Milliókat fenyeget a pusztító áradás: ma Pakisztán, holnap mi következhetünk

2022. szeptember 15. |

A veszteség megmutatja, milyen hatalmas az egyenlőtlenség az éghajlatváltozáshoz leginkább hozzájáruló és a felmelegedésnek leginkább kitett nemzetek között.

Pakistan-arviz

Az elmúlt évek legrosszabb éghajlati eredetű természeti katasztrófáját okozták Pakisztánban a rekord mennyiségű, a szakértők szerint az átlagosnál tízszer erősebb monszunesők és az ország északi hegyeit borító, soha nem látott ütemben olvadó gleccserek. A katasztrófa a klímaváltozáshoz való emberi hozzájárulás, és azon belül is a legtöbb üvegházhatású gázokat kibocsátó országok tetteinek következménye. Az emberveszteség és a súlyos károk most megmutatják, hogy milyen hatalmas az egyenlőtlenség az éghajlatváltozáshoz leginkább hozzájáruló országok és a felmelegedésnek leginkább kitett nemzetek között.

A pakisztáni Szindh tartományban élő 48 éves Ali rokonaival együtt indult el otthonából, hogy megkeressék az állataikat. Ahogy a víz egyre mélyült körülöttük, hat órán keresztül kellett úszniuk egy bambuszbot segítségével. A terület most gyakorlatilag úgy néz ki, mint egy hatalmas tó. „A villanyoszlopba kapaszkodtunk, és vártuk, hogy valaki segítsen. Amikor senki sem állt meg segíteni, úgy éreztem, meghalunk” – mondta Ali a The Guardiannek, akinek háza, a környék több százezer otthonához hasonlóan víz alá került.

pakisztan-aradas-globalis-felmelegedes-klimavalsag

A 350 000 fős város lakosságának 5-10%-a az otthonaikban ragadt. Az árvíz több kilométernyi utat öntött el a tartományban, így sok város megközelíthetetlenné vált, a kitelepített emberek sátrakban és ideiglenes otthonokban laknak. „Kifogytunk az élelemből. Naponta egyszer eszünk. A kétéves lányomnak visszatérően magas láza van, és nincs a közelben egészségügyi intézmény” – mondta egy helyi férfi.

A globális felmelegedés hatása kézzelfogható

Pakisztán földrajzi adottságai miatt egyébként is rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra, az elmúlt időszakban pedig az utóbbi három évtized legnagyobb mennyiségű csapadéka zúdult le területére, amit a szakértők szerint az Arab-tenger átlagosnál is nagyobb felmelegedése okozott. Az ország pont a világ legmagasabb hegycsúcsait magába foglaló régióban fekszik, az itt lévő gleccserek víztartalékként funkcionálnak a helyiek számára. A terület 10 fő folyója is ezekből a hegyekből folyik lefelé, és több mint 1,5 milliárd embert segít át a mindennapokon – Pakisztán 221 milliós lakosságának nagy része is a Himalájából eredő Indus folyó mentén él.

Ám az idő melegszik, így 2100-ra el fog tűnni a hegyeket borító jégsapka harmada, még akkor is, ha a világ országai csökkentik a kibocsátásukat. Pakisztán ugyanis nemhogy a 1,5 fokos felmelegedést, hanem már a 2,2-t is elérte: Jacobabadban a hőmérséklet ezen a nyáron elérte az 50 Celsius-fokot, vagyis ez egyike annak a két városnak a Földön, amely túllépte az emberi test által elviselhető hő- és páratartalom-küszöböt. Először a tavasznak végetvető, korai hőhullámok jelentek meg, csökkentve a terméshozamot és gyorsítva a gleccserek olvadását, majd jöttek a napokig tartó, országszerte pusztító monszunesők.

