Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította az afrikai mpox-járványt. Ugyanebbe a kategóriába sorolták a korábbi ebola-járványokat, a Covid-19-et és a 2022-es európai himlőhullámot is, írja a Guardian. Az afrikai országokban egyre több fertőzést regisztrálnak, ezért a szakemberek attól tartanak, hogy a helyzet ismét világjárvánnyá eszkalálódhat. Összeszedtük, mit tudunk eddig az mpox vírusról.
Mi az a mpox?
Az mpox (korábbi nevén majomhimlő, de a WHO átnevezte, mert a majomhimlő kifejezés rasszista és megbélyegző utalásokat eredményezett, illetve a rövidítést könnyebb megjegyezni a különböző nyelveken) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kezdeti influenzaszerű tüneteket – például a lázat, a hidegrázást és az izomfájdalmakat – általában kiütések követik, amelyek kitüremkedő foltok formájában kezdődnek, ezután folyadékkal teli hólyagokká alakulnak, végül varasodást képeznek.
A vírust az 1950-es években fedezték fel majmok között, innen ered az eredeti, majomhimlő elnevezés is. Az első emberi fertőzöttet 1970-ben regisztrálták Kongóban, és alapvetően két különböző családja, más néven kládja létezik: az 1-es, azaz a kongó-medencei klád és a II-es, nyugat-afrikai klád. Közös bennük, hogy mindkettő végzetes lehet, bár az I. kládnak statisztikailag magasabb a halálozási aránya.
A Telex azt írja, hogy amikor 2022-ben több nyugat-európai országban is megjelent a vírus 2-es variánsa, a gazdagabb országok és az EU rengeteg védőoltást vásároltak fel. A fertőzés által leginkább sújtott Afrikába viszont nem küldtek oltóanyagot, pedig itt a legnagyobb a valószínűsége az állati eredetű fertőzésnek, és itt a leggyorsabb a népességrobbanás is. Ezzel szemben Magyarország 2022 augusztusában 1260 ember beoltására elegendő oltóanyaggal rendelkezett, miközben nagyjából 100 fertőzöttet regisztráltak.
Már több mint harminc afrikai (a világban pedig több mint 120) országból számoltak be a fertőzés megjelenéséről. Közülük a Kongói Demokratikus Köztársaságban a legsúlyosabb a helyzet, 2023 eleje óta több mint 22000 bejelentett esetet és 1200 haláleset regisztráltak, és a vele szomszédos Burundiban, Kenyában, Ruandában és Ugandában is jelentettek fertőzéseket, ahol korábban nem fordult elő ilyen megbetegedés.
Mit jelent a WHO nyilatkozata?
A nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzet (PHEIC) a WHO legmagasabb szintű riasztása, és olyan helyzetekre vonatkozik, amikor bizonyos betegségek szokatlan módon terjednek. A WHO azért hirdetett egészségügyi vészhelyzetet az mpox vírus miatt, hogy így próbálja meg cselekvésre ösztönözni az adományozó szervezeteket és a különböző országokat.
A nyilatkozat célja, hogy felgyorsítsa a vizsgálatokhoz, vakcinákhoz és terápiás gyógyszerekhez való hozzáférést az érintett területeken, valamint hogy kampányokat indítsanak a vírus miatti megbélyegzés csökkentéséhez. A korábbi bejelentéseket azonban sokan kritizálták amiatt, hogy önmagukban nem jelentenek megoldást a problémára. Köztük Michael Marks, a London School of Hygiene & Tropical Medicine orvosa is, aki szerint egyértelmű, hogy a jelenlegi szabályozási stratégiák nem működnek, és ennél is több erőforrásra van szükség a járvány megfékezéséhez.
Miért terjed ennyire gyorsan a vírus?
Az I. klád új ágát, az Ib kládot a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén észlelték először, de azóta Kenyában, Ruandában és Ugandában is megjelent, és a szakértők szerint az új variáns lehet az oka a vírus terjedésének. Az I. kládot korábban jellemzően olyan emberek terjesztették, akik fertőzött vadhúst ettek, az Ib viszont már emberről emberre terjed. Az afrikai országok mellett az Európai Unió tizenkét tagállamában is megjelent már az mpox, köztük Svédországban is. Az itt regisztrált beteg a hírek szerint Afrika egyik leginkább fertőzött területén betegedett meg.
