Mikor fogtál először a kezedben női magazint?
TIzennégy éves voltam, Magyarországon akkor még nem voltak glossy magazinok, a szüleim Franciaországból hoztak nekem egy fiatal nőknek szóló magazint, 20 ans a címe. Akkoriban kezdtem el franciául tanulni, nagyon élveztem, hogy egy színes, divattal, szépségápolással és a fiatal nők problémáival foglalkozó újságból tanulhatom a nyelvet.
Mióta dolgozol a médiában?
Nyolc éve vagyok a magyar Marie Claire főszerkesztője, előtte 7 évig az ELLE magazinnál dolgoztam, mint szépségrovat-szerkesztő. Azelőtt évekig tévéztem, kultúrával, utazással foglalkozó műsoroknál voltam szerkesztő. A médiában eltöltött sok év alatt rengeteg szakmai és emberi tapasztalatra tettem szert, ami nagy segítség ma is a munkámban.
Mi az, ami ennyi év után is megdobogtatja a szíved a munkád során?
A nyomdából érkezett, friss lapszám papírjának illata. Amikor a kezembe veszem, először izgulok, hogy nem találok-e benne hibát, azután végtelen büszkeség tölt el, hogy ismét számtalan érdekes, okos cikkel, szemet gyönyörködtető fotóval örvendeztetjük meg az olvasóinkat.
Az induló A munkám a szenvedélyem rovattal mit szeretnél üzenni?
Az emberek nagy többsége az élete felét a munkájával tölti el, nem mindegy, hogyan viszonyulunk ehhez a tevékenységhez. Vannak olyan szerencsés emberek, akik megtalálták az életük munkáját, számukra mindez sokkal több, mint pénzkeresési lehetőség. Életük egyik célja, sőt a szenvedélyük a munkájuk. Kíváncsiak voltunk arra, hogyan, mikor fedezték fel, mi a mozgatórúgója a lelkesedésüknek.
Milyen nőket mutat be a rovat?
Szenvedélyes, sikeres magyar nőkkel készítünk interjút hétről hétre, akik példaként szolgálhatnak mások számára. Imádják a munkájukat, de nem a munka rabjai. Van magánéletük, odafigyelnek a szeretteikre, harmóniában vannak önmagukkal. Reméljük, az olvasók erőt merítenek lelkesedésükből, tanulnak a történeteikből és lendületet kapnak az esetleges változtatásokhoz munkájuk terén.
Fotó: Emmer László