1391 áldozat, köztük 400 gyerek

A június óta tartó heves esőzések és árvizek miatt eddig több mint 12 700 ember sebesült meg, több ezer kilométernyi út ment tönkre, száznál is több híd dőlt össze, és megrongálódtak az amúgy is pénzhiánnyal küzdő nemzet iskolái, kórházai. Az áradásoknak már több mint 1300 ember, köztük legalább 400 gyermek esett áldozatul. A katasztrófa körülbelül 35 millió embert érint, akik közül 20 millióan válhatnak most hajléktalanná, és ezrek kerülhetnek a szegénységi küszöb alá. Az árvíz sújtotta területeken csak ebben a hónapban körülbelül 73 000 gyermek születhet, de megfelelő ellátás hiányában sok édesanya meg fog halni a szülés során.

Az ENSZ becslései szerint csaknem 800 000 haszonállat pusztult el és 2 millió hektárnyi termést, illetve mezőgazdasági területet tarolt le a monszun – a gazdasági veszteség körülbelül 30 milliárd dollárra tehető, amiből a termésveszteség 2,3 milliárdot tesz ki. A kormány becslései szerint jelenleg az ország mintegy harmada van víz alatt, miközben az áremelkedés 14 éves csúcsot, csaknem 25%-ot ért el. Pakisztán júliusban kis híján elkerülte a csődöt és jelenleg is ingatag a politikai helyzete, miután áprilisban leváltották a miniszterelnököt, amit egy többpárti kormány megalakulása követett. Fennáll a maláriajárvány veszélye is, hiszen az árvíz stagnál: a műholdfelvételekből kiderült, hogy az Indus folyó gyakorlatilag egy 100 km széles tóvá alakult, ami még nagyobb terhet ró az amúgy is gyenge oktatási és egészségügyi szolgáltatásokra.

Ha azt hiszed, hogy téged nem érint, tévedsz

A klímakatasztrófa közeledte már mindenki számára kézzelfogható, hiszen a pakisztáni árvizek is ennek a válságnak a korai jelei, miközben az ország csupán a globális kibocsátás 0,4%-áért felelős – nem úgy, mint az Egyesült Államok (21,5%), Kína (16,5%) vagy az Európai Unió (15%). A kormány szerint élelmiszerválság veszélye fenyeget, az áradások ugyanis károsították a zöldségeket, a rizst és a gyapotot, miközben Pakisztán adja a világ gyapottermelésének 5%-át. A világ gabonaellátása már az ukrajnai háború miatt is fennakadásokkal küszködött, amit az áradás csak fokozni fog: az ország már az árvíz előtt is mintegy 2,6 millió tonnás búzahiánnyal küzdött, most pedig hatalmas mezőgazdasági területek kerültek víz alá, elmosva a terményeket, készleteket és a pakisztániak megélhetési forrásait, ugyanis a helyi munkaerő mintegy 40%-a él mezőgazdaságból.

„Ma Pakisztán. Holnap ez a te országod lehet” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár, aki úgy fogalmazott, hogy a klímaválságért leginkább felelős országoknak véget kell vetniük a természettel vívott háborúnak. Guterres Dél-Ázsiát a klímaválság-gócpontjának nevezte, nem véletlenül: az itt élő emberek tizenötször nagyobb valószínűséggel halnak meg az éghajlatváltozással összefüggő természeti katasztrófákban, mint más országokban. A borzalmas árvíz ismét egyértelműen figyelmeztet minket arra, hogy nem teszünk eleget a klímaválság megfékezéséért. A fosszilis tüzelőanyagok égetése, a természet kihasználása és a mértéktelen fogyasztás meghozta az eredményt, méghozzá azt, hogy a globális felmelegedés egyetlen országgal sem tesz majd kivételt. Még a miénkkel sem, hiszen Magyarország az Európai Unió egyik leginkább veszélyeztetett országa, már ami a globális felmelegedést illeti.

Fotó: Getty Images

Olvass tovább!

Szólj hozzá te is!

Még több Riporter