500 millió ember él az időzített bombák lábánál

2019. június 02. |

Jelenleg az aktív vulkánok száma 1500-ra tehető. Noha számos veszélyes is bőven akad közöttük, mégis egész társadalmak élnek a közvetlen közelükben. Sőt ők – akárcsak az ókori rómaiak és görögök – istenként tekintenek a természeti óriásra. Ezt a különleges kapcsolatot fejtegetik a Viasat Nature tévécsatorna június eleji dokumentumfilmjei.

A vulkánok 251 millió éve már biztosan jelen vannak a Földön, és amellett a Jupiter holdján, a Marson és a Holdon is. Míg utóbbi kettő tűzhányói már régóta alvó állapotban nyugszanak, a Földön és a Jupiter holdján a mai napig több száz aktív képződményt tartanak számon. A tudósok ezek lehetséges kitöréseit a velük összefüggő kristályok és gázok elemzésével igyekeznek meghatározni, de még így is számos katasztrófa kirobbantóivá válnak. A földtörténet egyik legnagyobb ismert vulkáni katasztrófája 251 millió évvel ezelőtt történt, amelyet a perm-triász kihalási esemény okozójaként is említenek. Következtében 1,5 millió négyzetkilométernyi területet fedett bazalt, több mint három kilométer vastagságban. A tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinceseknek pedig mintegy 70%-a pusztult ki.

Napjainkban 1 500 aktív vulkánt számlálhatunk, ebből körülbelül 500 már évszázadok óta szunnyadó állapotban pihen. Mások azonban folyamatos mozgásban vannak, legismertebb közülük a Kilauea (Hawaii), a Piton de la Fournaise (Franciaország), a Stromboli és az Etna (Olaszország). Naponta körülbelül 20 vulkánkitörést számlálnak a tudósok. Veszélyesség szerint az Eyjafjallajökull (Izland) vezeti a rangsort, amely 2010-ben körülbelül 20 (!) európai ország légterét kényszerítette lezárásra, ezzel több mint 100.000 utast érintve. De emlékezhetünk a Vezúv (Olaszország) híres pusztítására is, amely Pompeii-t temette teljesen maga alá.

Annak ellenére, hogy közel 300.000 ember halálát okozták már és hatalmas pusztítást végeznek világszerte, a mai napig 500 millió ember éli mindennapjait az időzített bombák lábánál. – Sokan kérdezik, hogy ha ilyen veszélyes egy vulkán, akkor miért élnek ott az emberek? Szerintem a válasz az, hogy az ott élők nem úgy gondolnak a veszélyre, vagy legalábbis az a minőségi élet, amelyet a vulkánoknak köszönhetően élhetnek, elfeledteti velük a kockázatot – árulja el prof. Patrick D. Nunn geográfus a Viasat Nature műsorában, utalva a vulkáni talaj bő termékenységére.

Az élet vulkánokkal (2019. június 3. hétfő 21 óra) és a Vulkánok: kettős pusztítás (2019. június 4. kedd 21 óra) dokumentumfilmek a kitörések pillanatait és következményeit ugyanúgy megmutatják, mint ahogy szemléltetik a helyi lakosok és a tűzhányók között kialakult különleges kapcsolatot – és mint kiderül, utóbbiak ugyan néha elvesznek, mégis sokkal többet adnak, mint gondolnánk.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Hogyan jutottam el odáig, hogy már nem tudnak felhúzni az emberek? idegesség

Hogyan jutottam el odáig, hogy már nem tudnak felhúzni az emberek?