Számos globális vagy lokális szociális probléma esetében az az első benyomásunk, hogy az ügy pofonegyszerűen megoldható lenne, ha az egyes szereplők között jobb volna az összeköttetés. Sok egyéni és társadalmi szociális problémát enyhítene, ha a máshol feleslegként mutatkozó javak eljutnának az arra rászorulókhoz. A helyzet azonban a legtöbbször nem ilyen egyszerű.
A KSH módszertanát alkalmazva a Policy Agenda számításai szerint 2016-ban a magyar családok több, mint harmada élt létminimum alatt. Ez egy négy fős család esetében azt jelenti, hogy kevesebb, mint 256000 Ft állt rendelkezésre a havi kiadások minimális szintű fedezetére. Ilyen nagyságrendű társadalmi nélkülözés esetében elengedhetetlen a tudatosabb élelmiszerkezelés. Bár egyéni szinten is meglepően nagy mennyiségű ételt spórolhatunk egy kis odafigyeléssel, igazán nagy horderejű társadalmi változásokat a kereskedelmi szintű élelmiszermentés hozhat.
A magyar élelmiszerüzletekre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) előírásai vonatkoznak, amennyiben nem tarthatnak polcaikon a „minőségét megőrzi” jelzésű dátum lejárta után termékeket. Ez azonban csak annyit jelent, hogy a kérdéses élelmiszer a jelzett dátum után veszít minőségéből vagy élvezeti értékéből, emberi fogyasztásra továbbra is alkalmas. Ezeknek a termékeknek a megmentése tehát kulcsfontosságú – és egyben hatalmas infrastrukturális feladat.
Az el nem adott élelmiszert felhasználhatják állati takarmányként is, azonban az élelmiszermentéssel az emberi fogyasztásra alkalmas termékek előállításához szükséges energiaforrás nem használódik el feleslegesen. Ennek kiaknázásához viszont nem kevés logisztikai tapasztalat, és ellátásilánc-optimalizálásra szakosodott termelésmenedzsment szakértelem szükséges. És persze a magyar valóság ismerete.
A fő kérdés ugyanis nem az, hogy rendelkezésre áll-e elég élelmiszer a magyar társadalom ellátására. Rengeteg termék vár naponta mentésre, és a hiper- és szupermarketek menedzsmentje is egyre nyitottabb a kérdés ésszerű megoldási lehetőségeire. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület már több, mint tíz éve, 2005 szeptembere óta fontos szerepet játszik a magyarországi élelmiszermentés és karitatív szétosztás logisztikai feladatainak ellátásában. Ez nem azt jelenti, hogy az Élelmiszerbank munkatársai vennének részt közvetlenül az ételosztásokban – és amint azt később látjuk, nem is az ilyen jellegű segítségnyújtás iránt érdeklődő önkénteseket keresik. Ehelyett több, mint 300 karitatív szervezettel állnak kapcsolatban, amelyeknek konkrétan meghatározott infrastrukturális háttérrel kell rendelkezniük ahhoz, hogy az Élelmiszerbank által rendelkezésükre bocsátott élelmiszermennyiséget hatékonyan szét tudják osztani azon rászorulók között, akikkel egyéb tevékenységeik révén kapcsolatban állnak. Az Élelmiszerbank olyan karitatív szervezetekkel működik együtt, amelyek valamilyen szociális tevékenységet már ellátnak és ehhez kiegészítésként az Egyesülettel együttműködésben a mentett élelmiszerek szétosztását is felveszik a portfóliójukba. Ehhez azonban professzionális logisztika (szállító járművek, csomagoló személyzet, valamint az ételosztásra alkalmas helyiség) szükséges részükről, emellett meg kell tudni becsülni, hogy hány embert szolgálnak ki, és ehhez képest mekkora mennyiséget tudnak mozgatni.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2016-ban több mint 300 000 emberhez juttatott el mintegy 5000 tonna élelmiszert. Ilyen horderejű aktivitáshoz rendkívül hatékony élelmiszer- és pénzbeni adománygyűjtő munkára van szükség. Számos magyar vállalkozás támogatja a szervezetet CSR (corporate social responsibility) keretein belül, de sokat számítanak a magánemberektől érkező adományok is. Ez utóbbi esetében azonban kulcsfontosságú a rendszeresség. Ha megtehetjük, hogy akár csak kisebb összeggel is támogassuk az Élelmiszerbankot, érdemes olyan összeget választani, amelynek utalását havi rendszerességgel vállalni tudjuk, ezzel lehetővé téve a biztonságos, tervezhető, hosszútávú munkavégzést a szervezet számára.
Az egyesület életében nagyon fontos az önkéntesek aktivitása is – a legtöbb munkatárs ilyen módon veszi ki részét a munkából. Az Élelmiszerbank leginkább irodai adminisztrációs munkához és menedzsmentfeladatokhoz keres önkénteseket, amelyekhez feladatkörtől függően betanítási időszak is tartozik. Így egyrészt széleskörű szakértelemmel gazdagodnak az elkötelezett érdeklődők, másrészt érdemes hosszabb távra terveznie annak, aki munkájának felajánlásával szeretne jótékonykodni.
Az Élelmiszerbank mindemelett számos kampánnyal igyekszik felhívni a lakosság figyelmét az élelmiszermentés fontosságára. Az Fuss az Élelmiszerbankért és az Együnk Egymásért Program több éve futó, népszerű kezdeményezések, amelyekkel könnyedén tudjuk segíteni a szervezet munkáját. Ez utóbbi programhoz számos fővárosi étterem és üzlet csatlakozott, a teljes lista megtekinthető itt. Jó ötlet lehet bejelentkezni az Élelmiszerbank 2017. november 29-ei jótékonysági vacsorájára is, amelyen egy résztvevő hozzájárulásából mintegy 250 rászoruló vacsoráját képes finanszírozni az egyesület.
Ahogy az Élelmiszerbank példáján is látható, a tájékozódás elengedhetetlen, amikor önkéntes munkával szeretnénk szociális kérdéseken javítani. Érdemes személyesen meglátogatni azokat a szóba jöhető szervezeteket, és többet megtudni arról, milyen jellegű és méretű változást tudunk elérni, ha nekik dolgozunk. Így egyrészt könnyebb eldönteni, melyik feladatkör lenne igazán testhezálló, másrészt a saját elvárásainkat is közelebb tudjuk vinni a valósághoz.
