Hanna Lenz így mesél Else-ről: „Kétszobás lakásában él immár 58 éve. Abban a lakásban minden egyes tárgyhoz emlékek kötődnek, Else pedig mindegyiknek el tudja mondani a történetét. Manapság Else a napjait kedvenc székében tölti az ablak mellett bámészkodva. Sokat pihen, és sokat töpreng, emlékezik. Nem régiben még egymás után falta a könyveket, de sajnos a szemei annyira megromlottak, hogy még a szomszédjától kölcsönkapott nagyítóval sem látja a betűket. Ezért mostanság főleg a rádiót hallgatja, egész nap megy a legnagyobb hangerőn, hogy Else tájékozódjon a világ dolgairól, vagy egy klasszikus zenét hallgasson:”
