Női testünk mandalája 2. rész

2017. április 26. |

Egy modern jógini tanításai modern nőknek a női testről - Janits-Szabó Virág, a Városi jógi egyik alapítójának útmutatása.

A női testmandala formája

A test külső formája könnyen látható, érzékelhető érzékszerveinkkel. Ezen a formán részben lehet változtatni, ám el is kell fogadni egyediségét. Meg kell tanulni látni benne őseinket, saját ízünket, és meg kell tanulni szeretni, vállalni, egészségben és erőben tartani, amíg lehet. A test energiái már nem ilyen könnyen láthatók. Sokkal inkább érzékelhetők, megérzéseinkkel, belső látásunkkal megpillanthatók. A női testmandala hagyományban úgy tartjuk, a testünk energiái sajátos formát öltenek: olyan, akár egy homokóra. Lent, a föld felé és fent, az ég felé nyitottak vagyunk, mintha két szoknya lenne rajtunk, egy alul és egy felül. Középen vagyunk a legtörékenyebbek, ott, ahol a világi dolgokkal találkozunk. Mit jelent mindez? Azt, hogy a női test energiái könnyen töltekeznek a föld és az ég kincseiből, nyitottak és egyszerűek. Kötődünk a természethez, az őseinkhez, a gyermekeinkhez, a nők hálójához. Belesimulunk a világba, és a világ belénk simul. Ezért olyanok a női bölcsesség gyakorlatok, amilyenek: egyszerűek, közvetlenek, ösztönösek.
Amikor nőket viszek elvonulásra, már az első délutánon teljes odaadással, természetesen, ösztönösen végzik a gyakorlatokat. Belesimulnak a tájba, a fűbe, az erdőbe, és egymásba. Nekünk, nőknek, ez a szemlélet hasznos és örömteli, hiszen rezonál az energiákkal, amelyekkel rendelkezünk.

A mandala kapui

A női test mandaláján számos kapu található. Némely kapuról tudunk, mert fizikai módon nyilvánul meg. Ilyen a szájunk, a szemeink, a nemi szervünk vagy a fülünk. Minden fizikai kapunak jelentősége van: a szem a szellemiségünket kapcsolja össze a világgal; a száj táplálni segít és kifejezni magunkat, de benne a fogak kerítése védelmez is és mutatja erőnket. Van egy ősi látásmód, mely szerint a kicsiben mindig ott az egész, minden apró részlet teljes is egyben. Ekként mondhatjuk, hogy testünkön a legkisebb sejt is kapu, vagyis millió és millió kapuval rendelkezünk. Ha külső és belső gyakorlatokkal, meditációkkal megtanulunk nyitottnak maradni, szó szerint nyílik a testünk összes kapuja: könnyebbek, rugalmasabbak és természetesebbek leszünk. A szépség és a harmónia felragyog bennünk.

Talpak kapuja

Vannak olyan kapuk, amelyek csak belső látásunkkal fedezhetők fel. Felsorolok néhányat, a legizgalmasabbakat. Vegyük például a talpainkat! A női testmandala hagyományban a talpakra szemeket festünk, mert látnak, éreznek, tapasztalnak. A talpunk hatalmas erő: talán többet tapasztalt a világból, mint bármely más testrészünk. Ha megérezzük, hogy képes látni, már nem csak a fejünkben lesz a fókusz, és nem csak a szemeinkben fogunk megbízni. Kifejleszthetünk egy olyan képességet, amellyel a talpak megérzik a dolgokat, és kommunikálnak a világgal. Sokat leszünk mezítláb, beletúrjuk a lábainkat a földbe, és megérezzük annak erejét, pont úgy, mint kislány korunkban. Zabolátlanul.

Öreglyuk kapuja

Egy másik fontos, elfeledett kapu az úgynevezett öreglyuk (Foramen magnum), a koponya hátsó, alsó részén. Ebben a három centiméteres lyukban, a gerincvelő és az agyideg kilépésénél, fontos érzékelési képességünk lakik. Hogy könnyebb legyen megérteni, gondoljunk egy kisbabára, aki már tudja tartani a fejét! A kicsi tágra nyílt szemmel bámul, s közben óvatosan egyensúlyoz nagy fejével, végig egyenesen, szinte kihúzva tartva a tarkóját. Az öreglyukat nyitva tartja, azzal figyel hátul. Ez a kapu ugyanis a tisztább, kifinomultabb érzékelésé. Ha ezt a kaput nyitva tartjuk, olyan színeket, illatokat, formákat is megláthatunk, amelyeket nélküle soha. Megérezhetjük rajta keresztül, hogy egy ember beteg vagy sem, hogy egy borba milyen érzelmeket öntött a borász vagy hogy mikor támad majd fel a szél és honnan fog fújni.

Lapockák kapuja

Végül még egy különös kapu a testünkön: a lapockák területe. A testünkön mindennek van egy mélyebb, szimbolikusabb jelentése, így a lapockáknak is. Ők a szárnyak, amelyek a szívközpontból (nem a fizikai szívünk, hanem az a belső központ a szegycsont mögött, amely megsajdul, ha szerelmesek vagyunk vagy ha gyászolunk) erednek, és kifelé nyílnak, a világba. Ha a lapockák kapuja nyitva, és laza, rugalmas állapotban van, szárnyalunk minden szinten. Ilyenkor bátrak és újítók vagyunk, kreatívak, teresek. Meditációs praxisban ezek a tulajdonságok elengedhetetlenek.
Ha a lapockák kapui zártak, merevek, meszesek és fájdalmasak, a következő energetikai és tudati akadályokat érezhetjük: kishitűség, bezártság, a korlátok folytonos emlegetése, depresszió, szürkeség. Különböző kar-, és vállnyitó gyakorlatokkal, imaginációkkal és meditációkkal jól kilazítható a lapocka. Érdemes foglalkozni vele, mert nyílása egész lényünket nyitja, mintha ismét kíváncsi kislányok lennénk, tele természetes, ösztönös bölcsességgel.

A következő részben a női testmandala erőközpontjairól írok. Ezek olyan helyek, ahol rengeteg erőt tudunk tárolni, és ahol közelebb kerülhetünk belső világunkhoz is.

www.varosijogi.hu

Szólj hozzá te is!

Kapcsolódó cikkek

Még több Életmód