A népesség csaknem 10 százaléka szenved migrénben, de nagyon sok esetben sem a gyógyszerek, sem az ágynyugalom nem használ. Kialakulásának pontos oka még ma sem ismert, de a szakértő szerint mozgásszervi panasz, a nyakizmokat érintő krónikus izommerevség, vagy izomgörcs is állhat a háttérben.
Erős, hosszan tartó, látászavarokkal, hányingerrel járó fejfájás a migrén, amely kortól és nemtől függetlenül bárkinél jelentkezhet, a népesség csaknem 10 százalékát érinti. A leggyakrabban a 20-50 év közötti nők szenvednek tőle, közöttük minden 4. nő panaszkodott már migrénre. Amerikai kutatások szerint az elmúlt körülbelül negyven évben a fejlett országokban két-háromszorosára nőtt a migrén gyakoriságának a száma, de kialakulásának pontos okát a mai napig nem sikerült tisztázni.
Ha rendszeresen szenvedünk kínzó fejfájástól, ha nem használnak a fájdalom-csillapító gyógyszerek, érdemes felkeresni egy belgyógyászt, és/vagy egy neurológust. A szakorvos egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat, röntgen, vagy MRI eredményének ismeretében meg tudja állapítani, vannak-e olyan szervi elváltozások, amelyek okozhatják a rohamokat. Előfordulhat ugyanis, hogy a kínzó fejfájásnak mozgásszervi okai vannak.
„A helytelen testtartás miatt a nyakizmokat érintő, krónikus izommerevség, izomgörcs alakíthat ki úgynevezett csigolyablokkokat. A koponya alatt és az egyes nyakcsigolya között, vagy az egyes és kettes nyakcsigolya között húzódó pici lokális izmok funkciózavara is kiválthat migrénes fejfájást” – mondta Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa, gerincgyógyász szakorvos.
Vannak olyan gyakorlatok, amelyek rendszeres elvégzésével sokat javíthatunk állapotunkon, és akár meg is előzhető a migrén. A mozgásszervi szakértő szerint elég néhány alkalommal felkeresni egy fizioterapeutát, vagy gyógytornászt, aki megmutatja, hogyan, milyen feladatokat kell elvégezni a siker érdekében. Ezeknek a gyakorlatoknak mind az a céljuk, hogy helyreállítsák a gerincoszlop izomegyensúlyát. Elég naponta 20 percet rászánni. Súlyosabb esetben a manuálterapeuta az, aki segíthet a csigolyák közötti blokkok feloldásában.
„A stressz egyébként is hozzájárul a panaszok felerősödésében, hiszen leggyakrabban a nyakat, a csuklyás izomzatot terheli meg ez a fajta feszültség. Ha még ehhez tartáshiba is társul, olyan panaszokat okozhat, akár például migrén formájában, amelyek maguktól nem múlnak el. Van, akinél használ a gyógyszer, de abban hiszek, hogy a kiváltó okot kell megszűntetni, nem pedig egy átmeneti megoldást alkalmazni” – tette hozzá Dr. Moravcsik Bence Balázs.
Erősítsük és nyújtsuk a nyaki mélyizmainkat rendszeresen!
• Ne végezzünk körkörös mozdulatot a fejünkkel, inkább hajtsuk előre, hátra, majd két oldalra! Figyeljünk rá, hogy a fülünk minél jobban megközelítse a vállcsúcsot.
• Húzzuk ki magunkat, hátunk, gerincünk legyen egyenes. Mutatóujjunkkal nyomjuk hátra a fejünket addig, amíg az állunk egy szintben nem lesz a mellkassal. Végezzük el néhányszor ezt a feladatot.
• Ha van rá lehetőségünk, rendszeresen járjunk masszíroztatni, amely során foglalkoznak a mély nyaki izomzattal.
