Miért szórjuk néha mégis a pénzt, ha egyértelműen tudjuk, hogy semmi szükség a megvásárolt dologra? Gyakran a saját elménk űz velünk csúnya tréfát, és vesz rá az első felindulásból elkövetett impulzusvásárlásra. Ráadásul több pszichológiai magyarázat is van rá, mi zajlik a fejünkben ilyenkor.
1. A jutalom azonnal kell
Sokan jobban értékelik a kisebb, ám azonnali jutalmat, mint a nagyobbat, amire várni kell. “Az érzelmek jobb kontrollja, az akaraterő a lényegi különbség azok között, akik hajlamosak az impulzusvásárlásra és akik nem” – magyarázza Carla Marie Manly pszichológus. Akik tudatosabbak és képesek várni és vállalják a kockázatát annak, hogy elmarad a jutalmazás, általában nem hoznak rossz és hirtelen pénzügyi döntéseket. “Az impulzív, türelmetlen emberek képtelenek kivárni, míg valamikor a jövőben megkapják, amit szeretnének, hirtelen felindulásból hatalmas összegeket képesek költeni és ezzel újra és újra beleesnek a túlköltekezés hibájába” – mondja a pszichológus.
2. A hiány elv
A hiány elv egy közgazdasági elmélet, mely a kínálat és kereslet közötti kapcsolatot vizsgálja. Ha a pszichológiára ültetjük át ezt az elméletet, úgy értelmezhetjük, hogy ha minél kevésbé elérhető valami, annál jobban vágyakozunk rá. Tehát ha vásárolni szeretnénk valamit, annál jobban sóvárgunk és annál erősebb a nyomás rajtunk, minél inkább az az érzésünk, hogy elérhetetlen vágyunk tárgya. “Például ha online vásárlásnál egy árucikknél azt a címkét olvassuk, hogy csak korlátozott ideig elérhető ajánlat, vagy hogy már csak két darab van a cipőből a méretünkben, akár igazak ezek az állítások, akár nem, a késztetés a vásárlásra egyre erősödik bennünk” – mondja Vassilis Dalakas, a Kaliforniai Állami Egyetem vásárláspszichológiát kutató professzora.
3. Elveszett pénz
Ha egyszer valamit megvásároltunk, annak a költségeit már sosem kapjuk vissza. És sajnos gyakran pazarlunk pénzt, energiát, időt olyan dolgokra, melyekre nem kellett volna. Ilyen például az első felindulásból megvett tagsági bérlet egy edzőterembe. Lehet, hogy pár hónappal ezelőtt még nagy lelkesedéssel fizettük be az első hónapot, főleg mert akciós volt, pedig pontosan tudtuk már akkor is, hogy nem igazán a mi világunk a konditerem. Aztán még pár hónapig fizetjük azután is, hogy nem járunk, vagy csak kéthavonta egyszer benézünk, mert nehéz beismerni, hogy ez bizony elvesztegetett pénz volt.
4. A szemünk az akciókon
“Tipikus pszichológiai trükközés a boltoktól, hogy látványosan leszállítják az árat, tudva, hogy az emberek döntéseiben az akció mértéke milyen nagy szerepet játszik” – magyarázza Dalakas. Ha például tízezer forintba kerül valami, de most valamilyen alkalomból ötezer forintért megvásárolható, hiába tudjuk, hogy nincs rá szükségünk alapvetően, a szemünk előtt csak az lebeg, hogy most feleannyiért hozzájuthatunk. És sokunknál már kész is az impulzusvásárlás.
5. Jó útra térítő barátok
Sok embernél segít jó döntést hozni és nem vásárolni, ha van valaki a közelében. Ez hasonló ahhoz, mint amikor egy futót motivál a jobb teljesítményre, ha másokkal versenyezhet, vagy hatékonyabban dolgozik, ha irodában, közösségben végezheti a munkáját, nem otthonról.
Gyakran viszont a többi ember pont ellenkezőleg hat, gondoljunk csak az árverésekre. Az emberek egymást hajszolják bele a minél nagyobb összeg elköltésébe. A tudat, hogy mások is ugyanarra a tárgyra vágynak, gyakran még erősebbé teszi a megszerzése iránti késztetést, és nem is gondolunk arra, megéri-e egyáltalán azt az összeget, amit végül kifizetünk érte.
Ha legközelebb ellenállhatatlan vágyat érzünk, hogy vásárlással jutalmazzuk magunkat egy rossz napon, álljunk meg, vegyünk egy mély lélegzetet, hagyjuk, hogy lelassuljon a szívverésünk, és impulzusvásárlás helyett jutalmazzuk magunkat inkább egy csésze lazító teával és egy jó könyvvel. Vagy bármi mással, ami energiával tölt fel és jókedvre derít.
Fotó: Unsplash
