Gyere velem vidékre: Beethoven a Brunszvik-kastélyban

2019. február 08. |
Central Médiacsoport Zrt.

Meglátogattuk a Brunszvik-kastélyt és bejártuk a vadregényes partot - Beethoven nyomában.

Az idei február szeszélyes és kiszámíthatatlan. A minap azon kaptam magam, hogy a szikrázó reggeli napsütésben kigomboltam a kabátom, és elmerengtem azon, vajon ez a szép nap már a tavasz kezdetét jelenti-e. Másnap nyakig érő ködre és deres fákra ébredtem. Egyszóval hiába tervezek kedden havas túrát a hétvégére, ha három frontváltással később szombaton már csak dagonyázni lehet a sárban. Szerencsére – foglalkozásomból adódóan – éppen ezekre az esetekre van egy B-terv listám. Ezen a borongós, szürke és sivár hétvégén arra jutottam, hogy egy szép kastély még mentheti a helyzetet. Így hát célba vettük a martonvásári Brunszvik-kastélyt.

A bájos Brunszvik-kastély

Az interneten talált képek alapján azonnal beleszerettem a Brunszvik-kastélyba, ráadásul Budapesttől autóval akár fél óra alatt el lehet érni. Martonvásár picike város, a kastélyt és a hozzá tartozó parkot el sem lehet téveszteni, igaz, a bejárat fellelése már keményebb diónak bizonyult. Az épület teljes területe nem látogatható, amire közel fél óra alatt mi is rájöttünk, amíg az egyébként kifejezetten hangulatos előkertjében sétáltunk. Miután rátaláltunk a bejáratra a birtok észak-keleti oldalán, a parkba vettünk jegyet. A jegyárusító bódéban ücsörgő hölgy felvilágosított minket, hogy ugyan a Beethoven Múzeum dolgozói éppen ebédelnek (tizenkettő és kettő óra között), de mire körbejárjuk a tavat, addigra biztosan visszaérnek.

Egy kicsit tartottam tőle, hogy a szürke, undok időben nem lesz különösebben kellemes csupasz fák között andalogni, de tévedtem. A parkot egy tó uralja, amire befagyva találtunk. A közepén egy kis szigeten a fehér égbolt előtt fekete szálkákként nyújtóztak a meztelen fák. A Brunszvik család érkezése előtt a területet mocsaras és kopár puszta uralta, az átalakítása a 19. század első felében kezdődött meg az akkor divatos angolkertek stílusát követve. A park és a tó tervezése és építése alatt gondosan ügyeltek arra, hogy az ültetett növények szabadon nőhessenek, mintha a természet munkájaként kerültek volna a helyükre. A Brunszvik-birtokon olyan fajok találtak otthonra mint a tölgy, a vadgesztenye, a jegenye, a hárs, az akác, a szomorúfűz, de ültettek tulipánfát, mocsárciprust és kínai mamutfenyőt is. Az 1830-as évekre az egyik legismertebb hazai kerttel büszkélkedhetett. A parkot kényelmesen nagyjából egy óra alatt sétáltuk körbe – kinéztünk a kócosan benőtt szigetre is, ahol nyaranta hangversenyeket rendeznek –, a tó mögött néha felbukkant a kastély képe; különös, jólesően borongós hangulatban andalogtunk a Jane Austen-i tájban.

Beethoven kedvenc helye

Brunszvik Antal Mária Teréziától nem csak grófi rangot, egy martonvásári birtokot kapott. Fiával, Ferenccel jól működő gazdaságot és vadregényes parkot hozott létre. Brunszvik Ferenc nem csak a gazdaság irányításában bizonyult tehetségesnek, a zenéhez is értett. Levelezésben állt Beethovennek, aki az 1800-as évek elején többször is vendégeskedett nála mindkettejük örömére. A család női tagjaival különösen jó kapcsolatot ápolt. Gyengéd szálak fűzték Jozefinhez, akit a Beethoven által „Halhatatlan Kedvesként” címzett, ám el nem küldött levelek megszólítottjának vélnek.

A kastély oldalából nyíli Beethoven Múzeumban a zeneszerző itt tartózkodásának bizonyítékait, hangszereket, a család használati tárgyait őrzik, az egyik teremben belehallgathatunk egy koncert felvételbe, a másikban korhű szobát rendeztek be. A jegyszedő bácsi – aki egyben az idegenvezető – maga is a múzeum szerves része, elbeszélgetett velünk a kiállításról, az időjárásról és meginvitált minket a birtok hangversenyeire.

Gyere velem a martonvásári Brunszvik-kastélyba! 

A Brunszvik-kastély kertjébe a felnőtt belépő 750, a diák és nyugdíjas 350 forint, és minden nap reggel nyolc és délután hat óra között tart nyitva. A Beethoven Múzeumba pedig szintén 750 forintért felnőtt és 350-ért diák és nyugdíjas jegyet válthatsz délelőtt tíz és tizenkettő délután pedig kettő és négy óra között.

Fotók: Jakab Csaba

Szólj hozzá te is!

Még több Utazás

Fedezd fel Horvátország rejtett kincseit felfedezés

Fedezd fel Horvátország rejtett kincseit

10 különleges erdő, amit látni kell erdő

10 különleges erdő, amit látni kell

5 tipp utazási betegségre hányinger ellen

5 tipp utazási betegségre