Mi adott nektek inspirációt ahhoz, hogy belevágjatok egy saját vállalkozásba?
Eleinte anyukám csak szűk körnek, leginkább ismerősöknek készített ruhákat, az ötleteik és kéréseik alapján. Ők rájöttek arra, hogy nem szeretnek fast fashion márkáktól vásárolni. Volt egy elképzelésük arról, hogy milyen ruhákat szeretnének hordani, anya pedig meg tudta varrni ezeket. Egy idő után mi is azt vettük észre, hogy nagyon szuper, hogy a fast fashion boltokban pár ezer forintért vehetünk szép ruhákat, viszont a minőségük nem megfelelő. Nagyon megelégeltük, hogy amikor beraktuk a mosógépbe, megcsavarodott, elvesztette a formáját, kibolyhosodott vagy kilyukadt. Sokszor nem volt megfelelő a méretezés sem. Egyre többször vettük észre, hogy az emberek nincsenek megelégedve a fast fashionnel, és elkezdtük a termékeinket más vevők számára is elérhetővé tenni.
Az elejétől kezdve fontosnak tartottátok a fenntarthatóságot. Ezt gyakorlatban hogyan tudtátok megvalósítani?
Egy handmade ruhamárka és a fenntarthatóság kéz a kézben járnak. Az, hogy anyukám a saját kezével varrja meg és szabja ki ezeket a ruhákat, már alapból egy olyan fenntartható folyamat, amihez nagyon kevés plusz dolog kell. Nem adjuk ki a ruhákat varrónőknek, így az erőforrásokat is le tudtuk minimalizálni. A csomagolásra és az anyagbeszerzésre mindig odafigyeltünk, nagyon kevés az anyaghasználatunk. Azokat a textileket szeretjük, amelyeknek természetes hatása van.
De sokáig nem vigyáztunk például arra, hogy a szalag, amit a csomagoláshoz használtunk, részben nem fenntartható anyagból készült – egy éve ezeket is teljesen lecseréltük. A fenntarthatóság magától alakult ki, de egy idő után tudatossá vált. A kiszállítás során is odafigyelünk a környezetre. Ha csomagküldő szolgálattal adjuk fel őket, az rengeteg fölösleges kört és benzint jelent, ezért minden héten van egy nap, amikor én szállítom ki a ruhákat Budapesten. Ez nagyon jó, mert így interakcióba kerülünk a vásárlóinkkal, akik örülni szoktak a személyes találkozásnak.
Mi adja az inspirációt a ruháitokhoz?
Olyan ruhákat szeretnénk alkotni, amiket tavasszal, nyáron, ősszel és télen is fel lehet venni harisnyával, vagy anélkül. Időtálló darabokat készítünk, próbálunk nem túl trendik lenni. Szerintem az Elischer R-t a hagyományosság jellemzi és az, hogy tíz év múlva is hordhatjuk. Fontos, hogy egy modern minimalista öltözék legyen, aminek minden évszakban helye lehet az ember ruhatárában.
A magyar piacon hogyan állnak hozzá a vásárlók a fenntartható divathoz és a kisebb márkákhoz?
Én úgy vettem észre, hogy folyamatosan nő rájuk a kereslet. Egyre jobban szélesedik a kínálat is, már szinte mindent megvehetünk kézzel készített változatban is. Szerintem az utóbbi egy évben kezdtek jobban odafigyelni az emberek a fenntarthatóságra. Próbálnak környezettudatos életet élni, és így az öltözékükkel is jobban törődnek: olyan ruhákat választanak, amik etikus módon készülnek. Ez egy abszolút pozitív és felfelé ívelő tendencia. A járvány alatt rengeteg rendelésünk érkezett, és azóta is minimum 50%-kal megugrottak az eladásaink. Egyre többen hagyják maguk mögött a fast fashiont, inkább a slow fashion iránt érdeklődnek.
A megvalósítás során ütközetek nehézségbe, vagy esetleg ért titeket valamilyen nagyon pozitív meglepetés?
Nem nagyon ütköztünk nehézségekbe, mert úgy gondoltuk, hogy ha valamelyik darabunkra nincsen kereslet, akkor sem bánjuk meg. Sok ruha nekünk, önmagunknak készült el, a saját ötleteink alapján. Magunknak varrtuk meg és mi is hordtuk őket, ezért már megérte.
Pozitívum viszont rengeteg ért. Például, hogy nem nekünk kellett futnunk a partnereink után. Alapvetően nem szeretünk ingyen ruhákat osztogatni azért, hogy a hirdetésért cserébe befotózzák. Több blogger és influencer is magától keresett meg minket, ami nekünk nagyon jó reklám volt. Maguktól mondták, hogy tetszenek nekik a ruháink, érdekli őket a márkánk, és szeretnének hosszú távon együtt dolgozni velünk. Egyébként csak ehhez hasonló, tartós együttműködésekben vagyunk most benne, és a jövőre nézve is mindenképpen olyan embereket keresünk, akikre bármikor számíthatunk.
Az Elischer R már egy ideje teljesen önmagát építi. Úgy látjuk, hogy minden sorsszerűen történik velünk. Nyilván szeretnénk, ha minél több ember hordaná a ruháinkat, de azért is adunk egy ilyen árat neki – ami egyébként nem sokkal drágább, mint a fast fashion márkák új kollekciói –, hogy a vásárlóink lássák a belefektetett energiánkat.
Hogyan látod a divatipar jövőjét az elkövetkező években? Szerinted várható valamilyen forradalom?
