A hivatalos álláspont
Hivatalos szöveges dokumentumokban, cikkekben, könyvekben és interjúkban az LBMTQ betűszó vagy azok változatai (LMBT, LMBTQIA) használatosak. Itthon szervezetenként eltér, hogy melyik betűszót használják, például a Pride az LMBTQ-t használja, míg a Háttér Társaság az LMBTQI-t.
Kultúra válogatja
Ugyan nagyjából mindenütt az LGBTQ betűszó a legelterjedtebb, de angol nyelvterületen használják még gyűjtőfogalomként az egyébként külön szexuális orientációként/nemi identitásként használható queer szót, és queer community-ként beszélnek a közösségről. Magyarban gyakran beszélnek meleg közösségről, de ezt inkább érdemes elkerülni, mert elveszi a vizibilitást a többi betűről: mivel a ‘meleg’ alapvetően a meleg férfiakra utal, így a ‘meleg közösség’ kifejezés használatakor elvesszük a láthatóságot a leszbikusoktól, queerektől, transzneműektől, stb.
Az önmegnevezés
Lehetséges, hogy az önmegnevezés és a PC megnevezés eltér, főleg az úgynevezett reclaiming jegyében. A magyar nyelvben is sokan használják önmagukra a többségi társadalom által szitokszóként használt ‘buzi’ szót. De figyelni kell arra, hogy egy önmagát buziként identifikáló emberről sem szabad buziként beszélnünk (főleg nem hivatalos és nyilvános térben, médiában). Főleg azért, mert nem minden esetben lehet tiszta a szó használata mögötti intenció.
Mi a helyzet a transzneműekkel?
A magyarban kevésbé jelenthet problémát a transzneműekre való hivatkozás, de az angolban alapvető kérdéseket vethet fel. Magyarul nem probléma: a transznemű kifejezés használata tökéletes és az E/3. személyi névmással nincs gond, hiszen semleges. Angolul használják már a „they” személyes névmást („singular they”), a franciában pedig egyre elterjedtebb az „iel”, ami az „il” és „elle” hímnemű és nőnemű személyes névmásokból alakult ki.
Kerülendő szavak
Kerülendőek a tipikus szitokszavak (‘buzi’, ‘ratyi’, ‘homokos’, stb), nem szabad a ‘travi’ szót sem használni (sajnos ez a szó arra is alkalmas, hogy összemosson transznemű személyeket a crossdressing/dragqueen/dragking jelenséggel) vagy épp a pornóból jövő ‘shemale’ kifejezést is érdemes messziről elkerülni. Emellett érdemes kerülni a ‘homoszexuális’ szót is annak túlságosan orvosi konnotációja miatt.
De a ‘másság’ szó használata sem a legjobb, mert kitűnően alkalmas jobb esetben csak a kiemelésre, rosszabb esetben viszont az elkülönítésre, diszkriminációra adhat lehetőséget.
Ha bizonytalanok vagyunk…
Abszolút illik, és egy nagyon kedves gesztus, ha rákérdezünk az adott személynél, hogyan is hivatkozzunk rá. Ám érdemes négyszemközt megejteni egy-egy ilyen kérdést/beszélgetést. Sokszor azért is fontos megtenni ezt a pontosítást, mert lehet, hogy míg mi valakit biszexuálisnak tartanánk, és ugyan ez a kifejezés önmagában PC, megeshet, hogy az az illető más szexuális orientációt alkalmaz magára (pl. omniszexuális, queer).
