25 éve dolgozik a szépségiparban, 20 éven át prémium-arcápolással, sminkkel és illatokkal foglalkozott, mígnem 5 évvel ezelőtt megérkezett aktuális munkahelyére, a NAOS kozmetikai vállalathoz, a dermokozmetikumok világába. A NAOS ernyője alá tartoznak a Bioderma, az Institut Esthederm, valamint az Etat Pur márkák. Jelenleg egyszerre két pozícióban is helytállt: a NAOS marketingvezetőjeként tevékenykedik, miközben az Esthederm brand menedzseri feladatait is ellátja. Noha több mint 20 éve dolgozik vezetői pozícióban, a siker sokkal többet jelent számára a szárnyaló karriernél. Mint mondja, akkor érzi magát valóban sikeresnek, akkor érzi jól magát a bőrében, ha élete különböző területeit egyensúlyban tudja tartani. Sikeres nők sorozatunk újabb részében Kovács Mónikával beszélgettünk.
Szinte egész életedben a szépségiparban dolgoztál. A magánéletedben is fontos szerepet játszik a szépségápolás?
Igen, nagyon! Én már az iskolában is tudtam, hogy valahogy a szépségiparban fogok elhelyezkedni. Már akkor is az egyik nagy prémiummárka termékeit használtam és el is döntöttem, hogy ennél a cégnél szeretnék elhelyezkedni. Diploma után érdeklődtem náluk, nem volt szabad pozíciójuk, ezért elmentem egy teljesen más irányba, egy sörmárkához. Majdnem két évig dolgoztam náluk, amikor úgy éreztem, hogy muszáj lesz valami olyasmivel foglalkoznom, amit szeretek, amit én is használok. Hiszen így tudok csak igazán hiteles lenni.
Ekkor felhívtam még egyszer azt a bizonyos kozmetikai márkát, ahol ekkor éppen jelölteket interjúztattak. Végül engem vettek fel, és náluk szépen végigjártam a ranglétrát.
A szépségápolás mindig az életem része volt, 25 éves korom óta tudatosan ápolom a bőröm, természetesen van egy jól bevált reggeli és egy esti rutinom.
Kétszer is kopogtattál ennek a cégnek az ajtaján, anélkül, hogy lett volna meghirdetett pozíciójuk. Ehhez azért elég magabiztosnak kell lenni.
Alapvetően tényleg magabiztos vagyok, de bennem is vannak azért kérdőjelek. Számtalanszor vívódom bizonyos kérdéseken, például a karrier és magánéletem összeegyeztetésén, vagy azon, hogy merre tart a jövő, hova változik a világ, és én hogyan változzak vele. Ezek nagy dilemmák. Ezeket a kérdéseket vagy magammal megvitatom, vagy utánaolvasok, vagy beszélgetek egy coachcsal, és elmegyek egy kicsit az önfejlesztés irányába.
De abban, hogy hol akarok dolgozni, mindig magabiztos voltam. Minden munkahelyemet én néztem ki magamnak, én kerestem meg azokat a márkákat, amikkel dolgozni szerettem volna.
Néhány évvel az egyetem után kerültél a szépségiparba – mikor lettél először vezető?
30 éves korom óta vagyok vezető. Nagyon fiatalon kerültem ilyen pozícióba, és akkoriban nagyon féltem is, hogy vajon elég érett vagyok-e hozzá. De végül elvállaltam. Kihívásként tekintettem rá. Azóta 20 év telt el, sokat változtam.
Miben változtál?
Empatikusabb lettem, sokkal megértőbb. De a megváltozott világhoz is megpróbálok alkalmazkodni. Arról nem is beszélve, hogy amíg 30 évesen a beosztottjaim idősebbek voltak nálam, ma ez megfordult, és sokkal fiatalabb kollégákkal dolgozom együtt. Vannak generációs különbségek, de rendszeresen hallgatok például podcasteket, hogy jobban megértsem a mai generációt.
Az idősebb kollégáid annak idején mennyire vettek komolyan mint a fiatal, 30 éves női vezetőjüket?
Mire a vezetői pozícióba kerültem – amiben aztán 15 évet eltöltöttem – már bizonyítottam a rátermettségemet. Akkor már 5 éve azokkal az emberekkel dolgoztam egy csapatban, megvolt az egymás iránti tisztelet. Abszolút elismerték azt, amit letettem az asztalra, szóval ebből szerencsére nem volt probléma.
