Évi számos megjelenés miatt ismerős lehet mindenki számára, hiszen a legismertebb hazai plus size modell, emellett a kamera másik oldalán is otthonosan mozog. Interjúnkban viszont betekintést nyújtott a kulisszák mögé és kendőzetlenül mesélt a modellvilág és a divatszakma diverzitásról, énképről, a „szeresd magad”-trendről és arról is, mennyi tévhit él az emberek fejében a plus size modellekkel kapcsolatban.
Te vagy a legismertebb hazai plus size modell. Mennyire nagy felelősség ez?
Felelősség jól elvégezni egy munkát, remélni, hogy nem retusálják szét a képet és nagyon fontos, hogy hiteles tudjak maradni, amikor nyilatkozom. Ehhez énidő és önszeretet kell, inspirálni kell magam és folyamatosan fejlődni.
Amióta elindítottam itthon a plus size lavinát, nagyon sok dolgot láttam és tapasztaltam. Legfőképpen azt, hogyan hirdetik és próbálnak az élére állni önszeretettel és/vagy pszichológiai végzettséggel nem rendelkező személyek, hogy „Szeresd önmagad!”. Egyfelől örülök, hogy elkezdődött egy hullám, de emiatt nehéz hangot találnom hogyan bátorítsam a nőket, mert nem biztos, hogy azonos értékeket képviselnénk.
Ha abból indulunk ki, hogy az átlagemberek távol vannak a „normál” modellektől testalkatilag, nem degradáló a plus size kifejezés? Te szereted ezt a kifejezést egyébként?
Ha így nézzük, minden testalkat „plus”, ami nem 32-34-es méret, közel 180 cm magassággal. Nekem nem volt problémám ezzel a megnevezéssel, amikor elkezdtem modellkedni, de ez a kifejezés ma már elavult, curve-nek hívják, amit én képviselek.
Mekkora a szórás a testalkat szempontjából a plus size modellek körében?
Nagy, a 38-40-es „in-between” méretektől a 42-44-es curve-ön át, egészen a 46-48-as, valóban „plus size”-ig találkozhatunk mindennel. Régió– és megrendelő függő, hogy mit szeretnének látni és eladni vele.
Mennyire voltak, vannak és lesznek plus size modellek a szakmában? Milyen átalakulásoknak voltál szemtanúja az elmúlt időszakban és melyek szerinted a legfontosabb mérföldkövek ezen a téren?
Eddig is voltak nagyobb mérettel rendelkező modellek, csak nem kaptak külön ügynökségeket, publicitást és önálló kampányokat. Például a régi katalógusokban róluk is lehetett rendelni ruhákat, hisz könnyebb volt elképzelni így milyen lesz egy átlagos testalkaton a fazon. Ma már egyre több cég jön rá, hogy igazi nőkkel sokkal magasabb eladásokat lehet elérni, bármivel is kereskedjenek. Fontos mérföldkőnek gondolom a Vogue Italia címlapot a három első plus modellel, Tara Lynn-nel, Candice Huffine-nel és Robyn Lawley-val. Ott indult el az egész és én is akkor kezdtem el modellkedni. Aztán jött Ashley Graham, ő sok lehetőséget kapott friss arcként és még több akadályt döntött le. A legnépszerűbb márkák közül is egyre többen vállalnak be retusmentes kampányokat, különleges, extrém, akár alacsony karaktereket, 36-38-as méretekkel. Most a nagy divatházak kifutóján kezdenek megjelenni a magas, 42-es méretű lányok, meglátjuk mennyire fog elterjedni.
Lassan 10 éve a szakmában vagy – milyen változásokat tapasztaltál?
10 év hosszú idő, sok mindent láttam ez idő alatt. Legfőképp az itthoni helyzetről tudok nyilatkozni, mert azt láttam a leghosszabb ideig. Még mindig nagy a zavar a fejekben, hogy ki lehet „plus size model” és ki nem. Sokan rám néznek, főleg, aki közelebbről nem ismer, és nem értik én miért vagyok különleges, miért csinálhatom, hisz ők is biztos csinálhatják akkor, ők is lehetnek modellek, hisz vékonyabbak is, vagy épp hasonló a méretük. A curve modelleknél is vannak kritériumok, például el kell érni a 173 cm magasságot, preferálják az arányos testalkatot és a szép, feszes bőrt. Ma már 1-2 anyagban megjelentek divatvilágból ismert arcok, de összefogás még mindig nincsen, inkább csak ellehetetlenítés ismeretlenül. Remélem ez változni fog, hisz kevesen vagyunk és mindenki marad a szakmában.
Valóban diverzebb, elfogadóbb és úgy egészségesebb testképű lett ez idő alatt az iparág?
Igen, de csak ismételni tudom magam, ez megrendelő függő. A márkák, magazinok mögött is emberek vannak, a saját, személyes előítéleteikkel, testkép zavaraikkal, frusztrációjukkal. Akinek valamilyen szinten ütközik ez az új hullám a nézeteivel, nem fog ilyen imázst engedélyezni, még annak ellenére sem, hogy „trendi” dolog lett.
Te hogyan maradsz formában, van valamilyen étrend, amit követsz, mit sportolsz?
Szeretek egészségesen étkezni, de finomakat. Ez alatt nem a desszerteket értem, hanem a jól megválasztott alapanyagokat és az ízesítést. Nagy rajongója vagyok a délkelet-ázsiai és közel-keleti konyhának. Nem vonok meg semmit magamtól, az arányokra figyelek, sportolok, amikor tudok, biciklivel közlekedem, kialakítottam ezt az életformát.
Milyen tévedésekkel, tévhitekkel szembesülsz a plus size modellkedés terén?
Hosszú a lista!
Hogy mindenki csinálhatja, semmilyen kritériumnak nem kell megfelelni.
Hogy terhesen lehet plus size modellkedni.
Hogy biztosan lehet zabálni 0-24 órában mindent.
Hogy nem kell sportolni.
Hogy kevés, vagy nulla önbizalommal lehet csinálni.
Melyik volt az eddigi kedvenc munkád, mit tartasz az eddig elért legnagyobb sikerednek?
Szerettem a londoni kifutót, sokat köszönhetek neki.
Van olyan fotós, márka, tervező, kampány, ami szerepel a szakmai bakancslistádon?
Idén sikerült szívemhez közel álló hazai tervezőkkel és stábbal dolgoznom, aminek nagyon örültem, remélem lesz még sok ilyen.
Szeretnék sok helyszínes fotózást a jövőben, mert rengeteg stúdió fal előtt álltam már. Szeretném, ha bizalmat kapnék ilyen munkákra, mert egy üres fal előtt sokkal nehezebb kreatívnak lenni és újat mutatni a kamerának, mint egy külső fotózáson.
Milyen márkákat, kezdeményezéseket tartasz példaértékűnek a testpozitív kép tekintetében?
A természetességre épülőket kedvelem a legjobban. A modell plasztikamentes, egy nő retusálás nélküli képeken hiteles. Szerintem ez a legkúlabb.
Az egyik első hazai megjelenésed is a Marie Claire szépséganyagában volt, még 2011-ben – milyen érzés „visszatérni” és mit várhatunk az új rovattól?
A Marie Claire-ben szinte minden szerepkörben megfordultam már, örülök, hogy újra nyitottatok és elindítottuk ezt a rovatot. Remélem, inspiráló lesz mindenki számára, aki eddig nem mert felvenni bizonyos ruhadarabokat.
