#nemvagyegyedül karácsonykor – a nemi identitásodtól függetlenül sem

2017. december 23. |

A Pride Magyarország az előző évek online karácsonyi kampányai után idén először, december 24-én a Közösségi Karácsony névre keresztelt rendezvényére vár mindenkit, akit nem fogad el a családja, titkolóznia kell, hazudnia magáról, vagy kellemetlen helyzeteket átélnie a szeretet ünnepén. – A rendezvény szellemiségéről és céljairól Karlik Cintiával, a Budapest Pride szervezőjével és Peksáné Gyémánt Ágnessel, az LMBTQ gyerekek szülei és támogatói csoport alapítójával, a rendezvény társszervezőjével beszélgettünk.

Honnan jött a Közösségi Karácsony ötlete? 

Az idei Közösségi Karácsony ötlete az LMBTQ gyerekek szülei és támogatói csoporttól érkezett, közülük is Peksáné Gyémánt Ágnes alapítótól. Úgy kezdődött, hogy tavaly december 25-én meghívta két LMBTQ ismerősét a családi vacsorára, akik nem szívesen maradtak volna otthon az ünnepekkor, illetve nem is hívták őket haza. Ekkor született meg Ágnesben a gondolat, hogy idén 24-én szervezne valamit, hiszen ez az ünnep legérzékenyebb napja.

Sok ember szenved a magánytól, és több embernek lenne szüksége támogató közegre karácsonykor, mint amit egy családi vacsora elbír, ezért mikor minket megkeresett az ötlettel, közös erővel úgy döntöttünk, egy nyilvános és egyébként is közösségi térben, az Aurórában tartjuk meg az ünnepet. E mellett idén is arra buzdítjuk azokat, akik szerencsés helyzetben dönthetnek róla, hogy kivel töltik az ünnepeket, vagy elfogadó, szeretetteljes a családjuk, hogy posztoljanak támogató üzeneteket #azénüzenetem és #nemvagyegyedül hashtagekkel.

Körülbelül hány embert vártok a rendezvényre? 

Mivel ez az első ilyen kezdeményezés, nehéz megsaccolni előre, hány emberre lehet számítani. Némi támpontot a rendezvény Facebook-eseménye adhat, ahol 22 ember igazolta vissza eddig a részvételét, és további több mint 100 ember érdeklődik a program iránt. Figyelembe kell venni azt is, hogy aki nem akarja megosztani a családjával az identitását, vagy nem akarja elárulni, hol lesz 24-én, az biztosan nem fogja visszajelölni az eseményt online.

A program már délelőtt elkezdődik, közös piknikkel, főzéssel, majd egy online megszavazott filmnézésre és kötetlen beszélgetésre kerül sor. Az egész napos program arra is lehetőséget kínál, hogy aki csak pár órára szeretne beugrani, vagy esetleg este hazamegy, de előtte szeretne “feltöltődni” egy támogató közegben, neki is lehetősége legyen csatlakozni.

Az eseményt a Facebookon, illetve hírlevelekben hirdettük meg, és az idei visszajelzések nagyon fontosak lesznek abban, hogy megnézzük, mire lenne szükség jövőre, hogy még többekhez eljussunk. Jó lenne hagyományt teremteni a rendezvényből, és meghonosítani más városokban is.

Részlet a C.R.A.Z.Y. c. filmből  (Fotó: Profimedia)

Az önkénteskedés áldozatos munka, de szentestére önkénteseket toborozni egy másik szintje a segítségnyújtásnak…

A program szervezői és önkéntesei nagyrészt szintén olyan emberek, akik nem szívesen töltik otthon, elutasító környezetben a karácsonyt, vagy olyan támogató szülők, akik gyerekeikkel együtt vesznek majd részt, ezért senki nem gondol rá áldozatként. 🙂 Mindannyian úgy gondoljuk, a legfontosabb az, hogy karácsonykor (is) olyanokkal legyünk, akik úgy szeretnek és fogadnak el, ahogy vagyunk.

Mit gondoltok, ma Magyarországon hány LMBTQ+ embert érinthet az, hogy családi támogatás hiányában kell tölteniük az ünnepeket?

A Háttér Társaság 2010-es kutatásából az derül ki, hogy az LMBTQ emberek családi kapcsolataikat tekintve jóval többen vállalták föl teljesen szexuális orientációjukat, illetve nemi identitásukat anyjuk (46%), mint apjuk (31%) előtt. A testvérek felé (43%-os teljes fölvállalási aránnyal) is elég nagy bizalmat tápláltak válaszadóink, míg a távolabbi családtagok felé (15%) kevesebbet. A legközelebbi családtagok iránti bizalom mértékével harmonizáltak az előbújás fogadtatására vonatkozó eredményeink, melyek szerint családon belül a testvérek bizonyultak a leginkább elfogadónak: a válaszadók majdnem fele (47%) számolt be testvére elfogadó vagy kifejezetten pozitív hozzáállásáról, míg ugyanez csak az anyák 38%-áról és az apák 24%-áról mondható el.

Emellett megemlíthető, hogy a férfi válaszadók előbújását pozitívabban fogadták az anyák, mint az apák, míg a női válaszadók esetében az anyák valamelyest rosszallóbbnak mutatkoztak, mint az apák. Ugyanakkor minden negyedik válaszadó megtapasztalta, hogy szexuális irányultsága vagy nemi identitása miatt családja vagy barátai részéről is hátrány érte. Közülük a legtöbb megkérdezett azt említette családon belüli negatív tapasztalatként, hogy otthon tabu volt ez a kérdéskör (30%), családtagjai elhidegültek tőle (21%), illetve nem vettek tudomást a partneréről (19%).

Milyen tapasztalatokról számolnak be a hozzátok személyesen eljutó történetek? 

Nem csak, hogy sokaknak kell hazudniuk saját magukról, párkapcsolatukról, vagy titkolózniuk, de sok családban az előbújás után is tabutémaként kezelik az LMBTQ családtag életét. Nem beszélnek róla és az LMBTQ gyereket is hallgatásra kényszerítik például távolabbi rokon előtt, vagy viccelődések, sértések tárgyává válik, esetleg a partnerét nem fogadják el, nem hívják el az ünnepekre.

Azokban a családokban, ahol két azonos nemű szülő nevel közösen gyereket, a társszülő (az a szülő, aki vérszerint vagy papíron nem szülője a gyereknek) családja gyakran nem ismeri el unokájának vagy rokonának a közösen nevelt gyermeket. És vannak sajnos olyan LMBTQ emberek is, akiket egyszerűen kitiltottak otthonról, vagy előbújásuk után bántalmazta őket a családjuk, és kimondottan veszélyes lenne hazamenniük. Online fórumokon és különböző eseményeken sajnos gyakran hallunk ilyen történeteket.

A Pride csapata szerint milyen egy boldog karácsony?

Az esemény teret ad a fájdalmak kibeszélésére, ha erre igény mutatkozik, de a fő cél a békés együttlét egy támogatói körben. Ami el is vezet ahhoz, hogy kimondjuk, szerintünk milyen egy boldog karácsony: olyan, ahol az emberek nem kényszerűen vannak együtt, hanem azért, mert szeretnének együtt lenni. Ahol az emberek nem arra használják az ünnepet, hogy bántsák vagy sértegessék egymást, hanem épp ellenkezőleg, elfogadják és támogatják egymást. Olyan ünnep, ahol mindenki (függetlenül attól, hogy kivel él párkapcsolatban, kit szeret, milyen neműnek érzi magát, milyen az önkifejezése), azt érezheti: értékes ember, biztonságban van, és szeretik.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter