Mi Putyin célja?
A beszélgetés során visszatérő téma volt az orosz–ukrán háború politikai célja: a két szakértő szerint egyelőre nehezen megválaszolható kérdés, hogy mit is akar Oroszország. Ungváry Krisztián véleménye szerint az orosz hadsereg technológiai szempontból bármikor képes lenne elfoglalni Ukrajnát, illetve lerombolni és a földdel egyenlővé tenni bármelyik nagyvárosát – a kérdés csak az, hogy ha el is foglalják például Kievet, milyen adminisztrációt fognak ott működtetni és kikkel? „Már rég kellene lennie egy »demokratikus« ukrán kormánynak, de még odáig sem jutottunk el, hogy egy elfoglalt kis faluban kikiáltották volna a népi demokratikus Ukrajnát. Ennek a háborúnak a legérdekesebb része a politikai célja és a politikai megoldása.”
Rácz András hozzátette, hogy bár az ukránok kifejezetten hatékonyan támadják az orosz erők ellátási vonalait, az oroszok előrevonulását mindez csak lassítani tudja, és nem megállítani. Igaz, hogy nagyon hősiesen küzdenek az ukrán erők, de így is minden ponton egyre inkább szorulnak vissza. „Az, hogy Oroszország a kezdeti céljait nem tudta elérni villámháborús eszközzel, nem jelenti azt, hogy a végső célja megváltozna. Ugyanúgy katonai erőt alkalmaznak, csak most már szisztematikusabban, lassabban, ráérősebben és sokkal nagyobb pusztítással” – magyarázta Rácz.
Ki maradhat a harcokból a NATO?
Rácz András többször is leszögezte, hogy véleménye szerint kizárt, hogy NATO-erők Ukrajnába menjenek. Mint magyarázta, egyrészt azért is tartja ezt a szcenáriót valószínűtlennek, mert a NATO-n belül biztosan nem lenne meg a szükséges összhang ehhez a kollektív döntéshez. Lennének olyan NATO-tagállamok, akik ezt a lépést körömszakadtáig elleneznék. „Az sem valószínű, hogy a NATO-tagállamok egyénileg küldjenek harcoló alakulatokat Ukrajnába, mert ez megint azt jelentené, hogy közvetlen katonai konfrontációt kellene vállalni az oroszországi föderációval. Ez megint nem olyasmi, amit a NATO-tagállamok döntő többsége felvállalna” – magyarázta, majd hozzátette, hogy bár Ukrajna nagyon erősen lobbizott azért, hogy a NATO úgynevezett repüléstilalmi zónát hozzon létre az ország felett, Biden elnök teljesen irreálisnak tartotta az ötletet, és elvetette azt. Harcoló erők tehát a szakértő szerint semmiféleképpen nem fognak Ukrajnába menni, minden más viszont igen. A NATO rengeteg fegyvert, rengeteg katonai felszerelést és rengeteg információt szolgáltat az ukránoknak.
Várható-e nukleáris csapás?
Ungváry Krisztián szerint erre a kérdésre már csak azért is nehéz választ adni, mert szinte lehetetlen megjósolni, hogy Putyin vajon fog-e, és ha igen, mikor fog olyan fenyegetettséget érezni, ami miatt végül bevetné az atomrakétákat. „Az a baj, hogy az egész hadművelt nem racionális, nagyon nehezen tudjuk elképzelni jelenleg a politikai megoldást, és emiatt az irracionalitás miatt nem lehet azt mondani, hogy Putyinnak biztosan nem lesz soha olyan érzése, hogy őt a NATO egy preventív csapással el akarja pusztítani, ezért inkább ő mér csapást. Tudjuk, hogy a NATO ilyet nem akar, nem kockáztathatja meg politikailag a harmadik világháborút, de ez tök mindegy. Ha Putyin azt hiszi, hogy a NATO ezt akarja, akkor ezt fogja hinni.”
