- A prosztatarák sokáig tünetmentes lehet.
- A rendszeres szűrés életmentő lehet.
- A PSA-szint egyszerű vérvizsgálattal ellenőrizhető.
A prosztatarák korai szakaszában jellemzően nem okoz tüneteket, ezért a rendszeres szűrés kulcsfontosságú a betegség időben történő felismeréséhez.
A prosztatarák az egyik leggyakoribb daganattípus, és a második leggyakoribb daganatos halálok a férfiaknál. Élete során minden hatodik férfi szembesül a diagnózissal, az érintettek körülbelül három százaléka pedig a betegség következtében hal meg.
Kik vannak nagyobb veszélyben?
A prosztatarák pontos kiváltó okai nem ismertek, de a genetikai hajlam jelentős szerepet játszik. Nagyobb a kockázat azoknál, akiknek közeli férfi rokona – például apja, testvére vagy fia – már érintett volt. A fekete férfiaknál szintén magasabb a kockázat, és az életkor előrehaladtával is nő a betegség valószínűsége.
A prosztatarák gyakran tünetek nélkül jelenik meg
A prosztatarák sokáig tünetmentes lehet
Amíg a prosztatarák kezelhető, általában nem okoz tüneteket. Előrehaladott állapotban azonban a megnagyobbodott prosztata nyomást gyakorolhat a hólyagra és a húgycsőre, ami vizelési problémákhoz vezethet. Ha a betegség a csontokra is átterjed, fájdalom, lábzsibbadás és idegrendszeri panaszok jelentkezhetnek. Más szervekre adott áttétek esetén a betegség életveszélyessé válhat.
Ezért fontos a rendszeres szűrés
A diagnózis általában PSA-vizsgálattal kezdődik, amely egy egyszerű vérvizsgálat. Eltérés esetén MRI-re vagy prosztatabiopsziára is szükség lehet.
A szűrést általában 50 éves kortól ajánlott elkezdeni, magasabb kockázat esetén azonban már 45 éves kortól érdemes. A diagnózis átlagos életkora a 60-as évek közepe.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A prosztatarák megelőzésére nincs egyetlen biztos módszer, de a rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás segíthet. Bizonyos kutatások szerint a vegán étrend lehet a leghatékonyabb, emellett érdemes csökkenteni a vörös húsok és a feldolgozott cukrok fogyasztását.
Így kezelhető a prosztatarák
A kezelés a daganat helyétől, agresszivitásától és az áttétek jelenlététől függ. Alacsony kockázat esetén szoros megfigyelést alkalmazhatnak, míg kiterjedtebb daganatnál a prosztata eltávolítására vagy sugárkezelésre lehet szükség.
Az elmúlt két évtizedben jelentős fejlődés történt a PSA-szűrés, az MRI-irányított biopszia és a fókuszált kezelések területén. Egy új, körülbelül kétórás járóbeteg-eljárás során például célzottan „lefagyasztják” a daganat agresszív részeit. A módszer nem jár vizelettartási problémával, végbélpanasszal vagy hormonkezeléssel, a szexuális funkcióra gyakorolt hatása pedig minimális.
A kiújulás kockázata elsősorban a daganat kezdeti agresszivitásától függ, ezért a megfelelő kezelést minden esetben egyénileg választják ki.
Forrás: Nők Lapja, Fotók: Unsplash
Kövesd a Marie Claire-t a Google hírekben!
