A nagyenyedi vérengzés 1849 januárjában zajlott, a becslések szerint 600-2000 magyar ember hunyt el vagy a románok és az oszmánok fegyverei, vagy a fagyhalál következtében. Az eseményt máig a szabadságharc legszörnyűbb vérengzéseként, illetve Erdély etnikai tisztogatásaként tartják számon. Flóra oláh dajkájának hála elkerülte a fegyvereket, ám árva gyerekként emberrablók kezére került.
Így lett Sass Flóra rabszolgából felfedező
A szőke, kék szemű, több nyelven is beszélő lány az oszmán rabszolga-kereskedelem világában élt, nem tudjuk, milyen körülmények között. Legközelebb 1859-ben találkozunk vele a mai Bulgáriában található Vidinben egy árverésen. Flóra szerencséje ezen a napon fordult meg, ugyanis felfigyelt rá Samuel Baker angol utazó, és meg is vette őt rabszolgatartóitól. Baker alapvetően nem szolgát szerezni indult, a vásár előtt Atholl hercegét látogatta meg annak skóciai birtokán, majd egy maharadzsával vadászgatott Közép-Európában. Így kerültek az akkor Törökországhoz tartozó Vidinbe, ahol puszta szórakozásból tévedtek a rabszolgapiacra. Baker Flóra iránt érdeklődve megtudta, hogy a lányt Vidin oszmán pasájának szánták, de némi vesztegetés és menekülés árán megszerezte magának a lányt. Baker özvegyemberként hivatalosan is feleségül vette „tulajdonát”.
A Baker házaspár utazásai
Samuel Baker elsőként nem Angliába indult furcsa módon szerzett feleségével, inkább egy afrikai felfedezőcsapathoz csatlakoztak. John Hanning Speke és James Augustus Grant társaságában a Nílus forrásának megtalálására indultak el, felfelé a folyón, nem a legjobb körülmények között, Flóra majdnem végzetes napszúrást szenvedett. A mai Dél-Szudánban található Gondokoróban azonban majdnem véget ért az utazás és a csapat minden tagjának élete is. Súlyos vita támadt Baker és a személyzet között, amit az útközben arabul megtanult Flóra, angolosan Florence oldott meg türelemmel és békéltetéssel. Ettől a ponttól gyalog folytatták a felfedezést, hogy megkeressék a Nílus egy másik ágát. Helyette Bakerék váltak az első európai utazókká, akik megpillantották és felfedezték a Murchison-vízesést és az Albert-tavat (Viktória királynő elhunyt férjéről nevezték el ott helyben) Ugandában. Flóra minden napról angol nyelvű leírást írt, felbecsülhetetlen jegyzeteivel felszerelkezve tértek vissza férjével Angliába.
Lady és Sir Baker.
Sass Flórából Lady Florence Baker lett
Samuel Baker győztes felfedezőként tért haza, ám azzal kapcsolatban már akadtak problémák, hogy magyar feleségét egy török rabszolgapiacról szerezte. Hiába bizonyosodott be ekkorra, hogy Flóra nemcsak művelt, de bátor, edzett és kitartó is, akinek nagy szerepe volt a felfedezésben, a megbotránkozott Viktória királynő nem volt hajlandó fogadni őket az udvarban. A pár 1865-ben Angliában is házasságot kötött, így már nem érhette őket semmilyen vád, s amikor Samuel Bakert lovaggá ütötték, Flóra is Lady Florence Baker lett.
Új expedíció Afrikába
1870 és 1873 között Bakerék Egyiptom török alkirálya meghívására ismét útnak indultak Kelet-Afrikába, hogy megpróbálják visszaszorítani a rabszolga-kereskedelmet. Érthető módon Flórának ez szívügye volt, s mindent megtett, amit rábeszélőkészséggel, kompromisszumokkal megtehetett a harcokkal, konfliktusokkal sújtott területen. Flóra nem csak egyezkedett, de betegeket ápolt, problémákat oldott meg, állítólag mindig volt nála egy ernyő, egy puska és egy üveg pálinka. A bennszülöttek csodálták szőke haja, kék szeme miatt, ekkor kapta a Hajnalcsillag nevet, ami egész életében elkísérte. Férje 1893-as haláláig Flóra időnként utazott, az idő nagyobb részében pedig igazi angol hölgyként Sandford Orleigh-ben rendezgette közös otthonukat.
Özvegyként sem félt semmitől
Az 1901-es népszámlálási adatok szerint egy mostohalányt is nevelt Baker vezetéknévvel, születési helyeként pedig Magyarországot tüntette fel. Lady Florence Baker 1916-ban, 75 évesen hunyt el, sírja közös a férjével. Felfedezéseikről több rajz és festmény is készült, Flóra naplója pedig az egyik leghitelesebb korrajz az akkori időkről, a rabszolgaságról. Több könyv is foglalkozik az életével, sőt 1997-es, Afrika témájú albumban beválasztották az 5 legjelentősebb női felfedező közé. Sass Flórának emléktáblája is van a Nílus partján, az ugandai Murchison Falls Nemzeti Parkban. Nevét a 601036 Sassflóra kisbolygó is örökkévalóvá teszi. Naplójából az Anne Baker: Rabszolgák földjén – Egy magyar nő felfedezők és rabszolgák között 1870–1873 című könyvben olvashatunk.
Szerző: Fenyvesi Zsófia, Fotók: Getty Images
