Az European Society of Human Reproduction and Embryology (Emberi Reprodukció és Embriológia Európai Társasága) éves találkozóján ismertették azt a friss kutatást, ami összefüggést talált a légszennyezés és a nők reproduktív funkcióinak működése között. A tanulmányban az AMH (Anti Müller hormon) nevű hormon szintjét vizsgálták – ezt a petefészkek sejtjei termelik és fontos jelzői lehetnek annak, hogy mennyi életképes petesejtet tud kibocsájtani egy nő. Ennek működését számos faktor befolyásolhatja, többek között az életkor, a genetika, vagy a fohányzás. A termékenységgel való közvetlen összefüggése egyelőre még nem egyértelmű: nem biztos, hogy nem megfelelő működése gátolja a természetes fogamzást.
Ugyanakkor Antonio La Marca, a kutatás vezető szerzője szerint kapcsolat lehet a magas légszennyezés és a nők csökkent termékenysége között, az állatkísérletek során pedig az is kiderült, hogy a légszennyezés befolyásolhatja az AMH-szintjét. A kutatásban körülbelül 1300 nő AMH-szintjét vizsgálták, összevetve élőhelyük légszennyezettségével. Kiderült, hogy bár 25 év felett a nők AMH-szintje természetes módon is hanyatlásnak indul, ez nagyobb mértékben érinti azokat a nőket, akik szennyezettebb levegőjű területeken éltek.
Bár a teherbe esés esélyére gyakorolt hatása nem egyértelmű, a magasabb AMH-szint hosszabb termékenységi időszakot jelenthet. Vagyis a csökkent AMH korábbi menopauzához és így rövidebb „termékenységi ablakhoz” vezethet. Ez súlyos kockázat, így La Marca hangsúlyozta, a termékenységünk vizsgálata során a környezeti tényezőket is figyelembe kell vennünk.
TheGuardian
Fotó: Getty Images
