Mit gondolsz, miben rejlik a közösségi média ereje?
Két nagyon fontos előnye van szerintem a hagyományos médiával szemben a közösségi médiának. Egyrészről interaktívvá teszi a felhasználói oldalt, ami fontos visszajelzésként szolgálhat számunkra is. Persze a tévével is vitatkozhat a néző, csak erről az adott műsor gyártója nagy valószínűséggel nem fog tudomást szerezni…
Másrészről pedig az önkényességet emelném ki, mind a fogyasztó, mind a gyártó részéről. Az időbeliségnek teljesen más a funkciója az interneten, mint a hagyományos médiában, hiszen teljes mértékben a felhasználó döntheti el, hogy mikor kerül fogyasztásra az adott tartalom.
A tartalomszolgáltatás oldaláról pedig az önkényesség a kontentben nyilvánul meg, hiszen nincs egy olyanfajta kontroll az emberen, mintha egy tévés producer állna felette. Azt hiszem, ez a mi sikerünk szempontjából is kulcsfontosságú faktor.
A gasztronómia hálás téma olyan értelemben, hogy kevés ellenérzést válthat ki az emberekből. Szoktatok negatív kommenteket kapni?
Tényleg hálás, a gasztronómia sosem fog tudni olyan indulatokat gerjeszteni, mint bármely közéleti -politikai téma, ez pedig tisztán látszik a kommenteken is. Persze negatív kritikákat is kapunk, de ez azért fényévekre van a közéleti kérdések kiváltotta őrjöngésektől.
Ha már negatív kritika, azért például majdnem meglincseltek a komment szekcióban, mikor pörkölt alá zsír helyett olajat raktam. (nevet) De igen, az biztos, hogy szakácskönyvvel embert még nem öltek. Szerintem éppen az ártatlanságában rejlik a gasztrocsatornák és műsorok titka: az emberek leülhetnek a tévé elé a gyerekekkel, bekapcsolják például a Konyhafőnököt, és mindenki érti, mi történik. Ártatlan téma ugyan, de azért vannak benne drámák is. Ezek mindenki, akár még a gyerekek számára is abszolút felfogható drámák.
Szerinted miért rezonál annyi ember a gasztronómiával? Mi az oka, hogy a gasztroforradalom még mindig töretlenül menetel?
Az emberek a gasztro körül évezredek óta pörögnek, és ameddig az emberiség csak létezik, addig pörögni is fognak. Az étkezés egy olyan alapszükséglet, amely nem csupán emberi funkció, de élvezeti érték is kapcsolódik hozzá. Ráadásul ez nem egy olyan elvont érdeklődés, mint például a képzőművészet, ami csak bizonyos rétegeket érint meg. Minden élőlény imád kajálni, és ez hatalmas potenciál a gasztonómia számára.
A netet hihetetlen sebességgel pörögnek a posztok, receptek. Hogyan lehet bírni ezt a tempót? Mindig van a tarsolyotokban valami újdonság?
Ha csak matematikailag nézzük, akkor is olyan brutális mennyiségű kombinációs lehetőség áll rendelkezésemre, ami egyszerűen nem tud elfogyni. Na és mindig lesznek olyanok, akik most kezdenek el főzni, így mindig lesz egy új generáció, akinek már csak az alapokkal is lehet újat mutatni.
Például mindig lesz egy olyan generáció, akik éppen most szakad ki a családi fészekből, és megpróbálja elsajátítani a sütés-főzés alap szintjét, egészen a kezdőlépésektől. Éppen nekik született a legújabb receptkönyvünk is, a Megúszós kaják.
Azért a gasztro amellett, hogy nagy szabadságot ad, mégis csak egyetlen téma. Vannak olyan napjaid, mikor úgy érzed, bármit megtennél, csak ne kelljen recepteken kattogni?
Képzeld el, lehet, hogy ez kívülről hihetetlennek hangzik, de én minden egyes nap képes vagyok a kajákon pörögni. Majdnem minden nap főzök is, ugyan nem minden egyes receptünket én találom ki, de jelentős részét igen.
