A szavak fontosak, nem mindegy, hogy mit és hogyan mondunk a gyerekünknek. A szavak erejénél, azonban még nagyobb az érintés, a jó érintés hatalma. Ha a helyesen fogalmazott mondatokat úgy mondjuk ki, hogy közben meg is érintjük, megöleljük, megsimogatjuk a gyereket, akkor a mondandónk hatása megtízszereződhet, mert a jó érzéssel együtt amit a szülői érintés biztonsága kelt, szinte konzerváljuk a megerősítő mondatot.
De ügyes vagy!
Alapjában véve a dicsérettel nincs baj, hiszen a pozitív megerősítés jól működik. Akkor viszont, ha a kisgyermek bármit csinál (rajzol, felveszi egyedül a zokniját stb.) és a szülő válasza válogatás nélkül mindenre az, hogy ‘de ügyes vagy’, zavart kelthet a kicsi fejében. Szerencsésebb, ha konkrétabban, pontosabban fogalmazunk, például élénk színeket használtál rajzolás közben, vagy mennyire örülök, hogy a poharat a mosogatóba tetted, hiszen, így nekem segítettél, köszönöm.
Bezzeg a nővéred!
Ne hasonlítgassuk a testvéreket egymáshoz, és főleg ne tegyük ezt szóvá! Ez a mondat csak olaj a tűzre, és a testvérek közötti féltékenységet felszíthatják, vagy el is mélyíthetik ezek a kijelentések. Minden gyermek önmagában teljes, és önmagához mérhető. Emeljük ki a saját jó tulajdonságait, és buzdítsuk ily módon inkább, például ‘tegnap olyan gyorsan megtörölköztél fürdés után egyedül, nagyon megleptél vele, szerintem neked nem okoz gondot az öltözködés.’
Ne bőgj már!
A kisgyerekek elsősorban emocionális lények, ha valami baj éri őket, fáj nekik valami, szomorúak, megijednek, vagy szoronganak, sírni kezdenek. Szülőként nem az érzelmek elfojtására kell nevelnünk a nebulókat – legyenek akár fiúk, akár lányok -, hanem inkább érzelmeik más módon való kifejezésére. Bíztassuk őket egy ölelés keretében, – vagy ha a kicsi megközelíthetetlen, akkor a sírás elmúltával – arra, hogy elmondja, mit érez, és ehhez adjunk is segítséget. Például: látom milyen dühösnek/csalódottnak/ingerültnek érzed most magad. Önmagában már egy ilyen megértő mondat is elindíthatja a szavakat, amelyek segítségével fény derülhet a probléma forrására.
Büszke vagyok rád!
Ezzel a mondattal sincsen önmagában gond, csak érdemesebb bizonyos időközönként átfogalmazni. Szerencsésebb ugyanis, ha azt is hallja a csemete, hogy büszke lehetsz magadra! Hiszen a gyerkőc tettével nem a szülőnek kellene a büszkeséget éreznie, hanem a gyereknek magának, ez segíti hozzá az egészséges önértékeléshez, így fejlődhet ki az önmagába vetett hit, az önbizalom.
Az agyamra mész, látni sem bírlak!
Igen, előfordul, hogy egy nehéz nap után a szülők fáradtak, kimerültek, és ilyenkor persze a legkisebb problémára azonnal ugranak, sőt olyan kijelentéseket is tehetnek, melyekkel nem is sejtik mekkora rombolást visznek végbe a kisgyerek lelkében. Helyette mondjuk inkább azt, hogy most agyon fáradt vagyok, adj egy kis időt, amíg összeszedem magam, és visszatérünk rá, jó?
Extra tipp
Ahhoz, hogy mi szülők, jól kezeljük a stresszes, vagy éppen unalomig ismételt mindennapos helyzeteket, ahhoz nekünk kell elégedettnek, kiegyensúlyozottnak lennünk. Hiszen csak ekkor tudjuk a legjavunkat adni. A harmóniához önmagunk ismeretén keresztül juthatunk el, mely nem mindig kellemes séta, de megéri a fáradozást, hiszen az önmagunkba invesztált idő és energia a legjobb befektetés, mely többszörösen, több szinten fog megtérülni. Ma már számos lehetőség adódik, melyek közül a MET (Muscle Effect Therapy) egy szavak nélkül, érintések útján ható, működő terápia.
Fotók: Profimédia – Red Dot
