500 millió ember él az időzített bombák lábánál

2019. június 02. |
Central Médiacsoport Zrt.

Jelenleg az aktív vulkánok száma 1500-ra tehető. Noha számos veszélyes is bőven akad közöttük, mégis egész társadalmak élnek a közvetlen közelükben. Sőt ők – akárcsak az ókori rómaiak és görögök – istenként tekintenek a természeti óriásra. Ezt a különleges kapcsolatot fejtegetik a Viasat Nature tévécsatorna június eleji dokumentumfilmjei.

A vulkánok 251 millió éve már biztosan jelen vannak a Földön, és amellett a Jupiter holdján, a Marson és a Holdon is. Míg utóbbi kettő tűzhányói már régóta alvó állapotban nyugszanak, a Földön és a Jupiter holdján a mai napig több száz aktív képződményt tartanak számon. A tudósok ezek lehetséges kitöréseit a velük összefüggő kristályok és gázok elemzésével igyekeznek meghatározni, de még így is számos katasztrófa kirobbantóivá válnak. A földtörténet egyik legnagyobb ismert vulkáni katasztrófája 251 millió évvel ezelőtt történt, amelyet a perm-triász kihalási esemény okozójaként is említenek. Következtében 1,5 millió négyzetkilométernyi területet fedett bazalt, több mint három kilométer vastagságban. A tengeri fajok 96%-a, a szárazföldi gerinceseknek pedig mintegy 70%-a pusztult ki.

Napjainkban 1 500 aktív vulkánt számlálhatunk, ebből körülbelül 500 már évszázadok óta szunnyadó állapotban pihen. Mások azonban folyamatos mozgásban vannak, legismertebb közülük a Kilauea (Hawaii), a Piton de la Fournaise (Franciaország), a Stromboli és az Etna (Olaszország). Naponta körülbelül 20 vulkánkitörést számlálnak a tudósok. Veszélyesség szerint az Eyjafjallajökull (Izland) vezeti a rangsort, amely 2010-ben körülbelül 20 (!) európai ország légterét kényszerítette lezárásra, ezzel több mint 100.000 utast érintve. De emlékezhetünk a Vezúv (Olaszország) híres pusztítására is, amely Pompeii-t temette teljesen maga alá.

Annak ellenére, hogy közel 300.000 ember halálát okozták már és hatalmas pusztítást végeznek világszerte, a mai napig 500 millió ember éli mindennapjait az időzített bombák lábánál. – Sokan kérdezik, hogy ha ilyen veszélyes egy vulkán, akkor miért élnek ott az emberek? Szerintem a válasz az, hogy az ott élők nem úgy gondolnak a veszélyre, vagy legalábbis az a minőségi élet, amelyet a vulkánoknak köszönhetően élhetnek, elfeledteti velük a kockázatot – árulja el prof. Patrick D. Nunn geográfus a Viasat Nature műsorában, utalva a vulkáni talaj bő termékenységére.

Az élet vulkánokkal (2019. június 3. hétfő 21 óra) és a Vulkánok: kettős pusztítás (2019. június 4. kedd 21 óra) dokumentumfilmek a kitörések pillanatait és következményeit ugyanúgy megmutatják, mint ahogy szemléltetik a helyi lakosok és a tűzhányók között kialakult különleges kapcsolatot – és mint kiderül, utóbbiak ugyan néha elvesznek, mégis sokkal többet adnak, mint gondolnánk.

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter