- Október 19-én betörtek a párizsi Louvre-ba és kilenc darabot is elloptak Napóleon és a császárné ékszergyűjteményéből.
- Az eset nem az első, hogy betörtek a Louvre-ba, ahogyan az sem egyedülálló, hogy sikerül a legnagyobb múzeumokat kifosztani.
- Összeszedtük a történelem 5 leghíresebb múzeumi rablását!
Október 19-én betörtek a Louvre-ba, egyelőre ismeretlen tettes ellen zajlik a nyomozás. A legendás párizsi múzeum épületébe a Szajna partján zajló építkezést kihasználva hatoltak be: a teherlifttel jutottak be az Apolló-galériába. A rablók kilenc darabot loptak el Napóleon és a császárné ékszergyűjteményéből.
A Le Pairisien értesülései szerint hárman követték el a bűntényt – két maszkos alak tört be az épületbe, míg harmadik társuk kint várakozott. Belső információk szerint a gyűjtemény legértékesebb, 140 karátos darabját nem vitték el a tolvajok.
Nem az volt az első eset, hogy sikerült betörni egy nagy múzeumba: a friss hírek kapcsán összegyűjtöttük a történelem 5 leghíresebb múzeumi rablását!
Rubens galéria a Louvre múzeumban
Az 5 leghíresebb múzeumi rablás
1. A történelem legnagyobb műkincsrablása: a Gardner Múzeum
Sokan a történelem legnagyobb műkincsrablásának tartják a Gardner-múzeum kifosztását, amely máig megoldatlan maradt. Két – a szakértők szerint egyébként amatőr – betörő rendőrnek álcázva rávették az egyik biztonsági őrt, hogy beengedje őket a bostoni múzeumba. Az őrt hamis ürüggyel megbilincselték, majd ugyanezt tették a járőröző másik őrrel is, és nekiláttak a fosztogatásnak.
A páros látszólag véletlenszerűen járta be a múzeumot: Vermeer, Rembrandt, Manet és Degas mesterműveit vágták ki a keretükből, más művek keretét pedig összetörték. A látszólag véletlenszerű választás – hiszen több értékesebb művet is figyelmen kívül hagytak – azt sugallja, hogy nem voltak tisztában azzal, mit visznek el. Összesen 13 műtárggyal távoztak.
A két betörőt soha nem azonosították, és az ellopott művek közül egy sem került elő. A művekért még ma is jelentős jutalmat kínálnak, jelenlegi összértéküket körülbelül 500 millió dollárra becsülik.
2. A Mona Lisa elrablása
A Mona Lisa mindig is lenyűgözte az emberiséget: a festmény a francia királyi család, majd a Köztársaság ékköve volt, sőt Napóleon is kifüggesztette a hálószobájában. A mű modern hírneve mint a világ leghíresebb festménye azonban talán akkor szilárdult meg igazán, amikor 1911-ben ellopták.
A 20. század elejére a festmény visszakerült a Louvre-ba, ahol a 18. század vége óta őrizték. A biztonsági intézkedések azonban ekkoriban igen gyengék voltak: egy ismeretlen személy alkalmazottnak öltözve belopózott a galériába, ott maradt éjszakára, majd másnap reggel egyszerűen kisétált a festménnyel a ruhája alatt – mindezt úgy, hogy a személyzet semmit sem vett észre.
A festmény két évig eltűnt, mígnem a tettes – egy kisstílű bűnöző és egykori alkalmazott – visszatért vele Olaszországba. A remekművet firenzei műkereskedőknek próbálta eladni, de rövidesen letartóztatták őt. A Mona Lisát rövid időre Olaszországban állították ki, majd visszakerült eredeti helyére a Louvre-ba, ahol a mai napig látható.
3. Fára mászó tolvajok: a Montreali Szépművészeti Múzeum kirablása
Bár a zsákmány értéke elmarad más híres rablásokétól, a montreali betörés Kanada legnagyobb műkincsrablása volt. Három férfi kihasználta a múzeum csökkentett biztonságát, hogy 18 festményt lopjon el, amelyek összértékét akkoriban kb. 2 millió dollárra becsülték. Néhány művet azóta újraértékeltek: az ellopott Rembrandtról például úgy tartják, hogy ma egyedül 20 millió dollárt érhet.
A tolvajok egy közeli fáról jutottak fel a tetőre, majd leeresztettek egy, a munkások által hátrahagyott létrát. A tetőablakon ereszkedtek le, amelyet éppen javítottak, és amelynek riasztóját kikapcsolták. Az őröket leteperték, több tucat műtárgyat összegyűjtöttek, és a múzeum egyik teherautójával akartak távozni. Azonban a kijáratnál riasztót hoztak működésbe, ezért csak a zsákmány felével tudtak elmenekülni gyalog.
Egy műalkotás végül előkerült, de a többi 17 még mindig hiányzik. Hivatalos gyanúsított soha nem volt, de az ügyet a montreali maffiához és a quebeci szeparatistákhoz is kötötték.
4. Ellopott óragyűjtemény – a jeruzsálemi L. A. Mayer Intézet rablása
A jeruzsálemi L A Mayer Intézet elsősorban iszlám műtárgyairól ismert, de alapítója – Sir David Lionel Salomons lánya – egy lenyűgöző óragyűjteményt is az intézetre hagyott. Ez volt az 1983-as rablás elsődleges célpontja, amelynek megoldása évtizedekig tartott.
A rablás idején a múzeum riasztórendszere nem működött, az őr pedig az épület elején tartózkodott. A hátsó falhoz egy teherautót állítottak, eltávolították a rácsokat, így jutottak be. Körülbelül 200 tárgyat loptak el, köztük egy nagy gyűjteményt a híres órásmestertől, Breguettől. Ezek között volt a „Marie Antoinette” óra is, amelyet állítólag maga a királyné rendelt, és amelynek értékét kb. 30 millió dollárra becsülik.
Sokáig azt hitték, hogy négy betörő vett részt az akcióban, ám később kiderült, hogy egyetlen férfi tervezte és hajtotta végre. 2004-ben bekövetkezett halála után özvegye megpróbálta visszaadni a múzeumnak néhány darabot, ekkor derült ki, hogy a férfi a világ különböző pontjain, széfekben rejtette el a zsákmányt. A műtárgyak túlnyomó része azóta előkerült.
5. Stéphane Breitwieser lopássorozata
Bár nem egyetlen rablásról van szó, a francia Stéphane Breitwieser több műkincset lopott el, mint bárki más a történelemben. A vándor pincér és művészetrajongó 1995 és 2001 között folyamatosan rabolt, átlagosan minden tizenötödik napon egy új műtárgyat. Saját bevallása szerint összesen 239 művet tulajdonított el.
Első lopását egy német kastélyban követte el: egy kis festményt feszített le a falról, majd kabátja alá rejtette. Breitwieser általában kisebb múzeumokat és laza biztonságú intézményeket célzott meg, de aukciókon is rendszeresen megfordult. Legértékesebb zsákmánya Lucas Cranach egyik műve volt, amely 5,5 millió fontot ért, és amelyet egy baden-badeni Sotheby’s aukción lopott el.
Bár Breitwiesert többször is elfogták, csak 2001-ben sikerült összekötni a lopássorozattal – akkor, amikor egy újságíró és a kutyája rajtakapták, amint visszatért egy korábbi tettének helyszínére. 110 műalkotás előkerült, de sok megsemmisült: a művészetért rajongó tolvaj édesanyja – nem tudván, milyen értékesek a darabok – mintegy hatvan mesterművet megsemmisített, hogy megvédje fiát a börtöntől.
Fotó: Getty Images
