Tizennyolc év főállású gyereknevelés után Füst Katalin gyakorlatilag pályakezdőként nézett új feladatok után. Ma egy komplett kistérség, Hernád és környéke rászoruló gyerekeinek az útját egyengeti nagy sikerrel az általa létrehozott tanodában.
Kati már a negyediknél tudta, hogy nem lesz könnyű dolga, ha valaha el akar majd helyezkedni, így apránként el is kezdett kikacsintani a tűzhely mögül: az ő kezdeményezésére alakult meg a Nagycsaládo-sok Országos Egyesületének helyi, vagyis hernádi szervezete, ahol azóta is elnökhelyettesként veszi ki a részét a munkából. Az utolsó gyerek és a közel két évtizednyi kihagyás után már élesben is felmerült a hogyan tovább kérdése, mégpedig néhány vaskos hiányjellel: „Az otthoni, zárt környezetben akarva-akaratlanul is beleragadtam kicsit a vedd fel, tedd ide, rakd oda típusú közlésekbe és feladatokba, az informatika előrehaladása pedig egyenesen rémisztőnek hatott – a négy falon kívüli világban, pláne munkakeresőként ezek komoly hátrányok.”
A kissé magasnak tetsző lécnek azért futhatott neki mégis teljes erőbevetéssel, mert a családja támogatta, és időközben megtalálta azt a célt, amelyért nem sajnálta az áldozatot: tanodát álmodott a falu és környéke rászoruló gyermekeinek. Ennek az előkészítése szép csendben már menet közben megtörtént: szabadidejében Kati többek között vállalkozási ismereteket és projektvezetést tanult a Tempus Közalapítvány dolgozó anyáknak szóló programjában. A tőmondatokból koncepció lett: a tanoda terve elkészült, és egy 2009-es EU-s pályázaton végre a megvalósítása is zöld utat kapott. A szegénysorban élő és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek szóló intézmény 2010 tavaszán kezdte meg a működését, hogy egyéni igények és nehézségek szerint zárkóztassa fel mindazokat, akik otthon nem számíthatnak segítségre. A tanoda ingyenes foglalkozásaira mostanra több mint ötven, iskoláskorú fiatal jár, akik személyre szabott segítséget és figyelmet kapnak ahhoz, hogy egyszer mindannyian érettségi vagy piacképes szaktudás birtokában repülhessenek ki onnan. „Nem napközit működtetünk, hanem egy olyan helyet, ahol az igazi munka a leckeíráson túl kezdődik.” A speciális központ sikeréhez a szaktanárok mellett az önkéntesek is hozzájárulnak: „Mindenki abban segít, amiben tud – egy vegyészmérnök anyuka például kémiát, egy Angliából hazaköltözött idős hölgy angolt tanít, a kortárs segítők pedig a saját gyerekeink.” Egy biztos: Kati nemcsak a saját életének adott új tartalmat és célt, hanem esélyt is több tucat családnak a gyerekek által.
Lezárult a pályázat
Szeptemberi lapszámunkban felhívást tettünk közzé, és azóta is minden hónapban |
Szöveg: Orosz Sára
Fotó: Sárosi Zoltán
Stylist: Laczkó Mónika
Smink: Békefi Zsóka
Haj: Krepsz Gábor
[Marie Claire, 2011. február]
‘),