Egy cuki cukrászlány esete a szerelemmel – interjú Lakos Nórával, a Hab rendezőjével

2020. szeptember 10.
Te is voltál már olyan helyzetben, amikor érezted, hogy nem működik a párkapcsolatod, de valamiért még nem tudtad elengedni? Elmennél a pároddal egy tesztre, ahol öt perc alatt megmondják, hogy együtt maradtok-e hosszú távon? Ha igen, akkor biztos a te filmed lesz Lakos Nóra Hab című vígjátéka, amit szeptember 10-én mutatnak be a mozik. A rendezőnővel a filmkészítés nehézségeiről, a forgatás kulisszatitkairól és a szerelem összetett érzéséről beszélgettünk.

Ma mutatják be a filmedet a moziban, ezzel lezárul egy fejezet az életedben. Mióta is van veled ez a film?

A Habot 2018. július elején kezdtünk el forgatni, előtte bő egy év az előkészítő munkákról szólt. A forgatást pedig egy újabb közel egyéves utómunka követte. A vágás, a hang utómunka, a zene, a fényelés, a trükkök után végül tavaly őszre lett kész a film. Szerettük volna még télen bemutatni, ami egy szerelmes film esetében optimális premier időszak, de sajnos közbejött néhány nehézség. Majd beköszöntött a koronavírus-járvány, ismét csúsztatni kellett a bemutatót. Nagyon vártuk már, hogy végre a nagyközönség is lássa.

Ez az első nagyjátékfilmed. Sokat vártál rá.

Igen, a filmezés egyfajta türelemjáték. Minden filmet több éves munka előz meg. Az én helyzetem pedig speciális volt, mert amikor a Színművészeti Egyetemen rendezőként végeztem, pont csődbe ment a forrásokat biztosító intézet, így egy-két évig nem lehetett hova pályázni. Ekkor nemzetközi vizekre eveztem, a Szarajevó Filmfesztivál támogatásával elkészítettem az Edina című kisfilmemet, ami több díjat is nyert. Majd találkoztam egy német producerrel, akivel a Magyar Bajusz című dokumentumfilmemet magyar-német koprodukcióban készítettük. Később újra felállt a filmalap, kaptam is támogatást forgatókönyvírásra, de a másfél éves fejlesztést követően végül gyártásra már nem. Ekkor úgy éreztem, feladom, nem pályázok tovább itthon, ha ez így megy. Erre, mit hoz a sors? Aznap hívott fel Angelus Iván producer, hogy lenne-e kedvem egy romantikus vígjátékot rendezni. Ez volt a Hab, amit utána még újabb másfél évig fejlesztettünk Fekete Fruzsina forgatókönyvíróval.

Mi fogott meg a történetben, ami miatt elvállaltad a rendezést?

A forgatókönyvíró két szálat kombinált össze: a gasztró és a szerelemi vonalat. Dórát elhagyta a szerelme, és bánatában a filmtörténelem legszebb összetört szívű szerelmespárjairól nevezi el a süteményeit cukrászdájában. Így jelenik meg Robert Redford és Barbra Streisand, vagy épp Alain Delon és Romy Schneider szerelmes sütipárokként a pultban. Azonban a cukrászda hamar a csőd szélére kerül. Így a főhősünk benevez egy versenyre, ahol milliókat lehet nyerni, de csak családi vállalkozások indulhatnak. Itt kezdődnek a bonyodalmak.

A film egy szerelem-laboratóriumban játszódik, ez az ötlet honnan jött?

Olvastam egy könyvet, amit dr. John Gottman írt a hosszú távú kapcsolatok titkáról. Ebből kiderül, hogy a valóságban is létezik Amerikában egy szerelem-laboratórium, ahol egy pszichológus öt perc alatt megmondja egy párról, hogy együtt maradnak-e hosszú távon, vagy sem. Erre alapoztuk a tábort, ahol különböző párokat vizsgálnak, hogy érdemes-e pénzt fektetni a vállalkozásukba, kitartanak-e egymás mellett a jövőben.

Dóri cukrász, és különleges sütiket készít. A forgatás alatt sok süteményt evett a stáb?

Nem, az elég rossz következményekkel járt volna, mert a sütik nagy része nem volt ehető. Igazából nagyon speciális sütikre volt szükségünk, mert Dóri egy mozimániás, romantikusfilm-imádó lány, akinek a cukrászdája is ezt tükrözi. A cukrászaink gyönyörű, kézműves süteményeket készítettek a különböző romantikus filmek hangulatát vagy szimbólumait használva díszítésként. Így lett például egy nyakkendős süti Dianne Keaton és egy szemüveges süti Woody Allenből az Annie Hall című filmből. Az első alkalommal, amikor megérkeztek az álomköltemények a forgatás helyszínére, ahol a sok lámpától meg a nyári kánikulától iszonyatos meleg volt, szomorúan vettük észre, hogy percek alatt elolvadt minden. Végül a cukrászok gipszből készítették el újra a süteményeket, ezek már jól bírták a gyűrődést. A stábtagok pedig nem estek kísértésbe, hogy megkóstolják őket.

Mennyire hálás dolog ma Magyarországon vígjátékot rendezni?

