcra – sietve járják körül a kertet. Víztárolók, kallódó műanyag flakonok, zugok után kutatnak, ahol megrekedhet a szinte mindennapos esővíz. Egy virágcserép tálkájában víz áll. Veszélyforrás lehet, figyelmeztetik a háziakat. A szúnyog állóvízbe rakja le a lárváit.

Szórólapokkal a szúnyogok ellen? Az itt élő nők többsége szkeptikusan figyeli az akciót, hiszen az elmúlt hónapokban rémhírek tömkelege ért el hozzánk a magzatot támadó, gyakran tünetmentes fertőzésről. Mondják, lesz vegyszeres lárvairtás is. De mikor? A Zika elleni védőoltás kifejlesztése még évekbe telhet. Addig a fogamzóképes nőnek, akinek szórólapot nyomtak a kezébe, egyetlen fegyvere van: a mezei szúnyogirtó spray.

Önkéntes házi őrizet

Amanda Ramos Galvão 35 éves, jogász, öt hónapos terhesen olvasott először a Zika-vírus és a kisfejűség közötti lehetséges összefüggésről. Pontosan emlékszik a napra: november 17. volt. A mikrokefália nevezetű rendellenességgel született gyerekek többségének az agya nem tud kellő mértékben fejlődni, ami gátolhatja őket a fejlődésben, értelmi fogyatékosságot, halláskárosodást okozhat. „Kikészültem. Sokat sírtam – emlékszik Amanda. – A terhességem szépen meg volt tervezve, rendben jártam a vizsgálatokra, nem tudtam megemészteni, hogy egyetlen szúnyogcsípés komoly rendellenességet okozhat a babának, hiszen szinte lehetetlen garantáltan védekezni ellene.”

Szaladt az orvoshoz. „Minél inkább nyugtatgatott az orvos, annál bizonytalanabbul éreztem magam – meséli. – Megtudtam, hogy a fertőzés az esetek 80 százalékában tünetmentes, még csak teszttel sem mutatható ki, elkaptam-e, hacsak nem a fertőzés akut időszakában végzik a genetikai vizsgálatot.” Ultrahanggal is csak a második trimeszter végétől látható a mikrokefália. Amanda még aznap – ahogy ő mondja – „házi őrizetbe” helyzete magát: csak egészen halaszthatatlan ügyek, orvosi vizitek miatt hagyja el szúnyoghálóval biztosított kilencedik emeleti otthonát, amelynek lefolyóit hermetikusan záró fedéllel fedték be. Az utcára kizárólag hosszú nadrágban, hosszú ujjú ingben lép. A babaholmik vásárlását is online fejezte be. Van rá példa, hogy a vírus szexuális úton terjedt tovább. Így hát Amanda férje is kerüli a tömeget, szúnyogriasztót használ, és mert a vírus nyálon és vizeleten keresztül is terjedhet, éttermeket, nyilvános vécéket sem látogatnak többet. „Az aggodalomnál súlyosabb érzések kavarognak bennem – mondja Amanda, aki csak akkor nyugszik majd meg, ha a kezében tartja márciusban születő egészséges gyermekét. – Ha tudtam volna, hogy Brazíliára szakad ez a vírus, későbbre halasztottam volna a terhességet.”

Nemzetközi helyzet

Teljes lelki nyugalommal csak az Antarktiszról szemlélhetők az események. Az Egészségügyi Világszervezet február elején nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, mivel a vírus szerepe valószínűsíthető a mikrokefália és a bénulást okozó Guillain–Barré-szindróma idegrendszeri megbetegedéseiben. „Elképzelhető, hogy más tényezőknek is szerepet kell játszaniuk a rendellenesség fellépéséhez” – nyilatkozta a brazil Egészségügyi Minisztérium Fertőző Betegségeket Felügyelő Osztályának igazgatója, dr. Claudio Maierovitch a Marie Claire-nek. Egy múltbeli vírusfertőzésnek például. „De a Zika bizonyosan társfaktor.”

