Ez a mindenszentek és halottak napja valódi története

2023. október 30.
Tudod, mi a különbség a mindenszentek és halottak napja között? És azt, hogy honnan ered a két ünnep? Cikkünkből kiderül, mi a valódi története a november 1-én és 2-án tartott két keresztény ünnepnek.
Mindenszentek halottak napja története
  • November 1. mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja a keresztény kultúrában.
  • A mindenszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja. 
  • Tudtuk például, hogy a 4. században a mindenszentek ünnepe még a pünkösd utáni első vasárnap volt? 

Ma november 1. mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja. A történelem során rengeteget változott nem csak az ünnepek időpontja, de jelentéstartalma és hagyományai is. A halottak napja és mindenszentek története pontosan megmutatja, hogy vált a keresztény ünnepből a halottainkról való általános megemlékezés napjává november második napja.

Mindenszentek története

A 4. században a mindenszentek ünnepét még a pünkösd utáni első vasárnap tartották. (Ezek után érthető, hogy az ortodox keresztény egyházban miért ekkor ülik meg még ma is.) A mindenszentek története még azzal kezdődött, hogy az összes keresztény vértanúra emlékeztek.

Ebből alakult át a 8. századra – és tették át november 1-re, egy kelta ünnep időpontjára – a minden tökéletes igazra emlékező ünneppé. Amikor Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével hivatalosan is elismerte az új ünnepet, onnantól a mindenszentek az egész kereszténység ünnepe lett. 

Mi a szokás mindenszentek napján?

Mára általánossá vált, hogy a halottaik sírját rendbe teszik és virággal díszítik az emberek mindenszentek napjára, illetve gyertyát, mécsest gyújtanak a lelki üdvükért

Mára általánossá vált, hogy a halottaik sírját rendbe teszik és virággal díszítik az emberek mindenszentek napjára, illetve gyertyát, mécsest gyújtanak a lelki üdvükért

Mára általánossá vált, hogy a halottaik sírját rendbe teszik és virággal díszítik az emberek mindenszentek napjára, illetve gyertyát, mécsest gyújtanak a lelki üdvükért. A keresztény vallásban ugyanis a gyertya fénye a világosságot jelképezi. Katolikus szokás mindenszentekkor a temetők nagy, központi keresztjénél elimádkozni a mindenszentek litániáját, és ekkor áldják meg az új síremlékeket. 

Mindenszentek története során Magyarországon 2000 óta, ötven év után lett ismét munkaszüneti nap, ünnepnap. A Rákosi-korszakban sok más keresztény ünneppel együtt ugyanis munkanappá nyilvánították.

A halottak napja története

Sokkal későbbi eredetű a november 2-én tartott halottak napja. A története szerint Szent Odiló clunyi apát vezette be emléknapként 998-ban a Cluny apátság alá tartozó bencés rendházakban. Hamarosan azonban a szerzetesrenden kívül is tartották az ünnepet. A 14. századtól terjedt el az egész katolikus egyházban a halottak napja. 

Mivel a mindenszentek ünnepén a vértanúkra, tökéletes igaz keresztényekre emlékeztek, kellett egy ünnep, ami a hétköznapi halottakról, egyszerű emberek elhunyt szeretteiről szól. Az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítótűz) katolikus hittételén alapul.

Akik Isten kegyelmében hunytak el, de a lelkükön maradt még törlesztendő bűn, azoknak a katolikus hit szerint meg kell tisztulniuk, mielőtt belépnének a mennyországba. A hátramaradottakat segítheti a gyászban, ha úgy érzik, az imával, vezekléssel halottak napján tehetnek valamit elhunyt szeretteik lelki üdvéért. Nem meglepő, hogy a halottak napi gyászmisék az örök életről és feltámadásról szólnak. 

Mi a szokás halottak napján?

Gyertyát nem csak mindenszentekkor, hanem halottak napján is gyújtunk. Az halottak napja történetéhez kapcsolódó népi hiedelmek szerint ennek az a célja, hogy a véletlenül kiszabadult lelkecskék visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek az élők között. 

Fotó: Unsplash