Igaz, nemcsak síeléskor, de gyakran előfordul e téli sport következményeként is a térdsérülés. Az egyik leggyakoribb térdsérülés pedig a keresztszalag-szakadás, amely akár több hónapra is visszavethet minket a magán- és a szakmai életünkben.
A legújabb műtéti eljárásoknak köszönhetően azonban a rehabilitációs időszak olyannyira lerövidülhet, hogy már három hét után ismét vezethetünk autót, két hónap elteltével pedig akár futásnak is eredhetünk. Az úgynevezett kétköteges módszert az elsők között Dr. Knoll Zsolt Ph.D sportsebész alkalmazta Magyarországon.
A térd az egyik legsérülékenyebb testrészünk, nagy terhet visz, bonyolult mozgást végez, különösen igaz, ha valaki rotációs sportokat (például síelés, kosárlabda, squash, labdarúgás) végez. A térdsérülések közül is az egyik legelterjedtebb a keresztszalag-szakadás: míg 10-15 évvel ezelőtt évente körülbelül 1000-1500 szalagpótlást végeztek idehaza, ezek száma mára meghaladja a négyezret.
Dr. Knoll Zsolt Ph. D., az ország egyik legelismertebb térdspecialistája szerint napjainkban a modern térdsebészeti műtéti technikáknak köszönhetően már nem olyan hosszú a lábadozási időszak egy ilyen sérülés után. Az Emineo Egészségügyi és Baleseti Központban, amelynek egyik szakmai vezetője, minden héten találkozik olyan térdszalag szakadásokkal, amelyek általában sportolás közben, nagyobb erejű, csavarodó mozgások közben történnek meg.
„A leggyakoribb sérülés a combcsontot és a lábszárcsontot összekötő elülső keresztszalag-szakadás. A keresztszalag pótlására többfajta műtét létezik, a legújabb a kétköteges, úgynevezett double-boundle technika. Ebben az esetben az elülső keresztszalagot nem egy kötegként kezeljük, hanem két kötegként pótoljuk azt. Lényegében két furatot helyezünk a lábszárba, kettőt pedig a combcsontba, és ezen keresztül áthúzzuk a térdet tartó inakat” – magyarázta el a módszer lényegét Dr. Knoll Zsolt.
Az ortopéd-traumatológus Magyarországon az elsők között alkalmazta ezt a fajta szalagpótlást és már több száz sikeres műtétet hajtott végre. Ezzel a modern anatómiai rekonstrukcióval olyan mértékben felgyorsul a rehabilitációs időszak, hogy a műtét után három héttel a páciensek már autót tudnak vezetni. Az egész eljárás összesen körülbelül két hét kiesést jelent a munkahelyről. A legnagyobb előnye pedig, hogy kórházban mindössze egy napot kell eltölteni!
A műtétet mégis sokan igyekeznek megúszni, pedig egy ilyen sérülés után könnyebben alakulhat ki ízületi kopás, amely további panaszokkal járhat. Előfordulhat azonban, hogy a sportbaleset, vagy egy rossz mozdulat miatt valaki nem kerül azonnal műtőasztalra.
„Az azonnali és a halasztott keresztszalag-pótlásnak is megvan az előnye és a hátránya – vélekedik Dr. Knoll Zsolt. – Mire ezek a főleg síbalesetekben érintett betegek a kezelőorvosukhoz eljutnak és megkapják a megfelelő diagnózist, olykor 6-12 nap is eltelhet a sérülést követően. Ebben az időszakban az ízületi tok az esetek nagy százalékában begyullad, és bár sebészetileg a műtét elvégzése nem jelent akadályt, a betegek többségénél hosszú évekre kiható mozgáskorlátozottság, térdkalács mögötti fájdalom, terheléses ízületi duzzanat alakulhat ki.”
Más a helyzet, ha a sérülést követően 1-3 nappal a műtőasztalra kerülünk. A szakember tapasztalatai alapján ilyenkor kevesebb az előbb említett szövődmény kialakulásának lehetősége. Olyan is előfordul, hogy valaki a sérülést követően nem érzi szükségét, hogy elvégeztesse a pótlást, mert jól érzi magát, mozgásában nem különösebben zavarja. A szakemberek, a későbbi panaszok elkerülése érdekében mégis a műtét mellett érvelnek. Nemcsak az alacsony szövődmények miatt, hanem a már korábban említett ízületi kopás esetleges kialakulása, megnövekedett rásérülés miatt.
A halasztott keresztszalag-pótlások esetén egyébként a műtét után 4-5 napig teljes ágynyugalom javasolt, 1,5-2 héttel mankózhat a beteg, 6-8 héttel később már futhat, úszhat, kerékpározhat, hat hónap múlva pedig – heti egyszeri gyógytornász foglalkozás után -, visszatérhet a rotációs sporttevékenységeihez.
Megéri vigyázni magunkra!
