Mosolykát nem csupán azok ismerik, akik – több mint harmincezren – követik a blogbejegyzéseit, hanem lassan mindenki. Nem celebbé vált, hanem jelenséggé, hiszen minden porcikájában ott az életigenlés. Évekkel ezelőtt hozott egy döntést, amely arról szólt, hogy nem adja meg magát az ijesztő előrejelzésnek, amelyet egy esettanulmányban írtak róla. Tizenöt évesen szembesült betegsége, az izomsorvadás súlyosságával, ahogy azzal is, hogy legfeljebb tizennyolc évet jósolnak neki az orvosok.
Megdöbbentő érettséggel és lelkierővel túljutott a kezdeti sokkon, ma pedig leginkább arról ismert, hogy őszintén, humorral beszél élete kihívásairól. Elég ránézni, és követve őt, mindenki mosolyogni kezd körülötte. Így történt ez könyvének bemutatóján is, ahol színes lufikon olvashattuk életfilozófiáját, amely egyben könyvének címe is: Te döntesz. Néhány kerekesszéket is elhelyeztek a teremben, hogy bárki kipróbálhassa, milyen érzés székhez kötve, más látószögből szemlélni a világot.
Aki mégis nagyon izgult, az Fanny volt. Utóbb bevallotta, hogy az öltözőből többször is telefonált a terembe, és arról érdeklődött, tényleg eljöttek-e annyian, ahányan ígérték. Eljöttek. Körülbelül nyolcszázan. Hogy miben más a könyv a blogján olvasottakhoz képest? Mosolyka szerint míg a bejegyzések inkább szösszenetek, szeletek az életéből, a könyv, reményei szerint, sokkal többet mutat meg belőle. Tabuk nélkül, még a saját „cikiségeit” is vállalva. Olyannyira őszinte volt, hogy a szexet, mint témát sem hagyta ki, mivel ez is természetes része az életének.
A derűhöz, amely pillanatok alatt átragadt a hallgatóságra, nagyban hozzájárult a Momentán Társulat improvizációs játéka is. Ők foglalták keretbe a könyvbemutatót Fanny életének egy-egy jelenetét eljátszva. A közönség ötletei alapján születtek a helyzetek, a karakterek, amelyeken maga a főszereplő szórakozott tán legjobban. Amikor úgy tűnt, a hangulat már nem fokozható, a könyv kiadója meglepetésként egy kisfilmet vetített le Mosolykának, amelyben a világ minden tájáról köszöntötték őt mosolygós fiatalok. A torta pedig csak ezután gördült a pódiumra.
Ha választani lehet, és mért ne lehetne, az együvé tartozásnak ezt a megindító élményét kérnénk szülinapra és látszólag eseménytelen hétköznapokra is. Addig viszont jó lesz gyakran elolvasni Fanny üzenetét: „Sokáig kerestem a miértekre a választ. Vajon miért lettem beteg? Miért küzdjek tovább? Mára azonban már tudom. Hogy megmutassam a világnak: nincs lehetetlen.”
Fotó: Németh Dani
Korábbi cikkünk:
