Az egyre kifinomultabb technológiai fejlesztések kíséretében az ipari forradalom 4.0 korszakába léptünk. Az életünk mindennapi részévé váltak olyan kifejezések, mint a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a big data vagy a robotika. Az állandóan változó körülmények folyamatos megújulást várnak el az emberektől, és ehhez a gyerekeknek is adaptálódniuk kell. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a korai gyerekkorban történő fejlesztés a kulcsa a későbbi produktív élet kialakításának. Az alfa-generáció esetében így központi szerepet kap a digitális térben való magabiztos és biztonságos mozgás, ami közel sem olyan magától értetődő számukra, mint elsőre hinnénk – emelik ki a kutatók.
A néhány hónapja publikált meta-elemzés kutatói több nemzetközi kutatást összegezve arra jutottak, hogy szülőként és tanárként is hiba azt feltételeznünk, hogy a gyerekek maguktól megtanulják, hogyan kell jól boldogulni az állandóan változó környezetben. A digitális és technológiai újítások napról napra átalakulnak, és a gyerekek, tinédzserek csupán ezeknek bizonyos szeleteit használják tudatosan. Ez gyakorlati szinten például azt jelenti, hogy nagyon jól mozognak a TikTok applikációban, de a házi feladat megírásához nem tudnak hatékonyan keresni a Google-ben, vagy ügyesen kijátsszák a gyerekzár biztonsági beállítást a telefonjukon, de nincsenek tisztában az internetes zaklatás veszélyeivel.
Kíváncsi gyerekek
Az alfa generáció hatékony fejlesztésének zálogaként a kutatók ezért fontosnak tartják a gyerekek kíváncsiságának fenntartását, valamint a kritikai gondolkodás fejlesztését. Mindezt úgy, hogy a szülő és a tanár is egyfajta vitapartnerré válik, támogatva a kérdésfeltevést és tiszteletben tartva a gyerekek véleményét. Hasonlóan központi kérdésként jelent meg a technológiai, információs és kommunikációs fejlődés követése, és az újítások interaktív használata az oktatásban és otthon a mindennapokban is. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy az alfa generáció biztonságosan mozogjon az őt körülvevő digitális térben, ismerve annak veszélyeit, és élve annak lehetőségeivel. Norvégiában a fenti irányvonalak mentén a gyerekek tableten is tanulhatnak könyvek helyett, Ausztráliában és Svédországban pedig egyre több iskolában támogatják, hogy a diákok aktívan részt vegyenek az iskolát érintő mindennapos döntésekben. Ezzel is fejlesztve a kritikai gondolkodásukat, valamint támogatva a közösséghez tartozás élményét.
Magyarországon az iskolák jelentős részében még várat magára a digitális forradalom. Ettől függetlenül számos pozitív példát találhatunk itthon is a diákok és tanárok hatékony együttműködésére. A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium a robotikát a mindennapok részévé tette: a pályázaton nyert robotok nem csak a programozás órák, de a többi óra állandó szereplőivé is váltak fenntartva a gyerekek érdeklődését. A SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolájának negyedikes diákjai és tanárnőjük egy elektromos autókat töltő robottal (amelyet le is programoztak) megnyerték az idei World Robot Olympiad Magyarországi Nemzeti Döntőjét. Emellett a különórák területén is érezhető a változás: a digitális világ megismerésére a gyerekek és a szülők részéről is egyre nagyobb az igény. Ezt mutatja, hogy a legnagyobb hazai programozást oktató iskolahálózatban, a Logiscoolban 3 év alatt több ezer fővel nőtt a hozzájuk járó diákok száma.
A kutatók és az oktatási szakértők is arra figyelmeztetnek, hogy ne vegyük magától értetődőnek azt, hogy az alfa generáció kellő rugalmasággal fog reagálni az őket érő kihívásokra. A korai gyerekkorban történő fejlesztés alapozza meg a későbbi produktív élet kialakítását. Így az oktatásnak és a szülői támogatásnak továbbra is feladata, hogy amit tud, azt megtegyen annak érdekében, hogy a gyerekek tudatosan és biztonságosan mozogjanak a folyamatosan megújuló technológiai újítások között.
Olvass tovább!