De nekem akkor nem csak egy magyar csapattal kellett együtt dolgozni, mivel ez egy regionális pozíció volt. Különböző nemű, életkorú és nemzetiségű emberekhez kellett alkalmazkodnom.
Hogyan tapasztaltad, a szépségszektorban könnyebb vajon a nőknek érvényesülni, vagy ezt a területet is a férfiak uralják?
Nekem soha nem okozott nehézséget a karrierépítés, de ez abból is adódhat, hogy inkább női cégeknél dolgoztam, a márkáknál az elsődleges célcsoport a nő volt, és túlnyomórészt a dolgozók is, így nem igazán versenyeztem férfiakkal, eleve nem is vagyok egy versenyző típus. A kinevezések jöttek maguktól.
Hogyan tudtad a karrieredet összeegyeztetni a magánéleteddel?
Nekem sosem az volt feltétlenül a fontos, hogy mindig nagyon magas pozícióban legyek. Többször is előfordult, hogy inkább visszaléptem a karrieremben. Volt, hogy magam mögött hagytam az aktuális pozíciómat, az egzisztenciámat, és kerestem magamnak egy olyan helyet, ahol a munkámat jobban összhangban tudtam tartani a magánéletemmel. Számomra a siker nem akkor siker, ha magasabb pozíciót töltök be, vagy nagyobb felelősséggel bíró munkát végzek. Hanem akkor, ha egyensúlyt tudok teremteni azon területek között, amik a legfontosabbak. Hiába volt egy nagyon szép pozícióm, ha az életem egyéb területein nem éreztem magam sikeresnek. Ha ez a helyzet állt fent, akkor inkább megpróbáltam váltani.
Ehhez is bátorság kellett. Nem sokan mernének egy ilyen váltást meglépni.
Az újratervezés mindig ott volt a fejemben, amikor olyan sarokpontokhoz érkeztem, vagy olyan nehézségekkel szembesültem, amik rányomták a bélyegüket a magánéletemre. Amikor úgy éreztem, hogy semmi időm nincs magamra, se a családomra, még az is megfordult a fejemben, hogy valami teljesen mással kezdjek el foglalkozni. Végül maradtam a szépségiparban, de lezártam az életemnek egy fontos és hosszú szakaszát. Otthagytam a sikeres karrieremet, a pozíciómat, a nagyon jó munkatársaimat. Sok mindent hagytam azért magam mögött, hogy balanszba hozzam az életem. Akkor biztos sokan furcsán néztek rám, hogy ezt meg merem tenni. De így utólag visszatekintve azt érzem, hogy ennek pontosan így kellett lennie.
A családod mennyire tudott segíteni, támaszt nyújtani a nehéz időszakokban?
Az elmúlt 20-25 évet egy támogató család nélkül valószínűleg nem tudtam volna végig csinálni. Ma nem az lennék, aki, ha nem lennének körülöttem azok az emberek, akik segítenek. Egészen biztos vagyok benne, hogy minderre egyedül nem lettem volna képes. Rengeteg sok előre tervezés, tudatosság és egy támogató család kellett hozzá. Tíz és fél éves ikreim vannak, tehát velük az elmúlt 10 évben volt bőven feladat. Szerencsére nem szégyelltem soha segítséget kérni, és meg is kaptam azt a segítséget, amire szükségem volt.
Mit mondanál a mai fiatal lányoknak, pályakezdő nőknek, mik azok a tulajdonságok, amikre egy sikeres karrier reményében szükségük lesz?
Ez azért nehéz kérdés, mert itt már generációs különbségek vannak. Dolgozom együtt 25 évesekkel, akikkel nagyon-nagyon jó viszonyban vagyunk, én is tudok hozzájuk adaptálódni, ők is énhozzám. De azért ők már másképp működnek, mint ahogy mi működtünk annak idején. Mégis azt gondolom, hogy a rugalmasság, a változásra való nyitottság, és adott esetben a lojalitás sokat tud segíteni. És bízom benne, hogy a szorgalom, valamint a megbízhatóság a mai világban is kifizetődik. Ezek azok az alapértékek, amik ma is ugyanolyan fontosak.
Fotó: Németh Botond – Central Content Smink: Zsembery Szilvia – MAC COSMETICS & BOBBI BROWN COSMETICS