Mit ünneplünk valójában október 6-án?

Október 6.: a nap, amikor 13 honvédtiszt és Batthyány Lajos életét vesztette.
Ez a nap nemzeti gyásznap is, ami egy korszak tragikus lezárásának emléke.
Ezen a napon azok előtt tisztelgünk, akik az 1848–49-es szabadságharc után életükkel fizettek a történelmi eseményekben vállalt szerepükért.

Október elején a magyar közélet és az emlékezet minden évben visszatér 1849 őszéhez. A magyar kormány 2001-ben nyilvánította október 6-át nemzeti gyásznappá. Ez a megemlékezés azonban nem azonos a nemzeti ünneppel:

Magyarországon jelenleg három hivatalos nemzeti ünnepet határoz meg az Alaptörvény:

Március 15. az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Augusztus 20. az államalapítás és Szent István király. Ez egyben hivatalos állami ünnep is.
Otóber 23. pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja.

A munkaszüneti napok köre ennél jóval szélesebb: ide tartozik többek között január 1., május 1., nagypéntek, húsvét vasárnapja és hétfője, pünkösd napjai, valamint december 25. és 26. is. Ezek tehát ünnepnapok, de nem minősülnek nemzeti ünnepnek.

A december 24-i munkaszüneti nap lehetősége szintén napirenden van: ha a népszavazási kezdeményezéshez szükséges aláírásgyűjtés sikerrel jár, a kérdés szavazásra kerülhet, és egy eredményes szavazás nyomán akár már 2026-tól munkaszüneti nappá válhat december 24.

Mit ünnepelünk október 6-án?

Te mennyit tudsz az aradi vértanúkról? Kvízünkben próbára teheted a tudásodat!

Talán azt is tudod, hogy az október 6-i dátum kiválasztása nem volt véletlen.

A Rubicon történelmi összefoglalója szerint 1848. október 6-án tört ki a harmadik bécsi forradalom. Pontosan egy évvel később, 1849. október 6-án Aradon kivégezték az 1848–49-es szabadságharc tizenhárom honvédtisztjét.

Ugyanezen a napon Pesten is végrehajtottak egy halálos ítéletet: az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, gróf Batthyány Lajost is kivégezték.

A két esemény a szabadságharc leverését követő megtorlás egyik legsúlyosabb és legismertebb fejezetévé vált.

Egy per, amelynek tisztaságát már akkor is megkérdőjelezték

Az aradi honvédtisztek ellen elsősorban fegyveres lázadás miatt indult eljárás. Azokat, akik az 1849. április 14-én kihirdetett Függetlenségi Nyilatkozat után is szolgálatban maradtak, felségárulással is megvádolták.

A történelmi forrásokat összefoglaló Rubicon szerint az eljárás több szempontból is koncepciós jellegű volt. A vádak jogi megalapozottsága ugyancsak vitatható volt: a felségárulás vádját például az nehezítette, hogy Ferenc József a magyar törvények szerint nem számított legitim magyar királynak.

A fegyveres lázadás vádja kapcsán pedig az is fontos körülmény volt, hogy Ferdinánd 1848 októberében törvénytelenül oszlatta fel a magyar országgyűlést.

A haditörvényszéki eljárás augusztus 25-én kezdődött Kiss Ernő kihallgatásával. A vádlottak nem részesültek a mai értelemben vett tisztességes eljárásban: a védelem szerepét is a vád képviselője látta el, a vallomásokat csak kivonatosan rögzítették, az ítéletet pedig mindössze két nappal a kivégzések előtt közölték velük.

Szeptember 26-án valamennyi honvédtisztet kötél általi halálra ítélték. Négyük esetében azonban a büntetést később golyó általi kivégzésre módosították. Ők Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Schweidel József és Kiss Ernő voltak.

A 13 aradi vértanú kivégzése

Miért éppen október 6.?

Batthyány Lajos ellen szintén eljárás indult. A miniszterelnököt a lázadás mellett az 1848. október 6-i bécsi forradalom megszervezésében való részvétellel is megpróbálták összefüggésbe hozni. Az ellene felhozott vád így felségárulásra is kiterjedt.

A bíróság halálra ítélte, Ferenc József pedig nem élt kegyelmi jogával. Haynau szabad kezet kapott az ítéletek végrehajtásában.

Az időpont különösen beszédes volt. Haynau október 6-ára időzítette a kivégzéseket, vagyis a bécsi forradalom és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulójára. A Rubicon értelmezése szerint ez is azt jelezte, hogy a megtorlásnak erős politikai és bosszúálló jellege volt.

Így haltak meg az aradi vértanúk

Október 6-án hajnalban elsőként a négy golyó általi halálra ítélt honvédtisztet végezték ki. Lázár Vilmos, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Schweidel József után a kötél általi kivégzések következtek.

A sort Poeltenberg Ernő nyitotta, majd Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly gróf, Aulich Lajos és Damjanich János következett.

Vécsey Károly gróf számára különösen tragikus módon ért véget a nap: neki végig kellett néznie társai kivégzését, és csak ezután került sor az ő halálára.

Batthyány Lajos eközben Pesten várta a kivégzést. Az első felelős magyar kormány miniszterelnökét az esti órákban, az Újépület zárt udvarán végezték ki.

A megtorlásból örök emlék lett

A tizenhárom aradi honvédtiszt holttestét a kivégzés után estig a vesztőhelyen hagyták, hogy elrettentő példát mutassanak. A hatás azonban egészen más lett, mint amire számíthattak.

A közeli falvakból több ezer ember indult útnak, hogy lerója kegyeletét a kivégzett honvédtisztek előtt.

A megtorlás híre és annak brutalitása Magyarország határain túl is erős indulatokat váltott ki. Az aradi vértanúk története pedig idővel a szabadságharc emlékezetének egyik legfontosabb részévé vált.

Bár október 6-án hagyományosan tizenhárom aradi vértanúra emlékezünk, a megtorlás további áldozatokat is követelt. Ormai Norbertet már 1849. augusztus 22-én kivégezték, Kazinczy Lajosra október 25-én került sor, Ludwig Haukot pedig 1850. február 19-én végezték ki.