„Nekem miért nem lehet olyan cipőm?” – már egészen kis kortól fontos a pénzügyi tudatosság

• A pénz és azon belül is a pénzügyi tudatosság kérdése olyan téma, amiről már egészen kicsi kortól érdemes beszélni a gyerekekkel.
• Az általános iskolákban már felmerülhetnek olyan dilemmák is, mint a zsebpénz vagy a kiadások kezelésének kérdése.
• A pénzről való gondolkodás nem feltétlenül függ össze a matematikai tudással, de fontos, hogy mindig az életkornak megfelelően beszélgessünk a gyerekekkel, ha pénzügyekről van szó. Ehhez szerencsére már szuper segédanyagokat találnak a szülők – akár egy pénzügyekről szóló mesekönyv formájában.

Talán nem is tudatosodik bennünk, de a pénz és a pénzügyek témája már meglepően korán megjelenik a gyerekek gondolkodásában. Nap mint nap látják, ahogyan a városi terekben pénz cserél gazdát, de akár a gyermeki világban is hamar előkerülnek a játék pénztárgépek és játékpénzek, amikkel fiktív tranzakciókat bonyolíthatunk a gyerekszoba „kisboltjában”.

Bár sokan azt gondolják, hogy a pénzügyi tudás csak a matematikai tudás megszerzésével válik relevánssá, a pénz mint koncepció megértése már sokkal hamarabb elkezdődik a gyerekeknél. Épp ezért fontos, hogy beszélgessünk a gyerekekkel a pénzről – persze mindig az életkornak megfelelően, a gyerekek tudásából és kérdéseiből kiindulva. Ha a téma felmerül, érdemes tehát először felmérni, mik a gyerek elképzelései: mit gondol, mi az a pénz, miért fontos, mit szeretne még tudni a témáról? Jó, ha ilyenkor inkább a gyerekek érdeklődése vezeti a beszélgetést, ne az legyen a cél, hogy elmagyarázzuk nekik, amit a bankokról vagy a gazdaságról tudunk.

A pénzügyek kérdése persze leginkább nem absztrakt módon, hanem hétköznapi, praktikus dilemmák kapcsán jelenik meg a gyerekek fejében – ilyenek már óvodáskorban vagy a kisiskolás időszakban is felmerülhetnek. Sőt, a pénz témája nagyon sokszor csak közvetett módon, a pénzért megvásárolható tárgyak kapcsán merül fel a gyerekekben.

„Nekem miért nem lehet olyan cipőm?”

Természetes, hogy kicsi korban a gyerekek még nem feltétlenül tudják felmérni a tárgyak és a pénz értékét, és az is teljesen normális, hogy szinte folyton vágynak újabb dolgokra – különösen, ha a társaik is birtokolják azokat.

Egy kisgyereknek még nehéz lehet megérteni, hogy miért nem kaphat meg mindent a játékboltból, amire vágyik, vagy hogy miért kell nagyobb alkalom egy drága játék megvásárlásához. Azt sem feltétlenül értik meg, egy roller miért sokkal nagyobb értékű, mint egy gumilabda. Később, iskoláskorban fokozódik a tét, ilyenkor gyakran valóban olyan tárgyakra vágynak a gyerekek, ami komoly kiadást jelent a családnak – legyen szó mondjuk egy márkás cipőről, jó iskolatáskáról vagy elektronikai eszközről. Ebben az időszakban ráadásul még inkább bejön a képbe a csoportnyomás és a csoporthoz tartozás vágya a gyerekeknél, ami kiemelt fontosságúvá tehet számukra egy-egy tárgyat.

Fontos, hogy első lépésként megértsük, a gyerekünk nem mohó vagy hálátlan, amiért vágyik ezekre a holmikra. Ezek természetes érzések a gyerekeknél, és gondoljunk csak bele, milyen nehéz dolguk van a modern világban, ahol az online térben és a fizikai valóságban is elárasztják őket a csillogó reklámokkal és népszerű hírességekkel hirdetett áhított tárgyak.

Első lépésként tehát jó, ha megértéssel viszonyulunk a gyerekhez – akár a saját életünkből is találhatunk valamilyen párhuzamot, hogy érezze, valóban kapcsolódunk hozzá és a dilemmájához. Mesélhetünk például valamiről (ruhadarabról, konyhai eszközről vagy akár utazásról) amit mi is nagyon szeretnénk megvenni, de nincs rá elég pénzünk. Ezután jó ötlet lehet elmagyarázni a munka és a pénzkeresés alapvető koncepcióit a gyerek életkorának megfelelő szinten.

Itt elmesélhetjük, hogy mit dolgozunk, hogyan érkezik meg a fizetésünk, és hogy mi mindent kell belőle megvásárolnunk minden hónapban. Hivatkozhatunk például a bevásárlásokra, ahová gyakran kísérnek el minket a gyerekek. Megkérdezhetjük a gyerekünket, hogy ő mit szeretne majd dolgozni, ha felnő, sőt, kisebb gyerekekkel akár különböző szerepjátékokat is játszhatunk a téma kapcsán – ez sokkal átélhetőbbé teszi majd számukra ezeket az absztrakt koncepciókat.

