- Miért veszítettek népszerűségükből olyan klasszikus kutyafajták, mint a dalmata, az uszkár és a border collie?
- Milyen kutyákat keresnek helyettük a mai gazdik?
- Miért lehet veszélyes, ha kizárólag az aktuális divat alapján választunk kutyát?
Talán a dalmata a legjobb példa arra, milyen látványosan változhat meg egy kutyafajta megítélése néhány évtized alatt. A kilencvenes években szinte lehetetlen volt úgy felnőni, hogy ne vágyjunk legalább egyszer egy fekete-fehér pöttyös kutyára. Az 1996-ban bemutatott élőszereplős 101 kiskutya tovább fokozta a fajta iránti rajongást, Nagy-Britanniában abban az évben a dalmata a 15 legnépszerűbb kutyafajta közé került.
Azóta azonban sokat változott a kép. És nem csak a dalmaták jártak így. Az uszkárok, border collie-k, agarak és más, korábban rendkívül jellegzetes fajták egy része ugyancsak veszített a népszerűségéből.
Közben pedig egészen más kutyák jelentek meg a parkokban. Cockapoo, labradoodle és számtalan más uszkárkeverék lett népszerű, és ez jóval többet árul el rólunk, mint elsőre gondolnánk.
Nem a kutyák változtak meg, hanem az életünk
Az elmúlt évtizedekben egyre több ember él városban, kisebb lakásban, kert nélkül, miközben a mindennapjaink is sűrűbbé váltak. Ehhez igazodnak a kutyaválasztási szempontjaink is.
Sokan olyan négylábú társat keresnek, amelyről úgy gondolják, hogy könnyebben beilleszthető ebbe az életformába: nem igényel órákig tartó mozgatást, kisebb térben is jól érzi magát, kevesebbet vedlik, és nem feltétlenül van szüksége kertre.
Nagy-Britanniában már a számokban is látszik a változás. A The Kennel Club több mint 11 millió kutyaregisztrációt vizsgáló elemzése szerint a törzskönyvezett kutyák száma 1990 óta évente átlagosan mintegy 0,9 százalékkal csökkent. Ezzel párhuzamosan látványosan nőtt a különböző keverékek népszerűsége.
A Pets4Homes adatai szerint a hibrid kutyák már az Egyesült Királyságban eladott kölykök körülbelül 35 százalékát teszik ki.
A border collie már túl sok a modern életünkhöz?
Intelligens, elképesztően gyorsan tanul és szinte kifogyhatatlan energiával rendelkezik. Pontosan ezek a tulajdonságai jelenthetnek azonban nehézséget akkor, ha egy városi lakásban élő, napi nyolc-tíz órát dolgozó ember választja társául a border collie-t.
A border collie-t eredetileg munkára tenyésztették. Nem egyszerűen sétára van szüksége, hanem fizikai és szellemi elfoglaltságra is. Ha ez elmarad, az unatkozó, rendkívül intelligens kutya könnyen talál magának saját feladatot, ami nem feltétlenül egyezik a gazdi elképzeléseivel…
Nem meglepő tehát, hogy egyre többen mérlegelik már a kutyaválasztás előtt, képesek-e hosszú éveken keresztül biztosítani egy ennyire aktív fajta igényeit.
A dalmatának a saját sikere is ártott
A fajta népszerűsége a kilencvenes években a 101 kiskutya című Disney-rajzfilm hatására ugrott meg, csakhogy egy filmbeli kutya és egy valódi kutya között óriási a különbség.
A dalmata energikus, sok mozgást igénylő fajta, amely ráadásul bizonyos öröklődő egészségügyi problémákra is hajlamos lehet. Vagyis a cuki pöttyös külső mögött nem feltétlenül az a problémamentes családi kedvenc rejtőzik, amelyet a filmvásznon látott kutyák alapján sokan elképzeltek.
Az ilyen hirtelen divathullámok ráadásul egy másik problémát is magukkal hozhatnak: amikor rövid idő alatt óriási lesz a kereslet egy fajta iránt, a tenyésztésben könnyebben háttérbe szorulhatnak az egészségügyi és jóléti szempontok.
És mi történt az uszkárral?
Miközben a klasszikus uszkár veszített korábbi népszerűségéből, az uszkár tulajdonképpen mindenütt ott van körülöttünk. Csak éppen más formában.
A cockapoo, labradoodle és más úgynevezett doodle keverékek népszerűsége az elmúlt években óriásit nőtt, és dizájnerkutyának nevezik őket. Sok gazdi azért választja ezeket a kutyákat, mert az uszkár szőrzetének tulajdonságait szeretné ötvözni egy másik fajta jellemzőivel.
A kevesebb szőrhullás különösen vonzó ígéret lett. Az uszkár azonban önmagában egyáltalán nem olyan kutya, amit nem kell ápolnunk: göndör szőrzete rendszeres ápolást és nyírást igényel. A keresztezés pedig nem jelenti automatikusan azt sem, hogy az utód biztosan keveset vedlik vagy egyszerűbben gondozható lesz.
Olyan kutyát szeretnénk, amely alkalmazkodik hozzánk
Talán ez a legnagyobb változás. Korábban sok kutyafajtát egy konkrét feladatra tenyésztettek: terelésre, vadászatra, őrzésre vagy éppen hosszú távú futásra. Az ember élete bizonyos értelemben alkalmazkodott a kutya feladatához is.
A mai városi gazdi ezzel szemben gyakran ennek fordítottját keresi. Olyan kutyát szeretnénk, amely minél könnyebben alkalmazkodik a mi életünkhöz.
Kevesebb szőr a kanapén, kisebb mozgásigény, könnyebb lakásban tartás, kevesebb időigényes gondozás – ezek mind egyre fontosabb szempontokká váltak.
Csakhogy a könnyen tartható kutya elképzelése önmagában félrevezető lehet. Minden kutyának szüksége van mozgásra, foglalkozásra, megfelelő nevelésre és állatorvosi ellátásra, a divatos keverékek pedig nem feltétlenül egészségesebbek vagy problémamentesebbek a hagyományos fajtáknál.
A kutyadivatnak komoly ára lehet
Az aktuális kedvencek között sok rövid orrú, úgynevezett brachycephal fajta is szerepel. Ezeknél a kutyáknál a jellegzetes külső olyan anatómiai sajátosságokkal járhat együtt, amelyek légzési, bőr-, gerinc- vagy ízületi problémák kockázatát növelhetik.
A népszerű keverékek esetében pedig önmagában a keresztezés nem garancia az egészségre. Ha a szülőket nem szűrik megfelelően az öröklődő betegségekre, a kölykök ugyanúgy örökölhetnek egészségügyi problémákat.
Ezért talán nem az a legfontosabb kérdés, hogy 2026-ban melyik kutya számít divatosnak. Sokkal inkább az, hogy melyik kutya igényei illenek valóban ahhoz az élethez, amelyet a következő tíz-tizenöt évben biztosítani tudunk neki.
Mert lehet, hogy a dalmata már nem akkora státuszszimbólum, mint harminc évvel ezelőtt, a border collie pedig nem minden városi otthon ideális lakója. Ettől még egyikük sem lett rosszabb kutya. Mi lettünk más gazdik.
Forrás: Daily Mail, fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
