Az emberek évezredek óta illatosítják testüket és ingóságaikat különböző növényi kivonatokkal: az első illatszerek az ókori Kínából és Egyiptomból származtak. Ekkor az olajban áztatott virágokból és növényekből előállított készítmények a vallási rituálék nélkülözhetetlen részét képezték. Az illatos párlatok birtoklása keleten is épp ugyanúgy a kiváltságos társadalmi státusz jele volt, mint az ókori Rómában vagy Görögországban. A 6. században az iszlám kultúrákban napi rendszerességgel kezdtek parfümöket használni, a kereskedelmi útvonalak fejlődésének köszönhetően pedig a 14. századi Európába is megérkeztek a keleties illatú készítmények, amik persze továbbra is csak a nemesség számára voltak elérhetők. Jogosan merülhet fel a kérdés: mi hozta a változást, aminek köszönhetően manapság az átlagember számára a jó illat már nem elérhetetlen luxus?
A megoldás a tudomány fejlődésében keresendő: a 19. században a szerves kémiával kapcsolatos felfedezések lehetővé tették, hogy a parfümök drága és nehezen beszerezhető alapanyagait olcsóbb, szintetikus alternatívákkal helyettesítsék. A következő évszázadban megjelentek az illatanyagok hosszantartó tárolására alkalmas csomagolások, a divatházak pedig saját esszenciák létrehozásával kezdtek kísérletezni. A drága készítményeket sok újonnan alapított, konkurens cég igyekezett többek számára elérhetővé tenni. A folyamat eredményeként napjainkra a parfümipar többmillió dolláros üzletággá vált. Mutatunk négy érdekességet azzal kapcsolatban, hogy mi jellemzi most az illatipar termékeit és piaci helyzetét.
A név kötelez
A parfüm 78-95%-a speciálisan denaturált etil-alkoholból és illóolajokból készül. Bár a köznyelvben minden illatosító terméket parfümnek nevezünk, valójában a kifejezés csak a minimum 22-40% illóolajat tartalmazó termékeket jelöli. A pénztárcabarát alternatívában, az Eau de Parfumben ez az arány 15-22% közé esik, míg a legolcsóbb Eau de Fraiche maximum 4% tömény illatanyagot tartalmaz. Annak ellenére, hogy a parfümök ára igen borsos tud lenni, érdemes elgondolkodni a felső árkategóriába tartozó termékek megvásárlásán, mivel azok illata akár 5-8 óráig is kitarthat, ellentétben a hígított változatokkal, melyek maximum 2 órán át teszik illatosabbá mindennapjainkat.
A titok: jól bevált összetevők
A parfümöket összetevőik alapján öt kategóriába szokták sorolni: az édeskés virágosba, a fűszeres és intenzív keletibe, az édeskésen földes hatású fásba, a frissítő citrusosba és a növényes illatú chypre-be. Európában elsőként a pacsulis, intenzív virágillatok voltak népszerűek, majd az ipar és a kereskedelmi útvonalak fejlődése lehetővé tette a változatosabb összetételű termékek előállítását. Manapság a bergamott, cédrusfa, fenyő, szantálfa és zsálya épp olyan gyakran található meg az összetevők között, mint a málna-, rózsa- és liliomkivonat.
Van, amikor a külső számít!
A könyveket nem érdemes a borítójuk alapján megítélni, a parfümök külseje, csomagolása azonban nagyon is fontos! Mivel összetevőik között mindig vannak illóolajok is, az üvegeket szorosan lezárva, közvetlen hőtől és napfénytől távol kell tartani. A jobb minőségű illatosítók ezért sötét üvegben és szorosan záró kupakkal kaphatóak, így védve a bennük lévő illatanyagokat a környezet okozta káros hatásoktól. A szakértők szerint vásárlás előtt érdemes magunkra fújni, majd 10 perc elteltével dönteni arról, hogy hazavisszük-e a szimpatikus terméket. Ennyi idő után érződik ugyanis a parfüm hosszantartó, egész nap velünk maradó illata – lehet, hogy épp az lesz az új kedvencünk, ami az első fújásnál még nem volt meggyőző.
Hűtlen fogyasztók
A parfümkereskedelemben bár sok pénz van, az mégis a kozmetikai ipar egyik legrosszabbul teljesítő ágazata, ami nem is meglepő: míg egy jól bevált szempillaspirált és a tökéletes árnyalatú alapozót nehezen váltuk le, addig az illatokkal szeretünk kísérletezni. Ez okozhatja azt, hogy a fogyasztók ritkán hűségesek évekig egy márka bizonyos illatához, az iparnak folyamatosan meg kell újulnia. Évente átlagosan 300 új parfümmárka jelenik meg, a nagy cégek pedig legalább 2-5 új tereméket dobnak piacra 12 hónap alatt. Az új termékek népszerűsítése is gondos körültekintést igényel. A sztárokkal reklámozott illatok meglepően nagy kockázatot jelentenek a cégeknek, hiszen a termékek népszerűsége szorosan összefügg a celeb megítélésével, és gyakran csak rövidtávon eredményeznek nagy bevételt.
Források: fashion-era.com, tailormadefragrance.com, scentgrail.com Fotó: Getty Images