A felmérések szerint ez az egyik legnépszerűbb műfaj Magyarországon, ugyanakkor ez a legnehezebb is. Az alkotói vállalás az volt, hogy olyan filmet készítsünk, ami ebben a műfajban minőséget képvisel. Fontos, hogy attól, hogy valami vígjáték, még készülhet műgonddal. A színészek finom eszközökkel játszanak. A zene, a jelmez, a látványvilág mind egyedi és különleges ebben a filmben. Ezért is érdemes nagyvásznon megnézni. Emellett azt is gondolom, hogy ebben a kiszámíthatatlan, nehéz időszakban, nagyon nagy igény van arra, hogy nevessünk, kinyissuk a szívünket a humorra, a szerelemre, és ne csak a nehézségekkel foglalkozzunk.

Amikor elhatároztad, hogy filmrendező leszel, gondoltál arra, hogy az első filmed egy vígjáték lesz? A fiatal rendezők általában nagy művészfilmekről álmodnak, amelyekben meg tudják valósítani önmagukat.

Nekem nem ez volt a célom. Engem nagyon érdekel a gyerekfilmek műfaja, és mivel ez egy komoly hiány az itthoni filmgyártásban, miközben kreatív szempontból alkotóként elképesztő lehetőségeket hordoz magában, én ebben a műfajban terveztem az első filmemet elkészíteni. Az, hogy a fiatal közönség számára minőségi filmek készüljenek, szerintem alapvetően iszonyatosan fontos, és meghatározhatja a következő generációk kulturális identitását, elképzelését a jóról, a rosszról, a hősökről, vagy épp a mindennapi élet dilemmáira adott válaszokról. Ezért nagy felelősség gyerekeknek filmet készíteni. Bízom benne, hogy lesz lehetőségem családi vagy gyerekeknek szóló filmet forgatni a nem is olyan távoli jövőben.

Ez egy csajos film, ugye? A cukrászdavonal manapság nagyon trendi téma. Kerekes Vica személye pedig telitalálat, aranyos, szexi lány, akivel szívesen azonosulnak a női nézők. Te választottad ki a szereplőket?

Abban az esetben, amikor nem művészfilmről, hanem egy vígjátékról van szó, gyakran elvárás, hogy a két főhős közül legalább az egyik legyen nagyon ismert. Vica Csehországban szupersztár, Magyarországon viszont nem ismerik őt annyira. Minden adottsága megvan ahhoz, hogy itthon is sztár legyen, de mivel nem szerepel tévéműsorokban, sorozatokban, a nagyközönség még nem ismeri. A forgatókönyvírónak és a producernek az első víziója a női főszereplő karakter kapcsán a Girl next door típus volt, aki nem Vica. De végül sikerült meggyőznöm őket arról, hogy ez a film attól is lesz más, mint az eddig forgatott szerelmi vígjátékok, amikből rengeteg van már, hogy az egész sztorit egy mesevilágba helyezzük át. Annyira nem reális az alaphelyzet, hogy egy kamu család indul egy versenyen, hogy csak akkor hiszem el, ha elemeljük a valóság talajáról. Vica pedig a vörös hajával, a nagy barna szemével, kerek idomaival abszolút mesekarakter. A férfi főszereplő kiválasztása sokkal nehezebben ment. Ebben a korosztályban nem könnyű olyan színészt találni, aki egyszerre férfias és játékos. Sok mindenkivel próbálkoztunk, néztünk amatőr szereplőket is, míg végül rátaláltunk Mátray Lászlóra, aki első ránézésre egyáltalán nem egy vígjátéki karakter. Sokkal inkább népi hős, magas, izmos, erdélyi férfi, azonban hamar kiderült, Vicával jól működik köztük a kémia, és csodálatos párt alkotnak együtt.

A magyar női rendezők mostanában szerencsére nagyon aktívak. Enyedi Ildikó legújabb filmjét már nagyon várja a közönség, Horvát Lili új filmje két nemzetközi fesztiválra is eljutott idén nyáron.

Az arányon még mindig sokat lehetne javítani, ha mostantól kezdve 100 éven keresztül csak nők készítenének filmeket, akkor lennénk egálban a férfi rendezőkkel. De persze ez sem lenne jó. Komolyra fordítva a szót, iszonyatosan fontos, hogy a filmekben megjelenjenek a női témák, női főhősökkel, és női alkotók is kapjanak folyamatosan lehetőséget filmek és sorozatok rendezésére. Ebben, ha kis lépésekben is, de fejlődés látható. Nagyon drukkolok a női operatőröknek is, és alig várom, hogy egy női hangmérnökkel dolgozzam együtt egy forgatáson.

Megvan már a következő témád?

Abszolút. Januárban találtam egy gyönyörű holland gyerekkönyvet, amibe beleszerettem. A hollandok nagyon erősek gyerektémában, évente 12-14 gyerekfilmet, családi filmet készítenek. A történet azért is fogott meg, mert mer komoly témáról beszélni gyerekeknek. Játékosan, humorral és őszintén beszél arról, hogyan segíthet az írás feldolgozni gyerekkori bánatokat, örömöket. Családi film lesz, hiszen minden korosztályból megjelenik benne egy-egy különleges karakter, mégis alapvetően egy 12 éves kislány szemszögén keresztül követjük végig az eseményeket. A forgatókönyv most bekerült egy nemzetközi workshopra, ahol fejlesztjük, és a tervek szerint nemzetközi produkcióként, angol nyelven forgatjuk majd. Így ha minden jól megy, visszatérek a nemzetközi vizekre.

Fotó: Szemerey Bence, Szabó Lilla/Intercom

Ezt már láttad?