Elérhető árunk miatt minden magyar háztartásban jelen voltak a vázák, a díszedények vagy éppen a falitálak, amiknek jellemzően narancssárga színük volt. Ezeknek a falitálaknak a bevonatát egy speciális receptúra alapján állították elő. Erre utal a Celeni kollekció neve is.
„A kollekciók tervezése során maga az inspiráció és az aktuális trendek inkább egy érzésként, sem mint konkrét sorvezetőként szolgáltak Eszternek. Így született ez a kollekció is. A kerámiák kora, az akkori lakások, a benne rejlő kockás pokrócok, a kanapék huzata, az áhitott sportautók belső kidolgozása, a steppelt ülések, az angol királyi családról látott tévéfelvételek és újságcikkek, fejükön selyemkendőkkel, mind ott lebegnek, pontos körvonalak nélkül a tudatunkban” – mondta a tervező.
Abban az időben nem lehetett mindent beszerzni úgy, mint ma. Ennek volt egy olyan hatása is, hogy minden mindenhez passzolt, vagyis hogy a képeken az emberek ruhái sokkal jobban passzoltak egymáshoz. Minták, színek, kockák és pöttyök harmóniája volt a cél, ahogy a múltbéli bögréken is látható. Felül pöttyös, alul mintás, de valahogy mégis passzol. Fontos volt, hogy a kollekció darabjai egymással, de a saját kedvenc farmerral, blézerrel is működjenek.
„Mitől is lesz a kollekció friss? Anyagainkat gondosan válogatjuk, hogy minden alapanyagunk, mint a gyapjú, a pamut, vagy éppen a viszkóz, olyan legyen, amit az ember szívesen hord, ami nem gyűrődik és otthon is mosható. Bekerültek olyan technológiák, mint az újrahaszosított bőr, a kézi steppelés, a kézigyöngy-technika, amitől ez a kollekció megteszi az első lépéseit a slow fashion felé. Minden egyes darabjáról tudja a vásárló, ki készítette és hol. Van egy története, ami mindig eszébe jut majd, amikor kiveszi a szekrényből” – mondják.
