Abortuszhoz való alkotmányos jog
Norma McCorvey 1969-ben esett teherbe harmadik gyermekével. A kisbabáját nem akarta megtartani, de ekoriban a texasi törvények szerint az abortusz illegális volt, azokat az eseteket kivéve, amelyekben az anya élete forgott kockán. Norma ügyvédei, Sarah Weddington és Linda Coffee pert indítottak a fiatal nő nevében – Jane Roe álnéven – az Egyesült Államok szövetségi bíróságán a helyi kerületi ügyész, Henry Wade ellen, hogy bebizonyítsák, Texas abortusztörvényei alkotmányellenesek.
A bíróság végül Norma javára döntött és legalizálták a terhességmegszakítást egészen addig, amíg a magzat eljut arra a fejlettségi szintre, hogy az anyaméhen kívül is életképes legyen. Ez 1973-ban, a döntés idején 28 hetet jelentett, mostanra pedig a modern orvostudomány fejlődésének köszönhetően 23-24 hét körül van. A mérföldkőnek számító tárgyalás után a Legfelsőbb Bíróság határozatba is foglalta, hogy az anya abortuszra vonatkozó döntési lehetősége felülmúlja az állam érdekeit. Az intézmény konzervatív többsége most azonban amellett érvel, hogy meg kell semmisíteni a történelmi jelentőségű határozatot, amiért az „eleve hibás” volt.
Kiszivárgott döntés – első lépés a botrány felé
Az amerikai Politico online politikai magazin a napokban megszerezte az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának kiszivárgott véleménytervezetét, amelyben az áll, hogy az intézmény bírái megszavazták a Roe kontra Wade ügyben hozott határozat eltörlését. Egy ideig nem is lehetett tudni, hogy a dokumentum tényleg hiteles-e, ugyanis a bíróság híres arról, hogy hétpecsétes titkok övezik a falai között zajló tárgyalásokat, és még soha nem volt példa arra, hogy kiszivárogjon egy ilyen dokumentum – egy nappal később azonban elismerték, hogy az iratok valódiak.
A konzervatív Samuel Alito bíró által írt tervezetet, azt írja: „Ideje odafigyelni az alkotmányra, és visszaadni az abortusz kérdését a nép választott képviselőinek.” A dokumentum szerint a Roe vs. Wade döntés „alkotmányosan irreleváns és nyilvánvalóan helytelen”, és a döntésnek „káros következményei” voltak, ráadásul a bíró szerint az Egyesült Államok alkotmányában sehol nem esik szó arról, hogy az amerikai nők abortuszhoz való jogáról – ez utóbbi állítás alátámasztására a bíra a véleménytervezethez egy olyan 31 oldalas függeléket is csatolt, ami több mint százéves, vagyis 19. és 20. század eleji abortusztörvényeket sorol fel bizonytításképpen.
Végeláthatatlan következmények
Az abortuszkérdés világszerte megosztja a közvéleményt, de sokáig elképzelhetetlen volt, hogy a Roe kontra Wade ügyben hozott határozatot valaha is megdöntsék. A Trump-kormányzat alatt azonban több konzervatív vezető került hatalmi pozícióba, és most, hogy a Legfelsőbb Bíróságban konzervatív többség van, elképzelhető, hogy elfogadják a kiszivárgott véleménytervezetet. Ha sikerrel járnak, akkor nagy esély van arra, hogy az USA államainak több mint fele betiltja az abortuszt.
A legális terhességmegszakításhoz való hozzáférés kriminalizálása leginkább az Egyesült Államok déli és közép nyugati részén élőket, különösen a szegényeket sújtaná erősen. Tekintettel arra, hogy egy ilyen döntés mennyire radikális lenne, sokan attól tartanak, hogy a terhességmegszakítás kriminalizálása után a melegházasság és a fogamzásgátláshoz való hozzáférést veszi majd célba az amerikai törvényhozás.
A Fehér Ház közleményében az amerikai elnök is szót emelt a véleménytervezet ellen. Joe Biden kijelentette, hogy a kormány feladata megvédeni a nők abortuszhoz kapcsolódó szabad döntési jogát. Egyelőre még semmi sem végleges, de rengeteg dühös nő vonult az utcára a dokumentumok kiszivárgása után, akik félnek és belefáradtak abba, hogy még 2022-ben is újra és újra ugyanazt a csatát vívják.
Forrás: Marie Claire Australia és Politico, Fotó: Getty
