- Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Veganuárt Magyarországon.
- A 2026-os Veganuár az étkezésen túlmutatva, tágabb értelemben beszélt a változásról és a tudatosságról.
- Az alapító, Vida Raul szerint manapság különösen fontos tudatosan figyelni arra, hogyan szólítjuk meg az embereket.
Január elején sokan tesznek fogadalmakat: elhatározzák, hogy az újévben végre le fognak fogyni, egészségesebben fognak étkezni, vagy éppen többet mozogni. Az elmúlt években azonban egyre többen kezdtek nem pusztán az önmegtartóztatás és gyors diéták időszakaként tekinteni a januárra, hanem valamiféle lehetőségként arra, hogy kipróbálják, hogyan lehetne tudatosabban élni, enni és dönteni. Ebbe a gondolkodásba illeszkedik bele a Veganuár is, amely 2026-ban már hetedik alkalommal indult el Magyarországon.
A kezdeményezés 2020 januárjában indult, akkor még viszonylag szűk körben. Az alapító, Vida Raul elmondása szerint kezdetben főként azok csatlakoztak hozzá, akik tudatos segítséget kerestek a vegán életmód kipróbálásához. Az elmúlt években viszont a Veganuár léptéke látványosan átalakult: fokozatosan túlnőtt egy egyszerű online kihíváson, és mára valódi országos mozgalommá vált.
Nagyvállalatok csatlakoztak hozzá, az elmúlt években már Budapest-szerte is megjelentek Veganuár-plakátok, illetve minden évben egy hiteles nagykövet is képviseli az ügyet. Tavaly még egy kampányvideó is készült hat közkedvelt influenszer részvételével, amelyet a közösségi oldalakon közel 4 milliószor láttak. Ezzel párhuzamosan a fókusz is elmozdult: a cél idén már nem egy szűk közösség megszólítása volt, hanem az, hogy a vegán életmód gondolata minél több emberhez eljusson.
„Most már nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki iratkozik fel, hanem az, hogy összességében hány embert ér el a Veganuár, és hányan kapcsolódnak be valamilyen formában – akár csak rövid időre is” – fogalmazott Vida Raul, aki egyben a Prove.hu magazin alapítója.
Mekkora ügy lett a 2026-os Veganuár valójában?
Hogy erre pontosabb választ kapjanak, a Prove szerkesztősége idén először országos, reprezentatív kutatást készített az Impetus Research jóvoltából. A felmérés során ezer fő megkérdezésével a többi között azt vizsgálták, mennyire ismert a kihívás, és mennyire nyitottak rá a magyarok.
Az eredmények szerint a 18 és 69 év közötti lakosság 24 százaléka – vagyis nagyjából 1,6 millió ember – hallott már a Veganuár mozgalomról. Ennél is beszédesebb adat, hogy 39 százalékuk nyilatkozott úgy: biztosan vagy valószínűleg részt is venne a kihívásban. Ez azt jelenti, hogy 2026 januárjában a Veganuár akár 2,6 millió magyar számára is inspirációt jelenthetett a vegán életmód kipróbálásához – akár részlegesen, akár csak néhány nap erejéig.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az ismertség azonban nem egyenletesen oszlik meg. Minél fiatalabb valaki, minél nagyobb településen él, illetve minél magasabb a végzettsége, a kutatás szerint annál nagyobb eséllyel találkozott már a kihívással. A felmérésből az is egyértelműen kirajzolódott, hogy a Veganuár híre továbbra is elsősorban online csatornákon terjed. A legtöbben a közösségi médiából, a YouTube-ról és hírportálokról értesültek róla, miközben minden hatodik ember a televízióból, illetve ismerősökön vagy barátokon keresztül hallott először a Veganuárról.
A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy miközben a Veganuár alapötlete sokakat megérint, maga a vegán életmód továbbra sem teljesen egyértelmű a többség számára. A válaszadóknak ugyanis csak a 38 százaléka mondta azt, hogy magabiztosan tudja, mit jelent vegánként élni, és 4 százalék állította, hogy már most is így él. A lakosság közel fele ugyanakkor csupán felületes ismeretekkel rendelkezik: 11 százalék mindössze a kifejezést ismeri, 5 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla.
A tudatosság forradalma
Ezzel párhuzamosan a szervezők azt is látták, hogy a veganizmus önmagában sokak számára nehezen megfogható, szűk keretként jelenik meg. Vida Raul elmondása szerint ezért döntöttek úgy, hogy 2026-ban egy olyan Veganuárt építenek fel, amely az étkezésen túlmutatva, tágabb értelemben beszél a változásról és a tudatosságról. Ezt a szemléletet sűríti magába az idei mottó is: A tudatosság forradalma.
