Tükörbe nézni nappali fénynél
Zsuzsa olvasta a könyvet, ezért is vett részt a Nő tanfolyamon. Két kisgyerek édesanyja, és a férfi, akivel réges-régen a Duna parton kéz a kézben sétáltak meg lángosoztak, most másra néz. Mi hiányzik? Mi múlt el? Min múlik? … Szóval Zsuzsa viszi a hátán a családot, főz, vezeti – igaz kicsit zötykölődve – a háztartást, ja meg dolgozik persze, a kis fűszeres boltban eladó. Saját bevallása szerint már az idejét se tudja mikor nézett utoljára tükörbe. Persze nem a reggeli sminkelésről beszél, meg fésülködni is a tükör előtt szokott. De hogy mikor vetkőzött meztelenre a tükör, vagy a párja előtt nappali fényben, arra nem emlékszik, években mérhető annak száma, az biztos. A miért kérdésre lesüti a szemét. Szégyelli a testét, még maga előtt is. Az évek és a két szülés is rajta hagyta a nyomokat, meg hát az esti vacsora. Arra a kérdésre, hogy mi nem tetszik magán, rögtön van válasza, a dús idomok főleg hátul, meg a vastag derék aggasztja a leginkább. De hogy konkrétan mi az, ami nem tetszik, már nem tudja megfogalmazni, ahogyan azt sem, hogy mi lenne az elvárható kinézet saját magától. Mert tegyük azt hozzá, hogy leánynak sem volt soha cingár, sem sudár, tehát a hosszú combú barbie alkat ugye nem elvárható még a legnagyobb jóindulattal sem…
Profimedia – Red Dot
Szerezz reális képet magadról
„Nehéz úgy magunkévá tenni a „fogadd el a tested” gondolatot, ha nem is tudjuk, hogy konkrétan mit is kellene elfogadni. –magyarázza Tömör Elisabeth. Elég sokan vagyunk úgy, mint Zsuzsa, akinek fogalma sincs arról, hogy valójában, úgy isten igazából hogyan néz ki. Éppen ezért a legfontosabb szempont, hogy reális képet kapjunk magunkról, ami nem arról szól, hogy milyen hájas a hasam, vagy mekkora a csípőtérfogatom, esetleg hány kiló vagyok. „Fontos lenne tisztázni, hogy mi az, ami ténylegesen zavar a kinézetemben, akár annyira, hogy hajlandó vagyok lépéseket tenni a változáshoz, és mi az, amivel tulajdonképpen meg tudok barátkozni, hiszen sosem néztem ki másképp, nem voltak adott esetben vékony művész ujjaim. Nem a férjem kedvéért, nem azért, mert a szomszéd edzőterembe jár, vagy a másik anyuka soványabb. Tisztán csak is önmagam kedvéért és egészségéért.” –folytatja Elisabeth MET tréner. Talán a legfontosabb, hogy ne abban gondolkozzunk végre, hogy úgy egészében le akarok fogyni, hanem konkrét, reális, és elérhető célokat fogalmazzunk meg. Ja és nem szabadna elfelejteni az érem másik oldalát sem, tehát arról is érdemes mindig egy listát írni, vagy legalább suttogva halkan megjegyezni magunknak a saját fülünk hallatára hogy, mi az, amit szeretek magamban, és miért részesítem ezeket a testrészeimet kitüntetett figyelemben. Erre a kérdésre keresve a választ, azt is vizsgáljuk meg, hogy az elhanyagolt, „nem szeretem” testrészeket miért rekesztjük kívül, miért táplálunk velük kapcsolatban annyi negatív érzelmet. Innen már csak egy ugrás az a felismerés, hogy hogyan várhatjuk el magunktól, hogy bármilyen változást el tudunk érni az érintett kritikus helyeken, ha ezekkel a testrészeinkkel nem vagyunk „beszélő viszonyban”?”- teszi fel a kérdést az írónő.
Nem ettől függ a kémia
Visszatérve Zsuzsához, azt hitte, hogy a házassága csak és kizárólag a kilókon múlik. Persze van abban igazság, hogy a férfiak vizuális élményre vágynak, de mi nők sajnos túldimenzionáljuk ezt a kérdést, és mindig csak a külsőségekre gondolunk. Pedig a kisugárzás, a jókedv, a harmónia, az önmagunkkal való béke sokkal vonzóbb hosszútávon, mint az üres, hideg, ám feszes combok. Zsuzsa erőt vett magán, és összeszorított fogakkal lefogyott. A férje mégis elköltözött. teltek a hónapok, majd elolvasta Elisabeth könyvét, és idén tavasszal már a Nő tanfolyamon találta magát, ahol rácsodálkozott elsősorban önmagára, és jó pár dolog a helyére került. A jövő héten pedig randevúra hívta egykori párját, hogy átbeszéljék a történteket. A többi csak rajtuk múlik…
