A (bőr)kiegészítő jó, és évről-évre jobb üzlet. Egyre több ruházati márka indít bőrkiegészítő-vonalat és számos új cég szeretne profitálni ebből a piacból. A luxusóriások kontrollt gyakorolnak a cserzőműhelyek és bőrgyárak felett, a kínai gyártók jelentős készleteket vásárolnak fel. Értelemszerűen ezek a jelenségek a bőrellátás nehézségét eredményezték. Ahogy arról a hongkongi APFL bőrvásár beszámolt, 2014-ben 18 százalékkal, 2015-ben pedig újabb 9 százalékkal nőtt a nyersbőr ára. Amellett, hogy az amerikai kontinensen és Kínában is jelentős a bőrgyártás (2012-ben top exportőrnek számított az ázsiai ország 75 milliárd dollárral), az európai bőr csúcsminősége „minden visz”, már ami a luxust illeti. Mindezek mellett közismert a bőr és a műbőr ellenzése is – na de milyen válaszlehetőséget nyújt a technológia?
Minden éremnek két oldala van
Két ellentábora létezik a valódi bőrnek. Az egyik képviselői azért utasítják el ezt az anyagot, mert „meg kellett halnia egy állatnak”. Ez a tévhit elég jól beépült a köztudatba. „A marha-, kecske- és sertésbőrök a húsipar melléktermékei. Egy állat sem azért hal meg, hogy divatkiegészítő legyen belőle. Nem árulunk olyan alapanyagot, ami olyan állattól származik, akit a bőre miatt dolgoztak fel” – mondja Király Rebeka, a Tibike Bőrike üzletvezetője. Az 1990 óta fennálló vállalkozás nem csak a magyar divat- és kiegészítőtervezők egyik fő bőrlelőhelye, hanem számos nagy, nemzetközi cég szerzi be tőlük a bőrt, főleg Ausztriából és Szlovákiából. Az ellentábor másik fele a bőrgyártás, krómcserzés közismert, környezetre káros hatásai miatt tekinti etikai kérdésnek.
A másik tévhit a műbőrrel kapcsolatos: míg az állatokkal szemben kétségkívül „etikus”, azt nem tudják (vagy nem érdekli az embereket), hogy a mű változat gyártása közben petróleum és különböző dioxinok kerülnek a talajba és a légkörbe, amelyek légzési problémákat, (mell)rákot, hormonzavart és születési rendellenességeket okozhatnak. A hagyományosan „környezetbarátnak” titulált PU (poliuretán) gyártása közben is olyan anyagok kerülnek a környezetbe, mint a káros dimetil-formamid. Az ACS (American Chemical Society) 2011-ben publikált kutatása szerint az USA partvonalait szennyező anyagok 60-85 százalékát az ember által gyártott mikroszálak teszik ki.
Ami másnak hulladék, neked… bőr
A valódi bőr erős, rugalmas, szellőzik és egy „életre szól”; a mű egyik előnye pedig a könnyű tisztíthatóság. A divat és a trendek gyors változása azonban már nem követeli meg a tartósságot. „Több műbőr ára vetekszik a valódiéval, ha azonban érezhető a bizalmatlanság a vevőink és ezáltal a vásárlók részéről, akkor a valódit választják” – meséli Rebeka. Tehát sem a valódi, sem a mű mellett nem tehetnénk le nyugodt szívvel a voksunkat?
Miből készülhet alternatív bőr? A rotterdami Willem de Kooning Academie hallgatói kifejlesztettek egy eljárást, amely során – a Dél-Hollandiában jelentős konyhai zöldhulladék problémára is megoldást kínálva – gyümölcs- és zöldséghulladékból készítettek bőrszerű anyagot. Az Eco-leather Corp. lélegző bőralternatívát állít elő szárnyasfeldolgozó üzemek hulladékából – már több sportszergyártó cég érdeklődött megoldásuk után. A német Bark Cloth és az ausztrál Cork cég is különböző fák kérgéből dolgoznak. Az 1970-es évek óta használt ultra suede (mely a velúrbőr mesterséges megfelelője) újrahasznosított verziójából dolgozott a 2008-ban alapított, amerikai Olsenhaus vegán cipőmárka. De vegán bőrként tartják számon a pamut „mázas” verzióját is, az amerikai Paper No.9 pedig újrahasznosított kartonból dolgozik amellett, hogy a PET poliészter és a gyengített poliuretán egy verziója is „vegán” bőrnek számít. Richard Wool, a University of Delaware kutatóprofesszora növényi olajokkal és rostokkal kísérletezett, a japán divattervező, Yurii Kasao pedig medúzabőrrel – a klímaváltozásnak „köszönhetően” ugyanis elszaporodott ez a tengeri élőlény, és jelentős károkat okoz a japán halászatnak, az élelmiszeripar pedig nem tudja „feldolgozni” a túlszaporodott medúzákat. Világszerte elindult egy tendencia, mely akár lokális problémákhoz kapcsolja a bőrkészítés vitatható folyamatára és a műbőrtől való idegenkedésre adott reakciót: az alternatív bőrökkel való kísérletezést, amelyek még mindig az újrahasznosításon belül mozognak.
