Rabszolga, dadus és szobalány: ahogy az Oscar értékeli a színesbőrű nőket

2020. január 20. |

Nem mondhatjuk, hogy az Oscar-díjat odaítélő bizottság ne értékelné a színesbőrű nőket - különösen, ha szolgaszerepet játszanak. A nem fehérbőrű színészek jelölése egyre inkább úgy tűnik, attól függ, a karakter mennyire ébreszt sajnálatot.

Hogy mitől jó egy nem fehérbőrű színész alakítása az Oscar-díjat odaítélő bizottság szerint, zavarba ejtően szűk skálán mozog. Megfigyelhető, hogy a színesbőrű színészek, akik jelölést kapnak, szolgát vagy bűnözőt alakítanak, a történet pedig csupán akkor fontos, ha tragédiát élnek át és szenvednek. Az idei Oscar-jelölések is erősítik ezt az évek óta tartó tendenciát.

Elnéztek a nagy alakítások mellett
A színesbőrű színészeknek írt szerepek csupán az elmúlt tíz évben kezdtek kiszélesedni és többrétűvé válni. Gondoljunk csak Jennifer Lopez tündöklő alakítására A Wall Street pillangóiban, Awkwafina (polgári nevén Nora Lum) játékára, ahogy A búcsú című filmben a haldokló matriarcha unokájaként küzd a belső konfliktusaival, vagy Lupita Nyong’o emlékezetes kettő az egyben szerepére Jordan Peele Mi (Us) című filmjében.


És akkor még nem is említettük a kevesebb hírverést kapott, ám szintén parádés alakításokat: Alfre Woodardot a Clemency-ben vagy Song Kang-Ho játékát az Élősködőkben. Hogy az Amerikai Filmakadémia hányat jelölt ezek közül a legjobb női fő- vagy mellékszereplő díjára? Egyet sem. Egyetlen színesbőrű nő kapott jelölést, Cynthia Erivo, aki Harriet Tubmant játszotta a Harrietben. Ez megdöbbentő, ugyanakkor aggasztó, hiszen a rengeteg új lehetőség sem törte meg azt a jól ismert mintázatot, hogy színesbőrű személy alakítása akkor ér díjat, ha szenved a bőrszíne miatt. Ezzel Erivo jelölése tovább erősíti a fehér sajnálat csapdáját a színesbőrű színészek számára, ami meglehetősen veszélyes dolog.

A rabszolgaságért jár a díj
A zsűri olyan alakításokat hagyott figyelmen kívül, mint például a már említett Mi-ben Lupita Nyong’o-é. Ebből a szempontból irreleváns, hogy párhuzamok fedezhetők fel Joaquin Phoenix Jokerével, hiszen mindkét színész jelentős fizikai átalakuláson megy át, és lelkileg megkínzott karaktereket alakítanak. Az Oscar bizottsága ehelyett azt díjazta, amikor Nyong’o 2013-ban a 12 év rabszolgaságban játszott megalázott és megerőszakolt rabszolgát. (A színésznő a legjobb női mellékszereplő díját vihette haza a filmben nyújtott alakításáért.)

A nőknél csak a férfi jelölt kevesebb
Az elmúlt évtizedben csupán 14 színesbőrű volt a több mint 100 női Oscar-jelölt között a legjobb női főszereplő és mellékszereplő katebóriákban. Ennél csak férfiból volt kevesebb: 100-ból kilenc. És továbbra is ugyanaz a szereptípus – rabszolga, dadus és cseléd – a belépő az Oscar vörös szőnyegére, ami különösen elkeserítő, ha azt nézzük, hogy a fehér bőrű kollégáik milyen sokféle szerepért kaptak jelöléseket. Idén Erivo mellett például a Fox tévécsatorna híradósa, klasszikus hollywoodi ikon, ígéretes fiatal író és válófélben lévő anya a legjobb főszereplő kategória jelöltje.

A test kapja a jelölést
2019-ben Yalitza Aparacio kapott jelölést Alfonso Cuarón Roma című filmdrámájában nyújtott alakításáért, így azon kevés latin-amerikai színésznők egyike lett, akit egyáltalán kitüntettek ezzel. Csatlakozott Adriana Barrazához, aki a Bábelben alakított kitoloncolt nevelőnőt és Catalina Sandino Morenóhoz, aki az Üdvözlény Mária, kegyelemmel teljes… című filmben drogcsempészt alakított.
Amilyen megindítóak alakításaik, olyan keserű ízt ad a filmeknek, hogy milyen előítéletek élnek a latin-amerikai nőkkel szemben. Azokat az alakításokat pedig, melyek nem illeszkednek ezekbe a színes bőrű nőkkel szembeni prekoncepciókba, gyakran túl könnyednek, túl viszonylagosnak vagy túl bomlasztónak találja az Akadémia, ami a bizottságnak abból a rövidlátó szemléletmódjából ered, hogy még mindig a testet jelölik, nem a munkát.


Vak optimizmus abban reménykedni, hogy az Oscar-jelölések egyszer valóban tükrözik majd a valódi sokszínűséget. Ahogy egyre több idő telik el, az olyan filmek győzelme, mint Barry Jenkins Holdfénye egyre inkább álomnak tűnik csupán. Azzal, hogy egyre több nő és színesbőrű kerül az Akadémia tagjai közé, például John Cho, Issa Rae és Tiffany Haddish, az Oscar-bizottság olyan képet ad magáról, mintha befogadó szervezet lenne. Ám az idei év jelöltjeinek ismertetése után egyértelmű, hogy ez csupán a felszín. 


Forrás: The Guardian
Fotó: Getty Images, Unsplash

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Tényleg visszafordítható az abortusz? abortusz

Tényleg visszafordítható az abortusz?