Hollandiában tanultál belsőépítészetet. Miért fordultál a dekoráció felé?
Belsőépítészeti tanulmányaim során is rengeteget dolgoztam papírral, innen jön az anyag iránti lelkesedés. Utána projektmanagerként marketing területen dolgoztam Budapesten. Négy év után éreztem úgy, hogy szeretnék valami saját irányba kezdeni, és úgy érzem, ebben most összpontosul mindaz, amit eddig tanulmányaim vagy munkatapasztalatom során tanultam. Munkáim elsősorban a koncepcióra összpontosítanak, sosem csak esztétikai értékük van, ezért is nem szeretem igazán a dekoráció szót használni. Installációk ezek, amik mindig az adott márka értékeire, helyszínre, célcsoportra épülnek. Ez egyszerre nagyon specifikált, minthogy minden alapanyag papír, mégis nagyon széleskörű lehetőséget látok benne, akár rendezvénydekoráció, belsőépítészeti elem, kirakat, gerilla, bútor, vagy éppen a divat alkalmazásában.
Miért éppen a papírt választottad munkáid alapanyagául?
Szeretem benne, hogy egyszerre nagyon törékeny és sérülékeny, és nagyon erős is tud lenni, ha struktúrát alkotunk belőle.
Tervezte: Merő Péter és Németh Edina Fotó: Ajkai Dávid
Nem zavar az anyag múlandósága?
Éppen ellenkezőleg, folyamatosan új ötletekre, új felhasználási módra, újrahasznosításra sarkall. Folyamatos határfeszegetés ez, ami nagyon izgalmas dolgokat eredményez. Ilyen például a most közösen tervezett Paper Couture kollekciónk Merő Péterrel (PeterMero), amit egy pop up divatbemutatón mutattunk be a Design Hét keretében, vagy a jelenleg tervezés alatt álló közös termékünk a Lumoconcepttel.
Gerillainstallációkkal is díszítetted már Budapestet. Hogyan jött az ötlet?
Hollandiában nagyon gyakorlatias az oktatás, ezért az mindig fontos volt, hogy próbáljuk ki, teszteljük az emberek reakcióit. Szerintem ez nagyon hatásos módja annak, hogy bevonjuk az embereket, hogy interakciót váltsunk ki, még akkor is, ha ez csak egy mosoly az amúgy szürke hétköznap reggelben. Ez Magyarországon még gyerekcipőben jár, de remek módja annak, hogyan hozzunk egy márkát közelebb, hogyan generáljunk megjelenést, és hogyan hassunk az emberekre.
Láttad esetleg te is az emberek reakcióit?
Ez a kedvenc részem a gerillainstallációkkal kapcsolatban, hogy teljesen kiszámíthatatlan, hogy hogyan fogják kezelni az emberek. A Budapesti Tavaszi Fesztiválra a Lepkeház gerillájaként 15.000 papírlepke került kihelyezésre a strtégiailag fontos pontokon, és az emberek elkezdték üzenőfalként használni. Szinte nem volt olyan lepke, amin ne lett volna írás vagy rajz. A legjobb része az volt, hogy szinte csak pozitív üzenetek szerepeltek rajtuk.
Sokféle stílusban dolgozol, a minimalista formáktól a burjánzó virágokig. Melyik áll hozzád a legközelebb?
Mindkettő én vagyok, mindkettő pont ugyanolyan közel áll hozzám. Kicsit olyan mint a jin és a jang: kiegészítik egymást. De az installációkat mindig az adott márkához, rendezvényhez, helyszínhez tervezek, ez sosem csupán önmegvalósítási kísérlet.
Enihorn showroom, Fotó: Ajkai Dávid
Milyen terveid vannak még a jövőre nézve?
Nagy terveink vannak Merő Péterrel a Paper Couture projektre vonatkozóan, több lehetőség is van most kilátásban, hogy ezt külföldön is bemutathassuk. Illetve szeretném még erősíteni az interior vonalat, éppen folyamatban van egy nagyon izgalmas tervezési folyamat: Jánosi Andrással közösen tervezett lámpakollekciónk. De szerepel a tervek között még egy újabb együttműködés is Vágó Rékával, és még sok minden más…
