Azt állítani, hogy csak a férfiak néznek pornót, nyilvánvalóan szexista és praktikusan is téves kijelentés volna. Az már viszont tény, hogy a nőknek egészen mások a preferenciái a felnőttfilmeket illetően. Egy 2023-as tanulmányban 206 nő pornófogyasztási szokásait elemezték, a gyakoriság mellett a keresett műfaji mintázatokat is vizsgálva. A kutatásból egyértelműen kirajzolódott, hogy a nők pornófogyasztása nem homogén kép, de megjelentek tipikus csoportok: a vizsgált nők egy jelentős része (27 százalék) például kifejezetten a romantikus pornót kereste, míg további 23 százalék az olyan filmeket részesítette előnyben, ahol a nők élvezetére fókuszálnak.
Azt nem lehet kijelenteni – és valószínűleg sok téves és kártékony következtetésre is vezetne – hogy a nők mindig csak a romantikát, a gyengédséget és a narratív szálat keresik a pornóban (érdekes módon a dominancia és az erőszakos szex iránt érdeklődők is egy markáns csoport volt a fenti kutatásban). Az viszont tény, hogy ezek az elvárások gyakrabban jelennek meg a nőknél, mint a férfiaknál.
Egy 2023-as kvalitatív kutatásban 80 fiatal nő mesélt saját pornófogyasztási tapasztalatairól. Ezekből a beszámolókból kiderült, hogy a pornó sok nő számára a szexuális aktuson túlmutatva kapcsolati és szexuális interakciók mintájaként is szolgál. Vagyis azt nem mondhatjuk, hogy a nők minden esetben romantikát vagy párkapcsolati sztorit akarnak, de a felmérésekből úgy látszik, hogy a nők számára fontosabb lehet a kontextus, a párkapcsolat kialakulásának ábrázolása.
Gyorsan tegyük hozzá, mindez nem feltétlenül valamiféle ösztönös preferencia leképeződése, sokkal inkább a nők szocializációjában gyökerezik: hiszen sokkal inkább elfogadott és elvárt a romantika és a monogám párkapcsolat iránti vágy, mint a nyílt promiszkuitás.
De van még egy filmes műfaj, ami jóval elfogadottabb „vágyfelület” a nők körében. Ezek azok a romantikus sorozatok és filmek, amiket a hollywoodi ipar kifejezetten azért készít, hogy könnyen fogyasztható, érzelmi és erotikus húrokat potenciálisan egyszerre pendítő vizuális ingert kínáljon a nőknek.
A Love Islandtől a western szerelemig – a románc lenne a nők pornója?
A perimenopauza és a menopauza után a nők szexuális drive-ja jelentősen csökken. Ez nem jelenti azt, hogy egy nő 40 felett már ne szexelne, vagy ne vágyna a szexre, de nagy általánosságban kijelenthető, hogy valamivel csökken az érdeklődés. Mindez viszont nem feltétlenül vonatkozik a szerelem és románc témájára. Az ilyen tartalmak fogyasztása tét nélküli eye candy, ami felidézheti a szexuálisan intenzívebb korszakokat anélkül, hogy nekünk magunknak szexuális tevékenységben kellene részt vennünk. Ehhez pedig rengeteg műfaji lehetőség közül válogathatunk.
A tiniszereplőket mozgató sorozatok (mint az Xo Kitty vagy akár a Heated Rivalry) nemcsak vizuális ingerként kínálják fel a fiatalságot, hanem a nosztalgiaérzés aktiválásával is kiváltják a pozitív érzelmeket. Házibulis csókok, a gyomorgörcs az ebédlő túloldalán ülő jó csávó szemébe nézve, óriási, drámai összeveszések a gimi előtt – azt a korszakot idézik fel, amikor a lehető legintenzívebben tudtuk megélni a vágyódás és a szerelem érzéseit, miközben a kapcsolatok tétje – legalábbis visszatekintve – jóval kisebb volt.
Bizonyos „egzotikusabb” világok olyan klasszikus vágyakat elégítenek ki, mint például a cowboy-fantáziák. Ilyen például a Ransom Canyon romantikus western sorozat, ami egy látványos távoli világ felépítésével romantizálja a klasszikus párkapcsolati toposzokat. De a téma tetszőlegesen cserélhető: lehetünk a régenskorszakban (Bridgerton) vagy csak simán egy poros kisvárosban (My life with the Walter Boys), a lényeg, hogy egy olyan univerzumot mutasson a sorozat, ami kellően távoli ahhoz, hogy romantikus idillek projekciós felülete lehessen.
Végül pedig ott vannak az olyan reality műsorok, mint például a Love Island, amik sokkal explicitebben szexuálisak, és lehetővé teszik a voeyurizmus élményét a klasszikus pornóhoz tapadó szégyenérzet nélkül. Szexuálisan fűtött helyzeteket figyelhetünk, miközben a hangsúly mégis azokon a részleteken van, amik a női tekintetet szolgálják – és persze lehetővé teszik, hogy ezek a realityk beleférjenek a főműsoridőbe. Csókok, szenvedélyes érintések, simogatás, egymásba fúródó tekintetek leselkedő szuperközeliken keresztül megmutatva. Szinte szoftpornó, de mégis lehet „ironikusan fogyasztani”, ami még mindig sokkal komfortosabb a nők számára tekintve, hogy a női szexuális vágy körül ma is rengeteg kártékony tabu él.
Azt keressük a tévén, ami a való életben nem adatik meg?
De miért vágyunk annyira a szekrények mögött csókolózó kamaszokra, kigyúrt cowboyokra és a jacuzziban pettingelő brit influenszerekre? Milyen vágyakat, szükségleteket szeretnénk kielégíteni ezekkel a romantikus sorozatokkal és filmekkel, amiket a való életben nem sikerül?
Az elmúlt években több kutatás is megpróbálta letapogatni, hogyan érzik magukat a nők a párkapcsolataikban. Nyilván nem lehet általánosítani, minden ember és minden élethelyzet egyedi, de sajnos a még mindig bebetonozott társadalmi szerepekből és nemi alapú szocializációból adódóan azért nagyon is vannak minták.
Sok nő érzi például úgy, hogy aránytalanul sok házimunka és mentális teher nehezedik rájuk a kapcsolaton belül, hogy mindig ők a kapcsolat „agya”, és kénytelenek folyamatosan mikromenedzselni az életet – valljuk be, nem valami szexi érzés. Ugyanígy gyakran problematizálják a nők, hogy partnerük nem ad elég érzelmi intimitást és odafigyelést, vagyis nem képes kielégíteni a nő érzelmi szükségleteit.
És persze direkten a szex terén is vannak tipikus problémák: egy 2025-ben publikált kutatás-sorozat az úgynevezett szexuális érzelmi munkát vizsgálta, vagyis azt a jelenséget, amikor a nők háttérbe szorítják saját érzéseiket vagy igényeiket a partner jólléte érdekében. Ilyen például, amikor a nő orgazmust színlel, nem szól, hogy az aktus közben kellemetlenséget vagy fájdalmat él át, olyan helyzetbe megy bele, amit ő maga valójában nem akar vagy nem élvez, vagy saját elégedettségét a férfi élvezetével azonosítja.
Fotó: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