Külföldön szigorú szabályokat vezettek be a boltokban. Folyamatosan gőzölni kell a ruhákat, nem lehet csak úgy visszarakni őket a polcra. A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet talán még a fast fashion halálához is vezethet. Sok márkának van fenntartható vonala is.
Ez szép és jó, csak az a baj, hogy éhbérért dolgoztatják a (főleg női) munkásaikat az elmaradottabb országokban, például Bangladesben és Vietnámban.
Azért, mert környezetbarát anyagból készült a kollekciójuk, sajnos nem fenntartható, ha ilyen erőforrásokból csináltatják meg azokat. Azt gondolom, ha az emberek tényleg oda szeretnének figyelni arra, hogy milyen lenyomata van annak a ruhának, amit felvesznek, akkor azokat a hazai és a nemzetközi tervezőket fogják támogatni, akik kézzel és lokálisan készítik termékeiket. Láttam már olyan hashtageket, mint a #divatamagyar, vagy #viseljmagyart. Azt hiszem, hogy hamarosan a kisvállalkozók és hazai dizájnerek forradalma következik. Ez azért is nagyon szuper, mert el tudom képzelni, hogy a hazai kisebb tervezők jobban együtt fognak működni és elkezdik felfelé húzni egymást.
A világjárvány hozott valamilyen változást a szemléletmódotokba vagy a márka életébe?
Látszik az eladásainkon, hogy az emberek elkezdtek azzal foglalkozni, hogy mit fognak felvenni. Rengeteg rendelésünk van, anyukám nem győzi varrni a ruhákat. Nyilván az is segít ebben, hogy a kézzel készített és fenntartható dolgok a forradalmukat élik. A világjárvány kitörése óta akadozik az anyagellátás, emiatt pedig nehéz tartani a határidőket. Hiába van három hetünk elkészíteni egy ruhát, ha az anyag egy héttel a ruha tervezett kiszállítása előtt érkezik, és három nap alatt tíz darabot kell elkészítenünk. Nem tartunk készleten anyagot, hanem mindig annyit rendelünk, amennyire szükségünk van. Elkészült az otthoni kollekciónk, ami az About A Home nevű bloggerrel, Sárával közös munkánk. Ez teljesen az ő ötlete volt, mi csak a gyártók vagyunk és az együttműködésünk a jövőben is folytatódni fog.
Kérlek, mesélj a nyári kollekcióról is!
Az volt a cél, hogy olyan ruhákat csináljunk, amik ebben a hőségben is kellemes viseletet biztosítanak. Az anyagok nagyon könnyűek és puhák, átjárja őket a szellő. A kényelemre is maximálisan odafigyeltünk. Sokkal többet használjuk a dupla gézt, mint a lent, most az a nyár slágere. Maximálisan kihasználjuk az anyagok lehetőségeit, puhaságát és légáteresztő tulajdonságait. Olyan érzés, mintha nem lenne rajtunk semmi. A legújabb daraboknál próbáltunk odafigyelni arra, hogy többféle verziót készítsünk belőlük, mert így mindenki megtalálhatja a leginkább hozzáillő formát. Az egyik ruhából például terveztünk spagettipántos, egy nem V-nyakú és egy midi verziót is. Sortot eddig még soha nem varrtunk, ez az első kollekció, amiben szerepelnek.
A ruhákon meg fognak jelenni az elmúlt hónapok eseményei?
Mindenképpen, csak nem most, amikor mindenki másén is. Nagyon szeretnék egy kényelmes kollekciót, amit akár otthonra, akár munkába vagy iskolába is fel tudunk venni. A terveink között szerepel egy olyan kollekció létrehozása, amivel egy fenntarthatósági célért küzdhetünk. Télen a kényelemre fogunk fókuszálni, de szeretnénk tartani a letisztult, elegáns, bárhova felvehető darabokat. A korábbi kollekcióink is megmaradnak és rendelhetők, amíg lehetőségünk van hozzájutni az alapanyagaikhoz.
Hogyan avatjátok be a ruhákat?
Egyesével, egy félórás programmal mossuk, majd vasaljuk és kigőzöljük őket. Egyrészt azért, mert szeretnénk látni, hogy biztosan olyan-e az anyag, amilyennek elképzeltük, valamint így kapja meg a végleges formáját. Nem akarjuk, hogy meglepetés érje a vevőket. Így a hibákat is könnyebben észrevesszük, és ki tudjuk javítani, vagy újra el tudjuk készíteni.
Mik a jövőbeli terveitek?
Ez az időszak megmutatta, hogy muszáj mindenki számára elérhetővé tenni a ruháinkat. Árban eddig is azok voltunk és ezután is azok maradunk, de nem szeretnénk limitálni az eladandó darabok számát. Fontos, hogy mindenki hozzájuthasson ahhoz, amit szeretne. Rengeteg szép üzenetet kapunk a megrendelésekkel együtt. Nem akarjuk bővíteni a csapatunkat, de ha lesz rá kapacitásom, akkor ősztől szeretnék varrni tanulni, hogy ketten tudjuk készíteni a ruhákat. Már külföldre is postázunk, főleg az Egyesült Államokba és Hollandiába. Ha Magyarországon ismertebbek leszünk, akkor el tudjuk képzelni, hogy a külföldi piacot elengedjük és az itthonira koncentrálunk. Annyira sok munkánk volt és van ezen a nyáron, hogy még nem volt időnk arra, hogy gondolkodjunk az őszi kollekción. Augusztus elején elmegyünk két hét szabadságra, ami alatt megtervezzük a következő szezon ruháit. Szeretnénk majd a lennel dolgozni és kihasználni az anyag lehetőségeit, vissza fogunk térni a dzsörzéhez, valamint tervben van, hogy esetleg kendert is használjunk.