Ennek a szemléletnek az arca lett az idei Veganuár nagykövete, Rimóczi Zsófi is, aki saját útján keresztül képviselte a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb vegán életmód gondolatát. Raul elmondása szerint Zsófi története azért különösen hiteles, mert korábban maga is szélsőségesebb életmódot folytatott, mára viszont megtalálta azt az egyensúlyt, amelyben az elvei mellett a teste és a mentális jólléte is hangsúlyos szerepet kap.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A szervezők célja tehát idén sem az azonnali életmódváltás kikényszerítése volt. Sokkal inkább az, hogy érthetőbbé és közelebbivé tegyék a vegán életmód alapjait, és tágabb összefüggéseiben mutassák meg azt. „Fontos volt, hogy ne csak az étkezésről beszéljünk, hanem egy tágabb értelemben a tudatosságról is: a mentális egészségről, az egyensúlyról, arról, hogyan figyelünk önmagunkra” – mondja Vida Raul.
Nem feledkeztek el az állatokról
Amikor a kutatás során röviden bemutatták a vegán életmód alapelveit, a válaszadók 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szimpatikusnak találja ezt a megközelítést. Különösen a nők, a fiatalabb korosztályok – főként a 30–44 évesek –, valamint a városokban és a központi régióban élők mutattak nagyobb nyitottságot a veganizmus iránt.
A számok azt is megmutatták, hogy sokak számára továbbra is az állatok védelme jelenti a legerősebb vonzerőt a növényi étkezésre. Az életmód iránt érdeklődők közel fele emelte ki, hogy a kevesebb állat halála és szenvedése a legszimpatikusabb eleme a veganizmusnak. Ezt követte az egészségesebb étkezés, a kevésbé terhelő életmód, valamint a bolygó védelme.
Az eredmények ugyanakkor arra is rávilágítanak, hogy bár az állatok védelme sokak számára erős érzelmi kiindulópont, önmagában nem mindig elég ahhoz, hogy szélesebb rétegek is nyitottá váljanak az életmód kipróbálására. Raul meglátása szerint emiatt is kerül ma már egyre nagyobb hangsúlya kommunikációra, tehát arra, miként lehet ezekről a témákról úgy beszélni, hogy az ne elriasszon, hanem valódi kapcsolódást teremtsen – különösen egy olyan időszakban, amikor a veganizmus már nem számít új, trendi jelenségnek.
Mi működik ma? A szelíd kommunikáció ereje
Raul úgy látja, hogy a konfrontatív, sokkoló üzenetek könnyen ellenállást váltanak ki az emberekből, főleg egy olyan közegben, ahol a veganizmus elveszítette korábbi újdonságerejét. „Én a csendesebb módszerekben hiszek. Abban, hogy nem ítélkezően kell odamondani a magunk igazát, hanem jó példát mutatni és inspirálni azokat, akik nyitottak” – fogalmaz.
Ez a megközelítés azért is válhat egyre hangsúlyosabbá, mert globálisan is érzékelhető: a veganizmus néhány évvel ezelőtti látványos felfutása után mintha megtorpant volna a lendület. A koronavírus előtti időszakban sorra nyíltak a vegán éttermek, egyre több szó esett a húsfogyasztás környezeti hatásairól, és sokan érezték úgy, hogy valódi fordulóponton állunk. Az utóbbi években azonban ez a hullám lassan lecsengeni látszik.
Raul szerint éppen ezért ma különösen fontos tudatosan figyelni arra, hogyan szólítjuk meg az embereket. „A legtöbben nem azért esznek állati eredetű ételeket, mert ártani akarnak, hanem mert ebbe születtek bele, ez a megszokott. Ha erre ítélkezéssel válaszolunk, az inkább bezár, mint megnyit” – mondja. Úgy véli, sokkal többet ér, ha teret hagyunk a kérdéseknek, az apró lépéseknek, és nem várunk el azonnali, tökéletes megfelelést. Egy-egy növényi étel kipróbálása, egy szokás átgondolása vagy egy beszélgetés is elindíthat egy folyamatot.
Mi viszi előre, amikor mások belefáradnak?
A vegánok körében gyakori tapasztalat, hogy a kezdeti lelkesedés idővel alábbhagy. Sokan úgy vágnak bele az veganizmusba, hogy azt érzik: majd ők végre valódi változást hoznak a világba. A mindennapokban azonban hamar kiderül, hogy a változás lassú, sokszor láthatatlan – és ez könnyen kedvét szegheti az embernek.
Vida Raul elmondása szerint ő maga is végigment ezen a belső változáson, a motivációja azonban nem tűnt el, inkább átalakult. „ Ma már úgy látom, nem az a legfontosabb, hogy mindenkit egyesével meggyőzzünk, sokkal inkább az, hogy minél kevesebb állat szenvedjen” – fogalmaz. Úgy látja, nem reális elvárni, hogy mindenkinek ez legyen élete központi kérdése, és ezt el kell tudni fogadni.
Fotó: Getty Images
