Feltörekvők: Király Szilvia egyetemi hallgató, leendő sejtbiológus

2020. február 25. |

Király Szilvia gyakorlatilag gyerekkora óta szembemegy a nemi sztereotípiákkal. Már kislányként vonzották a természettudományok, imádta a fizikát és a csillagokat, sokáig csillagásznak és űrhajósnak készült. Édesapja halála után azonban irányt váltott, és eldöntötte: embereken fog segíteni. Jelenleg Európa 4. legjobb egyetemének, a University College Londonnak a harmadéves hallgatója, sejtbiológiát tanul, és bár hosszú út áll még előtte, eltökélten halad előre, hogy végül elérje célját: egyszer kutató váljon belőle.

Király Szilvia sosem volt egy átlagos tini. Már gyerekkorában eldöntötte, hogy tudományos pályára szeretne lépni, a célja felé pedig már tizenévesen is rendkívül tudatosan haladt. 17 évesen első helyezést ért el az országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Versenyen, amelyet követően ő képviselhette Magyarországot a milánói European Contest for Young Scientists konferencián, és Amerikában az Intel ISEF (International Science and Engineering Fair) világbajnokságon. 18 évesen csatlakozott a Nők a Tudományban Egyesület nagyköveti programjához, 20 évesen pedig a Forbes magazin beválasztotta a 30 under 30 különszámába. Ezek után talán nem is kell magyaráznunk, hogy miért döntött úgy a Móra Kiadó 2018-ban, hogy mesét készít Szilviáról az Esti mesék lázadó lányoknak című mesekönyvébe.

Király-Szilvia-kutató

Szilviával Skype-on keresztül tudtunk csak beszélni, a 22 éves lány ugyanis három éve már Londonban él, a szorgalmi időszakban pedig csak ritkán tud hazalátogatni. 19 évesen egyedül költözött ki Anglia fővárosába, az első évben még kollégiumban lakott, de egy ideje már barátjával közösen lakást bérelnek. Ahhoz, hogy a londoni lakást és a kinti életét anyagilag biztosítani tudja, Szilviának az egyetem mellett munkát is kellett vállalnia – ha tehát nem tanul és nem az előadásokat hallgatja, az egyetem kávézójában dolgozik. Interjúnkra is éppen a munkából érkezett haza, és bár kívülállóként még elképzelni is nehéz, hogy minderre hogyan van energiája, Szilvián nem érződik a fáradtság legapróbb jele sem. Elszánt, ambiciózus, és kitartóan dolgozik azért, hogy megvalósítsa álmát, hogy egyszer majd kutató váljon belőle.

Nyugtass meg, hogy az egyetem, a tanulás és a munka mellett élsz is néha.

Valószínűleg kevesebbet, mint a velem egykorúak, de szerencsére hétvégenként jut idő kikapcsolódásra, sportolásra. Most, harmadévben a disszertáción dolgozom, így ritkábban tudok a barátaimmal találkozni. Ha otthon lennék egyetemista, a családommal élnék, több szabadidőm lenne, viszont ezt a következményt vállaltam, amikor kiköltöztem.

Ezt már olvastad?

Feltörekvők: Nagy Zsófia a Fűszeres Lány

Feltörekvők: Nagy Zsófia a Fűszeres Lány

Hogyan lesz egy rosszul kitöltött jelentkezési lapból fűszernövény termesztői életpálya és hivatás? Kertnek kert, de nagy a különbség a kertépítő és a kertész között, legalábbis ha mérnökről van szó. Nagy Zsófiával, a Fűszeres Lánnyal beszélgettünk.

Mit tanulsz most pontosan? És mi lesz belőled, ha elvégzed az egyetemet?

Eredetileg biomedical sciences szakra jöttem, és azon belül lehetett felvenni a sejtbiológia MSc-t, ami mester- és alapképzés egyben. Most mitokondriumkutatással foglalkozom, erről írom a disszertációmat, és a nyáron, illetve a jövő évben ezzel fogok foglalkozni. Az a célom, hogy a jövőben mitokondriális betegségeket kutassak, amivel majd remélhetőleg segíteni tudok olyan betegeken, akik mitokondriumdiszfunkcióval érkeznek a londoni kórházakba. A mitokondriumdiszfunkció sok ritka, gyerekkori genetikai rendellenesség, illetve számos, főleg idős korban előforduló betegséggel összefüggésbe hozható, mint például a Parkinson-kór, az infarktus, illetve a diabétesz és az izomsorvadásos betegségek.

Az akadémián képzelem el a karrierem, egyetemen szeretnék kutatni. A szakomról nagyon sokan konzultációs irányba mozdulnak el, vannak, akik elmennek biotechnológiai cégekhez vagy gyógyszercégekhez, de én már a gimnázium óta tudom, hogy kutatni szeretnék, ezt élvezem a legjobban.

Mi kell ahhoz, hogy elérd a célodat? Hogy kutatóvá válj?

Ha kutató szeretne lenni az ember, akkor egyenes az út. Nem állok meg a mesterképzésnél, muszáj PhD-re is jelentkezni. Itt tanuljuk meg, hogyan fejlesszünk saját kutatást, hogyan találjunk új ötleteket egy adott területen. Ha elvégeztük a PhD programot, akkor vagyunk hivatalosan képesítve a kutatói pályára – de ehhez meg kell védeni a tézis , és úgy nyerjük el a PhD címet. PhD után következik a posztdoktori képzés. Ez már egy fizetett kutatói állás, saját munkát végzünk, kevesebb felügyelettel, magas színvonalú kutatási cikkeket kell produkálnunk, és gyakran a tanításban is részt veszünk mint előadók, illetve gyakorlatvezetők. Ha mindez megvan, utána lesz valakiből kutató.

