Minősített élvezetek tizenhárom régiója
A tartományban immáron hat éve ítélik oda az „Élvezetek régiója” címet, melynek célja, hogy kiemelje azokat a gasztronómiai érdekességeket, melyek Burgenlandot különlegessé, egyedivé teszik. Eddig tizenhárom régió kapta meg a megtisztelő címet, úgy mint a dél-burgenlandi liba ínyencrégiója , vagy a híres seewinkleri zöldségek/közép-burgenlandi gesztenye és mogyoró régiója.
Bolgár győzelem, libanoni rózsa és sziléziai málna
A rengeteg napsütésnek és a szeles időnek köszönhetően a paradicsomtermesztés fellegvárává vált Burgenland. A térség legsikeresebb termelője 3200 különböző típusú és ízű, egzotikus nevekkel ellátott paradicsomot termel. A libanoni rózsa mellett megtalálható itt a „fekete szilva” is, amelynek íze valóban hasonlít a szilvára, akár csak az „orosz utazóparadicsom”, ami nevét cáfolva Guatemalából származik. Találunk még itt zöld és sárga színű paradicsomokat, valamint az egyedi keresztezésnek köszönhetően banán, sárgadinnye és cukorrépa ízűeket is.
Tavasz, nyár, fesztivál, tél
Szeptember beköszöntével Burgenlandban kezdetét veszi a november végéig tartó gasztrofesztiválok sorozata, amikor minden kisebb régió kulináris különlegességeivel, ínyenc fogásaival képviselteti magát az eseményeken. A fesztiválszezon tetőpontja november 11-e, Szent Márton napja, amikor nem csak a hagyományos liba kerül az asztalra, hanem ez az újbor felszentelésének időpontja is. Ilyenkor a borászatok, pincészetek is fogadják az érdeklődőket, hiszen a nyár napsugara a hordókban él tovább.
Természetesen és hagyományosan
Burgenland éttermeiben, borászataiban, termőföldjein, szőlőültetvényein természetes, különös gonddal termelt zöldségek, gyümölcsök, odafigyeléssel nevelt libák, marhák szolgálnak a tradicionális ételek alapjául. A régió gasztronómiai sajátosságait leginkább az évszádos tapasztalat alapozta meg, melyet a fiatal borászok és séfek előszeretettel újítanak meg, értelmeznek újra.
Az édes csábítások birodalma
Burgenland közelségének köszönhetően a múltunk, történelmük sok állomása közös. Egyik legkiemelkedőbb példája ennek a több száz éves süteményreceptek, amelyeket a nők a magyarországi, bécsi nemes hölgyeket szolgálva tanultak el. Ezen finomságok ma már feledésbe merültek a gazdag nemesi palotákban, viszont a burgenlandi Badersdorfban még fellelhetők, a városka így az édesszájúak Mekkájává vált, ahol kóstolhatunk huszárfánkot, diós stanglit vagy épp vaníliás kiflit is.
Közel három évezrede
Burgenland az osztrák borok bölcsője, a világ egyik legősibb borrégiója, amit a már 2700 évvel ezelőttről fennmaradt borivó edények vagy épp 1200 éves borászati oklevelek is bizonyítanak, mely az idő múlásával, a tradíciókat mindig felülmúló és megújító eljárásokkal a minőségi osztrák borászat mércéjévé vált.
Több mint harminc különböző fehérbor
A burgenlandi bortermelés alapvetően kézműves jellegű, hiszen termelőnként relatíve kicsi, átlagosan 22,3 hektár terület áll rendelkezésre a műveléshez. A tartomány szőlődűnéinek csaknem a felén fehér szőlőt termesztenek, amiből pedig harmincnál is több fajta fehérbort készítenek. A változatos kínálat alapjául a fehér és szürke burgundi vagy a chardonnay szőlőfajták, valamint az egyedi vízrajz – a Fertő tó és a nagyszámú sóstavak közelsége – szolgálnak.
A Kékfrankos országa
A „Kékfrankos-ország”-ként is titulált közép-burgenlandi borvidék az osztrák vörösbortermelés egyik fellegvárának számít, a térség agyagos talaja ideális a szőlőfajta termesztéséhez. A kékfrankos a legjelentősebb burgenlandi vörösborfajta, melynek készítéséről már egy 1200 évvel ezelőtti oklevélben is említést tesznek.
A bor, ami bagollyá változtat
Számos specialitás közül is kiemelkedő az ősi uhudler bor. Négy amerikai direkttermő a Ripatella, a Delaware, a Concord és az Elvira egyedülálló természetes ötvözete, mely hasonló különlegességnek számít, mint az olasz fragola. A borfajtának még saját fesztivált is szentelnek. Nevét a bort övező legendából kapta, miszerint egy bizonyos mennyiség elfogyasztása után az ember tekintete egy bagolyéhoz kezd hasonlítani.
