Egy kis történelmi gyorstalpaló
Ahhoz, hogy jobban megérthessük a sorozat cselekményét, nem árt, ha tisztában vagyunk annak történelmi hátterével. Minden 1963-ban kezdődött, ekkor jelent meg ugyanis Betty Friedan The Feminine Mystique című könyve. Friedan volt az első, aki írásában meg merte támadni a nőket háziasszonyi szerepbe kényszerítő társadalmi konvenciót, és felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy ez a szerep a nők nagy részét bizony egyáltalán nem teszi boldoggá. A könyv rögtön bestseller lett, nyomában pedig kezdetét is vette a feminizmus második hulláma. A mozgalom azt szerette volna elérni, hogy a nőket ne zárják korlátok közé, hogy túllépve a magánszféra (otthon, háztartás, gyermeknevelés, reprodukció) határait, a férfiakkal egyenlő esélyekkel jelenhessenek meg a nyilvános szférában, hogy dolgozhassanak, és hogy a vezető pozíciók is elérhetővé váljanak a számukra. Emellett központi témává vált a nők saját testükhöz való joga is, küzdeni kezdtek a fogamzásgátlás, az abortusz és a mesterséges megtermékenyítés legalizálásáért, illetve nagy hangsúlyt fektettek a szexuális zaklatás és nemi erőszak jogi szankciójára.
Betty Friedan (jobbra) és Gloria Steinem (középen), az MS magazin szerkesztője táviratot ír alá, amelyben Carter elnököt kérik, hogy támogassa az ERA-t
Könyve megjelenése után Betty Friedan alapította meg 1966-ban az emancipációért harcoló Nemzeti Nőszervezetet (National Organization for Women), a következő években pedig rendszeresen szerveztek felvonulásokat, tüntetéseket – amelyek létszáma a korabeli beszámolók szerint sokezres, esetenként milliós volt. A Nemzeti Nőszervezet elsődleges célja az úgynevezett Equal Rights Amendment (ERA), azaz a nőknek egyenlő jogokat biztosító alkotmánymódosítás elfogadása, majd ratifikálása volt. (Ehhez kapcsolódva azonban azt is tudni kell, hogy a feminizmus már ekkor is igen megosztott volt, voltak köztük radikálisabb és liberálisabb szószólók is. Ez pedig azt jelentette, hogy a követelésekben sem feltétlenül volt köztük teljes az összhang.)
A alkotmánymódosítást 1971-ben és 1972-ben először a Képviselőház, majd a Szenátus is jóváhagyta, ám ahhoz, hogy az alkotmányba végül ténylegesen bekerüljön, arra volt szükség, hogy az USA államainak legalább háromnegyede ratifikálja azt. Valahol ennél a pontnál kapcsolódik be az HBO új minisorozata is a történetbe, és kicsit csavarva a sztorin: az „ellentábor” szemszögéből kezdi el bemutatni az ERA ratifikálásért folytatott harcot.
Egy hatgyerekes családanya, aki a nők jogai ellen harcolt
Az ERA egyik legnagyobb ellenzője maga is nő volt, egy Phyllis Schlafly nevű konzervatív politikai aktivista. Schlafly egykor szépségkirálynő volt, majd családanya lett belőle, miközben az USA és a Szovjetunió között zajló fegyverkezési verseny egyik szakértőjévé vált.
Schlafly rendkívül ambiciózus és intelligens volt, vágyott a sikerre és a közéleti szereplésre. A Radcliffe College-on (az intézmény ma már a Harvard része) diplomázott közigazgatásból, majd Washington D.C.-ben szerzett állást egy konzervatív tanácsadói szervezetnél. 1949-ben aztán feleségül ment egy John Fred Schlafly nevű ügyvédhez, akinek szült is hat gyereket. A háziasszonyi szerep azonban még őt sem elégítette ki száz százalékosan – többször indult a kongresszusi képviselői posztért, ám minden alkalommal egy hajszállal maradt le a győzelemről. Mikor végül az egyik évben a választókerületek határainak átrajzolásával a korábbiaknál is nagyobb esélye lett, hirtelen más utat választott.