Mindez nagyjából mennyi idő?

Ahhoz, hogy befejezzem a tanulmányaimat, 4-5 év kell még, de ahhoz, hogy elismert kutatóvá váljak egy területen, ennél több.

Ahhoz, hogy elérd a célod, mindenképpen külföldre kellett menned tanulni?

Ez a szak, a biomedical sciences, és azon belül a sejtbiológia sajnos nem létezik otthon. Csak orvosi van, vagy biológia, biofizika, molekuláris bionika… Bár felvettek a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, úgy éreztem, hogy tovább tartana otthon kutatóvá válni. Annyi idő alatt külföldön befejezem a PhD-t is. De nagyon tisztelem azokat, akik otthon végzik el az orvosi képzést, és a praktizálás mellett vállalnak kutatói munkát.

Akkor számodra egyértelmű volt, hogy a UCL-en kell továbbtanulnod?

Az élettudományi szakok nehezek és színvonalasak a UCL-en, ezért jelentkeztem ide. Ez az egyetem főleg az élettudományi kutatásban kiemelkedő, és én az egyik legjobb egyetemre szerettem volna kijönni tanulni. Nem bántam meg a döntésemet, nagyon szeretek itt tanulni.

Mennyire nehéz Európa 4. legjobb egyetemén jól teljesíteni?

Szerintem nem nehezebb, mint otthon, hanem inkább más – de ez a szaktól is függ. Itt jóval kevesebb a kontakt óránk, ez azt jelenti, hogy egy tárgyamból négy előadásom van egy héten, emellett hetente pár laborom van még. Saját magunknak kell megtanulni a plusz anyagot, és felkészülni a vizsgákra. Mivel kevés az óraszámunk, ezért csak dióhéjban ismertetik az anyagot, inkább a kutatási cikkekre fókuszálva, magunknak kell utánajárnunk az adott témának. Nincsenek ZH-k, nincs télen vizsgaidőszak, csak év végén, de év közben ettől függetlenül folyamatosan tanulni kell. A vizsgaidőszak így sokkal stresszesebb, hiszen az egész éves tananyagot foglalja magában az évvégi vizsga. Ha be tudod osztani magadnak az időt, és előre tanulsz, akkor nem feltétlenül nehezebb, mint otthon, inkább csak más.

Vannak mélypontjaid, amikor úgy érzed, hogy túl nagy a nyomás?

Vannak hullámvölgyek a stressz miatt. Érzem a nyomást magamon, hogy ha egyszer már itt vagyok, akkor jól szeretnék teljesíteni.

Az egyetemi kávézóban dolgozol suli mellett. Hogyan tudod beosztani a tanulást és a munkát?

Szerencsére nagyon flexibilis a beosztásom, jó a társaság, és elég jó fizetést is kapok. Eddig hetente nagyjából 19-20 órát dolgoztam, de most a disszertációm miatt csak kevesebbet tudok. Plusz az anyagiakban az is segít, hogy az egyetem a család egzisztenciális helyzete alapján szociális támogatást is ad. Nyaranta is szoktam dolgozni, szakmai gyakorlaton voltam a SOTE-n és a UCL-en is, ahol lehetőségem volt kutatni, és a munkámért fizetést kaptam. Ez hatalmas megtiszteltetés volt számomra, mert a fizetést a témavezetőim a munkám elismeréseként adták.

A tudományos területek sajnos továbbra is inkább férfias szakmának számítanak. Téged nem akartak lebeszélni erről a pályáról? Van, hogy a nemed miatt hátrányba kerülsz?

A biológiai kutatások területén egyre több a nő. Kicsi korom óta érdekeltek a természettudományok, és szerencsére soha nem akartak lebeszélni róla. Mindig támogató volt a családom és a tanáraim is. Itt, Londonban is azt látom, hogy sok női kutató van. Ahol eddig laborokban voltam, mindenhol nőkkel dolgoztam, most először van az, hogy egy idősebb férfi a témavezetőm. De tény, hogy ez egy olyan téma, amire mindig rá szoktak kérdezni.

Miért élhet szerinted még mindig az a köztudatban, hogy a tudomány a férfiak területe?

Bár én ezt személyesen nem tapasztaltam, az igaz, hogy nincs benne a köztudatban, hogy például az első számítógépes program is egy nő nevéhez fűződik, de ugyanígy az egyik fejlődésbiológiai alapkutatását is férfi kutatóhoz kötjük, miközben a főbb felfedezéseket a női hallgatója hozta. De ezekről a nőkről nem mindig esik szó. A tudományt még ma is hajlamosak vagyunk azt idősebb urakhoz kötni, pedig ez már rég nem így van. Számos felmérés kimutatta, és ezer TED-talk van arról, hogy milyen pozitív hatással van egy munkahelyi csapatra a diverzitás és a nők jelenléte.

Még jó néhány év áll előtted, de hogyan tervezed: ha a befejezed a tanulmányaidat, haza szeretnél jönni, vagy kint akarsz elhelyezkedni?

Nagyon remélem, hogy a jövőben tudnék úgy dolgozni, hogy részmunkában otthon vagyok, vagy akár kollaborációban egy otthoni laborral. De ezt még nem tudom pontosan, nyilván sok év múlva fog kiderülni.

Korábbi Feltörekvők interjúkat ITT olvashatsz!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter

Karanténban Brüsszel külvárosában brüsszel

Karanténban Brüsszel külvárosában

Várandós vagyok, és pozitív lett a koronavírustesztem koronavírus

Várandós vagyok, és pozitív lett a koronavírustesztem