Az olimpiai játékok követelményei folyamatosan, mondhatni, versenyről versenyre változnak. Ami harminc évvel ezelőtt világcsúcs volt, ma már szinte mindennapos teljesítménynek számít egy edzésen. Hogyan lehetséges ez? A sporttudomány, az edzésmódszerek, a táplálkozás és a technológia rohamos fejlődése kihatott az ötkarikás játékokra is.
A modern eszközök, mint például a profi sportolók számára fejlesztett okosóra vagy egyéb mérőeszközök lehetővé teszik a sportolók számára, hogy jobban megismerjék saját testüket, és ami ennél is fontosabb: világosan lássák saját határaikat.
Akik pedig felismerik a határaikat, egy dolgot tesznek, elkezdik feszegetni azokat. Az új edzésmódszerek, mint a periodizáció vagy a funkcionális edzés segítenek a sportolóknak abban, hogy hatékonyabban készüljenek fel a versenyekre, és maximalizálják teljesítményüket úgy, ahogy korábban sosem. De a táplálkozás is kulcsfontosságú szerepet játszik a sportolók teljesítményének javításában az olimpián is.
Az egyénre szabott étrendek és táplálékkiegészítők segítenek abban, hogy a sportolók a lehető legjobban hasznosítsanak minden nélkülözhetetlen tápanyagot, és gyorsabban regenerálódjanak. Ezenkívül az alvás is egyre nagyobb hangsúlyt kap, mondják is, hogy egy élsportoló alvás közben is dolgozik, elvégre külön feladat, hogy a lehető legjobban tudjon pihenni. Az emberi találékonyság tehát új célokat állít a sportolók felé. Hogy miért?
Pontosan azért, mert az ötkarikás játékok egyik legfőbb szerepe a szórakoztatás, így volt ez az időszámításunk előtti első évezredben, és így van ma is. Nézzük, melyek voltak a legmegdöbbentőbb változások.
Az amerikaiak sztártornásza, Simone Biles, aki az első női tornász lett, aki olimpián megcsinálta a dupla Jurcsenkó-szaltót bicskamozdulattal
Legendás világcsúcsok
Az első olimpiai játékokat időszámításunk előtt 776-ban dokumentálták Görögországban. Már ekkor nagy közönség figyelte a sportolókat, többek között a birkózókat, a futókat és az ökölvívókat. Az esemény mindenkinek kedvezett, a közönségnek azért, mert jót szórakoztak, a versenyzőknek azért, mert lehetőséget kaptak arra, hogy megnyerjék a versenyt, és ezzel kivívják az ókori Görögország tiszteletét.
Csakhogy a játékokat Zeusz tiszteletére rendezték, ezért a kereszténység elterjedésével a püspökök betiltották az olimpiát.
Majd hosszú évszázadok után Pierre de Coubertin francia báró fejébe vette, hogy jó lenne feléleszteni a régi hagyományt, és óriási vagyonából 1896-ban megszervezte az athéni olimpiát. Azóta négyévente folyamatosan megtartják az ötkarikás játékokat, kivéve a két világháború idejét. A rend tehát beállt, idén pedig elérkeztünk a harmincharmadik olimpiához, amelynek újra Párizs ad otthont százharminc év elteltével.
Az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan változtak a helyszínek, a versenyszámok, a résztvevők, a szervezők és a követelmények is. A nagy számok törvénye alapján a világklasszis sikerekből is többet számolunk.
A kérdés csak az, hogy ami egykor világcsúcsnak számított, azt a modern eszközökkel képesek megdönteni a sportolók? Bob Beamon 8,90 méteres ugrása a 1968-as mexikóvárosi olimpián forradalmi teljesítmény volt. Ez a rekord több mint húsz évig tartott, és bár azóta megdöntötték, olimpiai csúcs maradt. Mark Spitz, az 1972-es müncheni olimpia úszója hét aranyérmet nyert, méghozzá minden versenyben világcsúcsot úszott, ezt pedig egyetlen úszó sem tudta felülmúlni az elmúlt ötvenkét év alatt.
Florence Griffith Joyner 10,49 másodperces ideje a női 100 méteres síkfutásban az 1988-as szöuli olimpián mind a mai napig a leggyorsabb idő az olimpia történetében. Itt van még Michael Phelps, az úszás királya, aki a 2008-as pekingi olimpián nyolc aranyérmet szerzett, összesen 23 aranyérmével az olimpiai történelem legsikeresebb sportolója.
De vajon meddig lehet fokozni a teljesítményt? Az emberi test korlátait kevesek képesek átlépni, akinek viszont sikerül, azt a csúcstechnológiás eszközökkel készülő élsportolók sem tudják felülmúlni. Hiszen az olimpia nemcsak a fizikai teljesítőképességről szól, hanem az emberi lélek erejéről is.
Az egyiptomi Mohamed Elsayed enyert bronzérmét ünnepli
Az olimpia megváltoztatta a világot?
Nem vitás, hogy az olimpia nemcsak egyes sportolókra hatott, hanem a teljes társadalomra is. Ide évről évre több országból érkeznek, köztük a legelmaradottabb és legfejlettebb térségekből is. De az olimpiának köszönhető a doppingtesztek feltalálása, a különböző sportfejlesztések, és ami mind közül talán a legfontosabb, a mozgás népszerűsége is.
Az ötkarikás játékok hatására minden esemény után többen fognak bele valamilyen sportágba. Hogy a világcsúcsokat egyszer egy olyan gyermek fogja megdönteni, aki látta az olimpiai bajnokok sikereit a televízióban?
Akár ez is megtörténhet, mindenesetre, ha van esemény, amely képes egyetértést kovácsolni a széthúzó világban, miközben egészségesebb életvitelre ösztönzi az embereket, akkor az nem más, mint az olimpia.
Fotó: Getty Images