Nálunk a munka is úgy néz ki, hogy dél és egy óra között bevonulunk a nagy, közös ebédlőnkbe, rituálisan körbeüljük az asztalt, és eszünk. Sokszor például Jancsa Jani hozza az egyik studióból, én a másikból a tesztkajákat a fix ebédünk mellé, és mindent körbekóstolunk. Na és persze desszert is mindig akad valahonnan…
Szoktad úgy érezni, hogy kicsit megmutatnád egy másik oldaladat is az embereknek?
Felmerült már bennem, hogy közéleti témában tegyek ki posztot. De aztán végül mindig oda jutottam, hogy nem lehetne megállni csupán egy bejegyzésnél, hanem ha belekezdek, akkor az hosszabbtávú kiállást is igényelne. Simán lehet, hogy idővel, ha nagyon úgy fogom érezni, hogy valamivel kapcsolatban meg kell szólalnom, akkor azt meg is fogom tenni.
A főzésen túl más PC témával kapcsolatban nincsen közléskényszerem. Azok a dolgok, amik még érdekelnek, például a siklóernyőzés vagy a maratonfutás, olyan rétegtémák, hogy nem lehetne a közösségi médiás platformomba belevonni.
Viszont éppen most tervezem kicsit megmutatni az “outdoor-énemet”. Sokan kérdezik, hogy hogyan lehet az, hogy még mindig vékony vagyok, annak ellenére, hogy egész nap eszek. A követőim talán nem tudják, de a túrázás és a testmozgás nagyon fontos részét képezik az életemben. Ennek éppen most, a patagóniai hátizsákos nomád túrám alkalmával publicitást is szeretnék adni.
Hogy látod, mik a fő csapásvonalat 2017-ben a gasztronómiában?
Ha csak a hétköznapi gasztronómiát nézzük, akkor azt tudom mondani, hogy míg pár éve a legizgalmasabb, legfelkapottabb blogok a minél exkluzívabb alapanyagokat próbálták felvillantani, addig ebben az évben – és szerintem még jövőre is bőven ki fog tartani ez az irányvonal,– az egyszerűség, a gyorsaság dominál.
2017-ben talán az a legfontosabb, hogy hogyan lehet gyorsan valami finomat csinálni, és megoldani azt, hogy egy nehéz nap után, mikor fáradtan hazaesik az egész család, ne csak egy zacskós leves kerüljön az asztalra, hanem ugyan a szupermarketből és fél óra alatt, de olyan étellel lehessen meglepni a másikat, amiben mégis van valami fantázia, valami frappáns ötlet.
Persze más trendeket is lehetne említeni, például a mentes-fitness-szénhidrátcsökkentett irányvonalat, de úgy érzem, ez még mindig csak bizonyos rétegeket érint, és nem annyira a mainstream vonal. De könnyen lehet, hogy pár év múlva ez fog átfordulni a mainstream kategóriába.
Vannak a közösségi médiában példaképeid?
A jó öreg Jamiere nem csak a közösségi médiában, hanem amúgy is példaképként tekintek. Elképesztő, hogy bő 10 éve tolja, és még mindig képes ugyanolyan lelkesedéssel és folyamatos megújulással részt venni a gasztronómiában, mint az elején. Én személy szerint a receptjeit is nagyon szeretem, de azt azért hozzá kell tennem, hogy kicsit távol áll a magyar átlagízléstől.
ZÉ KEDVENCEI
- Kedvenc kiegészítő: Fossil bőr karkötő – Először még az első Konyhafőnök alatt adták rám, előtte el sem tudtam volna képzelni, hogy ilyesmit viseljek.
- Kedvenc hely: Nagykovácsi, Csergezán Pál Kilátó – Évente 30-40 alkalommal megfordulok itt, legtöbbször futás vagy bringázás alkalmával.
- Kedvenc könyv: Iszonyatosan rá vagyok kattanvan Tom Neale Egyszemélyes sziget című könyvére.
- Kedvenc ruhadarab: A Fjällräven esőálló túradzsekim.
- Kedvenc szépségápolási termék: Nem vagyok valami nagy piperkőc, de a hajam állandóan be van lőve egy jó kis tartást adó sóspray-vel.
