Fotó: Profimédia – Red Dot
Nem, ez nem egy reklám, bár a mai poszt stílusában kissé tényleg megtévesztő lehet, hiszen tagadhatatlan, hogy a tévében látható hirdetések is sokszor azt a gondolatot veszik alapul, hogy az evés több, mint aminek kívülről látszik. Az evéssel rengeteg érzést, háttér-információt társítunk, amelyeket, ha kiradíroznánk, valószínűleg a gasztronómia világa sem lenne olyan érdekes. Nem épülhetne rá sokmilliós üzletág, nem élhetnének belőle emberek. De szerencsére ez nem így van. Az étkezés szertartás, amely mögött ott van az a „je ne sais quoi”, amitől egy étel sosem csak egy étel. De akkor mégis mi lehet?
A CSALÁD ÖSSZETARTÓ EREJE
Emlékeztek még azokra a bizonyos vasárnapi ebédekre? Amikor minden családtag összejött, akkor is, ha épp nem volt kedvük volt hozzá. Amikor mindenki mosolyogva ette a tánti rakott káposztáját vagy a nagyi hortobágyi húsos palacsintáját. Ahonnan akkor sem hiányoztál, ha épp kemény diétára fogtad magad, és a nyáladat hangosan nyelve nézted, ahogy az unokatesód már a harmadik szelet tortát tüntette el. Ezeknek az ebédeknek általában nagyobb volt a füstje, mint a lángja, hiszen soha nem arról szóltak, hogy finomat egyél vagy jól lakj. Ezek a találkozások arra szolgáltak, hogy a család család legyen. Hogy olyan emberek üljenek legalább hetente egyszer egy asztalhoz, akik amúgy semmit sem tudnának egymásról, hiába a vér szerinti kötelék. Akik valószínűleg az ilyen családi összejövetelek hiányában csak karácsonykor, esetleg húsvétkor döbbennének rá, mennyire eltávolodtak a rokonaiktól.
Fotó: @fruzsinakoller, Instagram
RANDI
Az evés nagyon sokszor az ismerkedés első lépcsőfoka is lehet annak minden előnyével és hátrányával. Tegye fel a kezét, aki érezte már magát kényelmetlenül, mert nem gondolta át az első randis étel kiválasztását, és olyan fogás mellett tette le a voksát, amit egyszerűen nem lehet kulturáltan enni. Ezekben az esetekben már akkor tudjuk, hogy az első találkozó egyben az utolsó is lehet, mert a hamburger majonéztartalma az arcunkon köt ki, a bolognai spagetti pedig az állunkon landol. Még ha ezt a hibát tudatosan el is kerüljük, és biztosra megyünk, salátát választunk, akkor is előfordulhat, hogy csak a mosdóban realizáljuk a vacsora után fél órával, hogy a fogunk a zöld levelek felét felfogta.
Az ismerkedő vacsorának ezzel együtt is sok pozitív vetülete lehet. Elkerülhetjük a kínos csendeket, és intenzív rágással jelezzük, mi nem azért nem mondunk semmit, mert a partnerünk elképesztően unalmas, és már most tudjuk, hogy semmi közös nincs bennünk, hanem egyszerűen csak eszünk. És magyar embere evés közben… ugyebár. Ha pedig már nem az első randink? A közös főzések öröme vitathatatlan. Nemcsak, mert ilyenkor az egyik fél általában sokkal ügyetlenebb a másiknál, amely önfeledt perceket hozhat, hanem azért is, mert ilyenkor külső elvárások és kötelezettségek nélkül tölthetünk együtt időt, és jó esetben még jól is lakhatunk a végén.
GONDOSKODÁS
Akár az anyuka készít tortát a kislánya szülinapjára, akár egy férj lepi meg a feleségét a kedvenc ételével, akár egy lány viszi be az édesapja kedvenc fogását a kórházba, a főzés mögött rengetegszer ott van a gondoskodás, az, hogy örömet szeretnénk csempészni a mindennapokba. Ehhez legtöbbször nem kell ajándék, nincs szükség tárgyakra, bőven elég egy kis odafigyelés, a jó szándék, a törődés. A közös vacsora ennek az egyik legjobb módja. Ki ne örülne annak, ha egy hosszú és fárasztó nap után gőzölgő étel és terített asztal várja otthon. Persze azt is fontos hozzátenni, hogy a gondoskodás és a kiszolgálás között vékony a határvonal, és mindkét fél felelőssége, hogy ez a kedves gesztus ne csapjon át általános elvárássá.
Fotó: @fruzsinakoller, Instagram
MŰVÉSZET
Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy sokak számára a finom ízek előállítása, vagy akár kóstolása és értékelése önkifejezés is. A séfek, ételkritikusok, a „gasztro iparban” mozgó kreatívok számára életforma. Sokszor még a tojásrántottában is a tökéletességet keresik, és olyan ízeket éreznek, amikről mi, földi halandók még csak nem is hallottunk. Folyamatosan figyelik és tanulják a trendeket, legújabb ételeket, kísérleteznek, hogy kifejlesszék egyéni stílusukat, kézjegyüket. Mi pedig ennek élvezhetjük a gyümölcsét.
A cikk folytatásáért kattints IDE!
