2017. október 17. | Bobák Szilvia

ÖKO: orángutánbarát Manu Szappan

Egy égető, világméretű problémára hívja fel a figyelmet bio szappanjaival Komlósi Mária, az orángutánbarát Manu Szappan manufaktúra megálmodója. Marcsival, és a környezetbarát termékekkel munkahelyén, a Fővárosi Állat- és Növénykertben ismerkedtünk meg.

Egyes becslések szerint tíz év múlva az erdőirtások következtében az orángutánok kihalnak a Földről, ennek pedig világméretű következményei is lehetnek. Marcsi, a manufaktúra alapítója első kézből tapasztalta meg, milyen nagy a baj: ázsiai tanulmányútjáról hazatérve egyértelművé vált számára, hogy változtatnia kell a szokásain.

Sőt! Úgy döntött, kötelessége felhívnia mások figyelmét is a problémára, mindezt igen kreatív módon tette, saját maga kezdett pálmaolaj-mentes szappanokat gyártani.

Egy állatfaj kihalása az ökoszisztéma felborulását is eredményezi, így különösen kiemelt jelentőségű napjainkban a pálmaolaj-mentes termékek támogatása. Marcsi, a manufaktúra megálmodója nagyon elszánt, ha az orángutánok megmentése a tét. Két évig kísérletezett a receptekkel, majd további két évet szánt a műhely megfelelő körülményeinek kialakítására, mire elkezdődhetett az orángutánbarát, vegán és 100%-osan állatkísérlet mentes szappanok gyártása.

Marcsi csak a legjobb minőségű, fair trade környezetből származó anyagokkal dolgozik, és az illat-, illetve illóanyagok, díszítések és formák harmóniáját is maximális igényességgel alkotja meg. Az őszi kollekció például mogyoróval, csipkebogyóval és különböző fűszerrel van díszítve. Az ellenállhatatlan illatú szappanok tehát nem csak környezetbarátok, de használatuk során úgy érezhetjük, luxus kényeztetésben van részünk. A márka igazi különlegessége a Fővárosi Állatkertben is kapható, nagyon népszerűségű, orángután formájú szappanja, melynek üzenete nem szorul magyarázatra.

A főállásban emberszabásúak gondozásával foglalkozó Marcsi eredeti foglalkozása szerint virágkötő, így a kreativitást a szappankészítéssel hozta vissza a mindennapjaiba. Szerencsére egyre nagyobb az igény a világméretű célt szolgáló szappanokra, de Marcsi szerint az ételekben és az elsősorban kozmetikai krémekben megtalálható pálmaolaj lecserélése még mindig nagyon nehéz feladat.

A legnagyobb probléma, hogy hazánkban szilárd formátumban nem található meg a kozmetikumokhoz szükséges növényi eredetű zsíradék, az egzotikus kókusz-, shea-,  és kakaóvaj pedig nagyon drága és sokat kell utazniuk, mire elérkeznek hozzánk. De ezen növények termesztése és használata még mindig fenntarthatóbb a pálmaolajénál, például a kókusz termeléséhez kies területeket is újra tudnak hasznosítani. Ráadásul sokszor kacifántos néven rejtik el a pálmaolajat az összetevőlistában, így tényleg extra körültekintést igényel, ha számunkra fontos a kikerülése.

„A legtöbb, amit tehetünk, hogy csökkentjük a pocsékolás mértékét az életünk minden területén. Egyes felmérések szerint az élelmiszerek 40%-a a szemétben landol, így már az is elképesztő eredményeket hozhatna, ha erre az egy dologra figyelnénk. Ezen túl nagyon fontos megtanulnunk, hogy ha van egy-egy termék, amihez ragaszkodunk, de van benne pálmaolaj, akkor igenis emeljük fel a hangunkat ellene, hiszen nagy méretű változást csak úgy lehet elérni, ha a kereslet változik meg, amit pedig a fogyasztók diktálnak”­- buzdít minket a szakértő.

Így ismerhetjük fel a pálmaolajat az összetevőlistában:

A kozmetikumokban többek között Palm Kernel Oil, Palm Fruit Oil, Palm Kernel, Palmitate, Palmitic Acid, Sodium Palmate, Sodium Kernelate, Sodium Palm Kernelate, Palmityl Alcohol neveken találkozhatsz vele.

Fotók: Békefi Dóra

Szólj hozzá te is!

Még több Életmód