Futurista megoldások – a biotechnológia
Suzanne Lee az elsők között volt, akik a divat és a biotechnológia ötvözésével kísérleteztek. Biocouture tanácsadó cége és projektje keretében olyan anyagot fejlesztett ki, mely növényi és állati rostokból, szövetekből készül: a zöld teából, cukorból és élesztőből készült keverékben a cukor táplálja a baktériumokat és a keletkezett, tiszta cellulózból álló fonalak egyfajta bőrré állnak össze, amelyet nedvesen háromdimenziósra lehet formázni, szárazon pedig úgy viselkedik, mint bármely más szövet. Lee most már a Modern Meadow biotech startup kreatív igazgatója: a brooklyni cég laboratóriumában fejlesztett bőr mellett hússal is foglalkozik. Ahogy TED-előadásában is hallhattuk a cég társalapítójától és ügyvezetőjétől, Forgács Andrástól, a biopsziával kivont sejteket izolálják, majd kollagéntermelésre ösztönzik. A lepedőbe szétterített, rétegzett biobőr a valódi minden tulajdonságát reprodukálni tudja: irányíthatóságának köszönhetően lágysága, légáteresztő képessége, tartóssága, színe és mintázata tetszés szerint alakítható és jelenleg is további fejlesztéseket végeznek.
Vitás kérdések
Befogadja-e a divatszakma ezeket az új anyagkísérleteket? Vajon tudják ezek a környezetbarát, etikus, vegán alternatívák reprodukálni azokat a fiziológiai tulajdonságokat, amikkel a valódi bőr rendelkezik? „Folyamatosan problémát jelent a jó minőségű alapanyag pótlása, gyakran még egy kötésen belül is különböző tábla bőrök vannak. Az én esetemben nagyon fontos az azonos tulajdonságokkal rendelkező alapanyag, az egységesen egalizált felület, mivel magas hőmérsékleten kezelem a festett felületeket, sok hulladék keletkezik. Fantasztikus ötletnek tartom az alternatív bőröket, mert a gyártásuk sokkal környezetkímélőbb és a feldolgozásuk gazdaságos – én szívesen kipróbálnám” – vélekedik a kérdésről Bozsik Szilvia, aki különleges felületkezelt EOSinE bőrtáskáival vált itthon és külföldön is ismertté.
„Még ha néhány műbőr egész jó tulajdonságokkal is bír, cipőhöz nem használnám őket. A valóságban még nem találkoztam olyan alternatív bőrrel amit »növesztettek« és tudom, hogy az EU is sokat költ ilyen irányú kutatásokra – tapintható eredménye ezeknek még egy darabig nem lesz szerintem. A valódinak olyan tulajdonságai vannak, amiket nagyon nehéz reprodukálni” – mondja Mrsán Marcell, a Koronya bespoke férfi cipő márka tervezője, aki rengeteg egzotikus mellett a legkiválóbb minőségű, valódi bőrrel dolgozik, és a Savannah College of Art and Design professzora.
Milyen árképzést alakíthatnak ki azok a cégek, akik átváltanak ezekre az alternatívákra? Az egekbe szökik a valódi ára? Az egyező tulajdonságok visszaélésre adhatnak okot, indokolatlanná téve a valódi bőr árfölényét. Vagy az újdonság ereje és az etikus, vegán – az utóbbi években trendivé vált – marketingfogás miatt meg kell fizetnünk az alternatívák árát? Vajon egy teljesen új, potenciális vásárlóközönséget szólíthatnak meg ezek az anyagok – azokat, akik eddig tartózkodtak a valóditól és a műbőrtől is? Milyen hosszú lesz majd az út, ami a laboratóriumokból a divatpiacra vezet? Ezt a (közel)jövő dönti el.
A cikk a Divat és Marketing 2016 márciusi számában és a lap blogján is megjelent.
Kattints az Ydea.blog.hu-ra még több divat témájú cikkért!
Képek: Molnár Csongor, Kyle Adams
Szöveg: Dobos Emese