A kisebb gyerekeknek jó ötlet vizualizálni a pénz elosztását és a takarékosság koncepcióját

Amikor a gyerek már nagyjából érti, hogyan is működik a munka és a pénzforrások limitáltsága, és nyitott a témára, beszélgethetünk vele a spórolásról és a pénzügyi tudatosságról is, ennek kapcsán pedig már akár saját pénzt és saját felelősséget is kaphat.

Apróság azonnal vagy nagyobb dolog később

Ha le akarjuk egyszerűsíteni a témát, akkor elmondhatjuk, a spórolás lényege az, hogy idővel összegyűjtsük a pénzt olyan dolgokra, amiket azonnal nem tudnánk megvásárolni. Tegyük fel például, hogy mindennap kapsz száz forintot, ami pontosan elég egy cukorkára – szóval, ha azonnal elköltjük a pénzünket, mindennap lehet egy cukorkánk. Ötszáz forintból viszont már egy pattogós gumilabda is kijön: vagyis, ha öt napig inkább lemondunk a cukorkáról, az ötödik napon megvehetjük a gumilabdát.

Kisebb gyerekeknek szuper, ha vizuálisan szemléltetjük a kérdést: kirakhatunk öt darab százforintost, és nézhetjük, ahogy összegyűlve egyre nagyobb lesz a pénzkupacunk. Szintén jó ötlet, ha saját kis malacperselyt veszünk a gyereknek: ezeket általában nagyon szeretik, és idővel már az összegyűjtött pénzükből vásárolhatnak maguknak valamilyen apróságot. 

Később, leginkább iskoláskorban már gyakran felmerül a zsebpénz kérdése, ami sok szülőnek okoz fejfájást. Mennyit is adjunk, mikortól adjunk, egyáltalán adjunk-e „csak úgy” pénzt a gyereknek? Sokan tartanak tőle, hogy a zsebpénz csak elkényeztetetté teszi a gyerekeket, pedig ha jól csináljuk, ez is sokat segíthet a pénzügyi tudatosságban.

Zsebpénz: de mennyi az annyi?

Az egyik legnagyobb kérdés, hogy mikor és mennyi zsebpénzt érdemes adni a gyerekeknek? A zsebpénz rutinja valójában már egészen kicsi kortól, akár 6-7 éves gyerekeknél is bevezethető – ilyenkor persze még kisebb összegekben, úgy heti 500-1000 forintban érdemes gondolkodni, később, 14 éves korban már havonta 10000-20000 forintot is adhatunk. Persze ebben mindig fontos szerepet kapnak a család lehetőségei is.

Az Erste felmérése szerint egyébként tíz szülőből nyolc ad valamennyi zsebpénzt a gyerekének, vagyis a gyerekek ilyen jellegű anyagi támogatása már bevett szokásnak számít, leginkább iskoláskortól. Fontos, hogy a zsebpénzzel együtt a pénzügyi tudatosság is megérkezzen a gyerekek életébe: nyithatunk nekik például saját bankszámlát (ez akár már 0 éves kortól is lehetséges), 7 éves kortól pedig bankkártyát is kaphatnak, és akár a digitális fizetőeszközök használatára is megtaníthatjuk őket. Fontos hozzátenni, hogy a zsebpénznek akkor van valódi értelme, ha azon felül nem veszünk állandóan apró ajándékokat a gyereknek – hiszen épp az a cél, hogy megtanuljon saját maga gazdálkodni, spórolni, felmérni a bevételek és kiadások egyensúlyát.

A pénzügyi tudatossághoz az is fontos, hogy ne szóljunk bele, mire költik a gyerekek a zsebpénzt (ameddig olyasmiről van szó, ami nem káros rájuk nézve) – még akkor is, ha felnőtt szemmel nézve „butaságot” vásárolnának. A zsebpénz tekintetében legyünk megbízhatóak és következetesek: adjuk mindig időben, rendszeresen a megbeszélt összeget, akár heti, akár havi rendszerességgel. 

Fontos az is, hogy a zsebpénz „folyósításában” legyünk szigorúak: ne adjunk előleget vagy nagyobb összeget, hiszen a gyerekek így fogják megtanulni, hogy csak addig nyújtózkodhatnak, ameddig a takarójuk ér. Talán meglepő, de a zsebpénzt érdemes függetleníteni a jutalmaktól és büntetésektől. Ne vonjuk meg büntetésképpen, és ne adjunk pluszpénzt jó jegyekért vagy a szokásos házimunka elvégzéséért. A cél az önállóságra nevelés, nem pedig az, hogy a pénz jutalom vagy büntetés eszköze legyen.

Kölcsön, kamat, satöbbi

Ha a gyerek nyitott rá, akár olyan bonyolultabb kérdésekről is beszélgethetünk vele, mint például a kölcsön, a kamat, a befektetések vagy a hosszú távú megtakarítások. Ezekhez a témákhoz ma már magyar nyelven is szuper segédanyagokat is találhatunk – ilyen például az Erste és a Pagony kiadó együttműködése nyomán készült Cserebere az erdőben című mesekönyv, ami erdei állatok segítségével vezet be alapvető pénzügyi fogalmakat – még akár szakszavakat is!

Az ilyen kötetek szuper belépési pontot jelentenek a kicsiknek a pénz világába, és ami a legfontosabb, segítenek, hogy később magabiztosabb és pénzügyileg tudatos felnőttekké válhassanak. Ez pedig az egyik legjobb befektetés!

Promóció