Rájött, hogy bármennyire is okos és tehetséges, a férfiak uralta világban senki sem fogja annyira komolyan venni a véleményét, amennyire ő szeretné. Ekkor fordult a figyelme a női egyenjogúsági mozgalom felé.
„Az erényes nőket nem zaklatják”
Könnyen gondolhatnánk, hogy a sikertelen kongresszusi próbálkozások után inkább ő is beállt a női jogokért küzdő feministák közé, de valójában pont az ellenkezője történt. Phyllis Schlafly lett az amerikai antifeminizmus arca, és az országos ERA-ellenes mozgalom elindítója.
Schlafly a háziasszonyokra szeretett volna hatni, őket maga mellé állítani, éppen ezért a kampánya során rendszeresen azt hangoztatta, hogy a női egyenjogúság valójában a háziasszonyok felett mond ítéletet. Olyan vészjósló kijelentésekkel rémisztgette őket, mint hogyha a nők megkapják az egyenlő jogokat, akkor ezentúl a lányokat is elviszik majd katonának, így a gyereknevelés az apákra fog hárulni, hogy a nők el fogják veszíteni a válás után nekik járó feleség- és gyerektartást, valamint hogy a módosítás eltörli a nemek különbségeit, és nem lesz többé férfi és női vécé sem.
Schlafly elutasította a munkahelyi és szexuális zaklatás problémáját is, mondván hogy az erényes nőket nem zaklatják. Az iskolai szexedukációról pedig azt vallotta, hogy nem más, mint az abortusz propagálása.
Érdekes adalék mindehhez, bár az asszony az ERA-ellenes kampányában végig kitartott a mély konzervatív nézetei mellett, a legkisebb gyereke születése után 18 hónappal ő maga inkább visszatért a politikába, a folyamatos utazgatás miatt pedig gyerekeit másra kellett bíznia.
Olvastad már?
Schlafly tehát 1972-ben nyilvánosan bejelentette, hogy ellenzi az ERA-t, amelyet egyébként akkora már a szükséges 38 államból 22-ben ratifikáltak. És bár az ellenfelei az asszonyt hipokritának tartották, és többször is rámutattak arra, hogy az elvei és az életmódja nem feltétlenül állnak összhangban egymással, Schlafly így is megnyerte a csatát. Az ERA-t végül soha nem ratifikálták, Schlafly tevékenysége pedig szépen meg is ágyazott az 1979-ben Jerry Falwell tévéprédikátor által megalapított, Erkölcsi Többség (Moral Majority) nevű intoleráns keresztény fundamentalista mozgalomnak.
Cate Blanchett, mint Phyllis Schlafly
A Mrs. America egyértelműen Phyllis Schlafly köré épül, akit egészen fantasztikusan formál meg a sorozatban Cate Blanchett. A színésznő nemrég nyilatkozott is a szerepről, és magáról Schlaflyről is:
„Tudta jól, hogy a patriarchátus sokkal erősebb annál, mint ahogy azt a feministák gondolják, és azt is tudta, hogy neki ebben a harcban melyik oldalra kell állnia. A feministák már akkor is nagyon megosztottak voltak, voltak gyenge pontjaik, lehetett rajtuk fogást találni. Phyllis táborában azonban egy hierarchikus rendszer volt felépítve, ahol bár sokféle hang összpontosult, de minden hang csakis rajta keresztül juthatott el a nyilvánossághoz.”
De a Mrs. America beharangozóját látva Schlafly lányának, Anne Schlafly Corinak is megvolt a véleménye, nem igazán tetszett neki, ahogy édesanyját a sorozatban ábrázolták.
„Világos számomra, hogy Cate Blanchett teljesen félreértette az anyámat. Hidegnek, kegyetlennek és számítónak mutatja, pedig Phyllis Schlafly egy kedves és szívélyes asszony volt, aki őszintén hitt az elveiben. A nők szó szerint bálványozták őt.”
Phyllis Schlafly 2016-ban hunyt el, a temetésén Donald Trump is beszédet mondott.
Olvass tovább!
Fotó: Getty Images, IMDb