Rácz András ennek kapcsán megjegyezte, hogy az orosz nukleáris erők parancsnoki láncolata miatt Putyin nem fog tudni egyedül döntést hozni: arra tud utasítást adni a vezérkarnak, hogy a vezérkar lőjön, és a vezérkar ezután tudja aktiválni a parancsoki láncolat alacsonyabb szintjeit a rakéták bevetésére. „Olyan nincs, mint a rajzfilmekben, hogy az elnöknek van egy piros gombja, amit ha megnyom, indulnak a rakéták. Abban lehet bízni, hogy ha az elnök esetleg utasítást próbálna adni atomrakéták alkalmazására, az a vezérkaron nem feltétlenül menne át. Vagy nem azonnal, nem olyan gyorsan. Az orosz vezérkar egy alapvetően szakmai szervezet, nagyon komoly hozzáértő profikból áll.” Rácz András véleménye szerint nulla az esélye annak, hogy Oroszország nukleáris háborút kezdjen a NATO ellen – Ukrajna esete viszont komplikáltabb. Mivel nem NATO-tag, nem terjed ki rá a NATO által biztosított kollektív védelmi garancia. Ukrajna ellen tehát elméletileg bevethetnének kis méretű nukleáris fegyvereket, ám a szakértő szerint ez a lépés politikailag megmagyarázhatatlan lenne. Amellett, hogy nagy számban ölnének meg vele orosz lakosokat is, a saját csapataikat is „ropogósra sütnék”. „Ha elég sokat beszélnek arról, hogy nukleáris fegyverük van, és ezt készek alkalmazni, akkor pusztán azzal, hogy beszélnek a lehetőségről, elérhetnek egy komoly elrettenő hatást – anélkül, hogy be kéne vetni. Ez már most zajlik” – tette hozzá Rácz.
Mi lesz a háború után?
Rácz András szerint valószínű, hogy a háború után a NATO növelni fogja a Kelet-Európában állomásozó katonai erőinek létszámát, az viszont szerinte továbbra sem várható, hogy több tízezer katona állomásozzon régióban. „Az a fajta botlódrót-logika fog érvényesülni, amit a balti államokban láttunk 2016-ban” – magyarán a szakértő szerint az a legvalószínűbb, hogy egy-egy kis létszámú, többnemzetiségű zászlóaljat telepítsen a NATO a kelet európai térségbe. Ez a 800-1000 fő katona nyilvánvalóan nem fogja tudni feltartóztatni az orosz haderőt, ha az előre akar törni, ellenben arra jó lesz, hogy ha az orosz haderő megindulna, mindenképpen átesne ezeken a amerikai, német, brit, francia NATO-erőkön, és ezzel aktiválná is az egész szövetséget – magára robbantaná a NATO-t.
Ami Ukrajnát illetni, Rácz szerint minden attól függ, hogy milyen lesz a háború végkimenetele. Ha Ukrajna győztesként tud kijönni belőle, vagy legalábbis túl nagy és túl megalázó vereség nélkül, akkor számolni kell vele, hogy a háború okozta traumának nagyon szerteágazó gazdasági, politikai és társadalmi hatása lesz. Orosz győzelem esetén viszont a jövőt a szakértők szerint most még nem igazán lehet megjósolni. „Egyelőre nem látjuk, hogy Oroszország megpróbálna felépíteni valakit, aki majd egy oroszbarát ukrán elnök lehetne. Ukrajna semlegessége lenne nekik a cél, hogy ne közeledjen az EU-hoz – és főleg ne a NATO-hoz. De így, hogy a kezdő villámháború terve kudarcot vallott, nem nagyon látszik, hogy Oroszországnak kidolgozott terve lenne arra, hogy ezt a célt mégis hogyan érjék el” – mondta Rácz, a véleményéhez pedig Ungváry Krisztián is csatlakozott. „Egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy hogyan lehetne egy működő kollaboráns oroszbarát kormányt csinálni Ukrajna területén. Ez a vonat szerintem már elment. Hogy mi lesz a megoldás, azt senki nem tudja.”
Fotó: Hősök Tere Alapítvány, Getty Images