Adott esetben elég lehet a továbbadásához a fizikai kontaktus, vagy a szennyezett ágyneművel, törölközővel való érintkezés is. Globalizálódott világunkban a vírusok könnyen lépnek át országhatárokat a fertőzött utazó emberekkel. A kenyai hatóságok diagnosztizálták már az mpoxot olyan teherautó-sofőrnél, aki Ruandában, Tanzániában és Ugandában is járt.
A vírus másik családjának jelenlétét, a II-es kládot a WHO szerint Kamerunban, Elefántcsontparton, Libériában, Nigériában és Dél-Afrikában jelentették. Dr. Jean Kaseya, az Afrikai Járványügyi Központ vezetője szerint az mpox gyors terjedésében közrejátszik a régióban tapasztalható nagyfokú bizonytalanság és az is, hogy az éghajlati válság miatt az emberek közelebb kerülnek a természethez.
Kaseya szeptemberben úgy fogalmazott, hogy eddig még nem tudták ellenőrzés alá vonni az mpox vírust, de a vakcinafelajánlások és az oltási kampány talán megfékezheti a járvány terjedését Ruandában – a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Burundiban viszont sokkal rosszabb a helyzet.
Kongóban a 15 év alatti gyermekek teszik ki a fertőzöttek több mint 70%-át és a halálesetek 85%-át. A szakértők szerint ennek az érintettek gyenge immunrendszere lehet az oka, ugyanis az alultápláltság miatt a gyerekek szervezete nehezebben áll ellen a betegségeknek. Ráadásul, míg a régióban az idősebbek korábban kaphattak himlőoltást, ami némi védelmet nyújt az mpox fertőzés ellen, a fiatalabb generációk nem részesültek a vakcinából.
A halálozási arány változó, és függ az elérhető egészségügyi ellátástól, de ez nem jelenti azt, hogy az mpox vírus mindenkire veszélyes lenne. Bár a gyenge immunrendszerű (így a gyerekek, az idősek és a HIV-fertőzöttek) sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint egészséges társaik.
Az összeesküvés-elméletek is gyarapodnak
Egyes összeesküvés-elméletek szerint az mpox egy újabb „átverés”, amit a társadalmi elit hozott létre, hogy tizedeljék a lakosságot, és profitot termeljenek a nagy gyógyszercégeknek. Bizonyos internetezők pedig úgy hiszik, hogy azoknak, akik felveszik az mpox elleni vakcinát, elkerülhetetlenül szívroham általi halál lesz a végzetük.
Más összeesküvések célpontja viszont az LMBTQ+-közösség tagjai és a szexmunkások lettek, ugyanis az mpox könnyen átadható szexuális úton: a fertőzöttek nagy részét szexmunkások teszik ki, így megállapítható, hogy a vírus többnyire szoros érintkezés útján terjed.
A 2022-es világméretű himlőjárvány idején az esetek túlnyomó többségét meleg és biszexuális férfiaknál diagnosztizálták, és hiába nyilvánvaló, hogy a vírus nem válogat, az eleve marginalizált csoportokat érintő kirekesztés azóta sem csökkent. Pedig mindez nem azt jelenti, hogy a fertőzés gyors terjedésének okai az LMBTQ-közösség tagjai vagy a szexmunkások lennének.
Mi lehet a megoldás?
Léteznek védőoltások, amelyek hatékonyan felvennék a harcot az mpox vírussal, de az Afrikai Járványügyi Központ szerint a szükséges tízmillió adag helyett csupán 200 000 vakcina áll rendelkezésre. A vírus tanulmányozásához a jelenleginél több megfigyelésre van szükség, és tovább nehezíti a helyzetet a kezelés és a diagnosztika hiánya is.
A Reuters azt írja, a szakértők abban bíznak, hogy a WHO figyelmeztetése szorgalmazni fogja a segélyszervezeteket és a világ országait, hogy több adományt és egészségügyi felszerelést juttassanak el a betegség gócpontjaiba.
Fotó: Getty Images