Brazíliában becslések szerint már másfél millióan áteshettek a fertőzésen. A közel négyezer mikrokefália-gyanús esetből eddig ötszázról bizonyosodott be, hogy az anya a terhesség során Zika-fertőzött volt. A konzervatív, túlnyomórészt katolikus Dél-Amerikában sokakban fel sem merül az egyház által elutasított fogamzásgátlás. Számukra kevésnek bizonyulhat a közelmúltban tett pápai nyilatkozat: „A teherbe esés elleni védekezés nem a legfőbb gonosz.” Az abortusz az. A vírus rohamosan terjed Dél- és Közép-Amerikában, repülőútnyira a világ más pontjaitól. Közöttük Európától, ahol még nem köszöntött be a szúnyogszezon.

Egyéves várakozás

Melissa Kern, 35 éves pszichológus egy éve szeretne négyéves kislányának egy testvért ajándékozni, de a szúnyogoktól való rettegés helyett úgy döntött, inkább a terhesség ellen védekezik. Kivár. „Megvitattam az orvosommal – mondja Melissa, aki az a tanácsot kapta, várjon egy évet a teherbe eséssel. – Brazília harmadik világbeli ország, ahol a kormány leegyszerűsített üzenetekkel kommunikál, mert az emberek többsége nem vállal felelősséget a saját egészségéért. Megelőzés helyett sokan inkább az ügyeletre szaladnak, ha baj van.”

„Nincs hivatalos hatósági üzenet a teherbe esés kérdésében” – mondja dr. Maierovitch, aki az alacsony kockázatnak kitett nőket nem tántorítaná el a gyerekvállalástól. A több emelet magasban, a város szívében, légkondicionált lakásban élő Amanda vagy Melissa számára jelentősen kisebb a fertőzés kockázata, mint azoknak, akik külvárosi, mocsár közeli házakban, tanyákon, tó mellett laknak. Ők százszor is gondolják meg, mire vállalkoznak. „A helyzet sokat tisztulhat a következő hónapokban – véli Melissa. – Nem hajt az idő. Egy gyerekkel már könnyebb várakozni.”

Luciana Fernandes 32 éves köztisztviselő azonban még csak álmodik arról, hogy édesanya lehessen. De az álmoknak, ahogy azt országának prófétává emelt ponyvaírója, Paulo Coelho hangoztatja, univerzumot rengető erejük van. Már mesterséges megtermékenyítésért készültek folyamodni, amikor februárban természetes úton teherbe esett. „Megijedtem – meséli Luciana. – Új fertőzésről van szó, kevés információ áll rendelkezésre, és mindenfelől árad a töméntelen hamis hír. De nem adhattam fel az álmom! Jobban akartam, mint amennyire féltem.” Az élet nem áll meg. Csak úgy, a biztonság kedvéért.

Háborús övezet

„Meg fogjuk nyerni a Zika elleni háborút” – jelentette ki február közepén, a Zika-kampány elindításakor a brazil elnök, Dilma Rousseff, aki anya és nagyanya is. Önbizalmát, mondta, a sárgaláz elleni küzdelem sikereiből meríti: az ’50-es években az ország egyszer már megszabadult a vírust terjesztő szúnyogoktól. Igaz, a chikungunya és Dengue-láz elleni harcot újra a természet nyerte – utóbbi vírus évente 50 millió embert fertőz meg, és vagy 22 ezer gyerek hal bele. De kétségbeesésből valóban nem lehet háborút nyerni.

Optimista szcenárió szerint a szórólapokat osztogató katonák segítségére magyar felmentő sereg is siet: Márka Szabolcs és Bartos Imre, a Columbia Egyetem kutatói, főállású asztrofizikusok, már előálltak a szerkezettel, mely vegyszerek helyett ultrahanggal pusztítja el a szúnyoglárvákat.

Kérdés, milyen sebességgel lehet a technikát a súlyosan érintett országokban a következő hónapokban, még az augusztusi olimpia előtt bevetni, amelyre Brazília a világ minden tájáról vár sportolókat és szurkolókat. Mert könnyű a gonosznak győzedelmeskedni, ha a szúnyog a szövetsége. Ezek – ahogy a malária elleni küzdelemre dollár milliárdokat fordító Bill Gates írja – „emberölésben verhetetlenek”.

Ez a cikk a 2016. áprilisi Marie Claire-ben jelent meg.

Az itt szereplő képek csak illusztrációk.

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Riporter

“Az étkezési zavar sokszor egyáltalán nem az étkezésről szól” étkezési zavar

“Az étkezési zavar sokszor egyáltalán nem az étkezésről szól”