1. Életveszélyes is lehetett a locsolkodás
A locsolkodásról mindenki hallott már, azt viszont nehéz elképzelni a szolid kölnis verzió idejében, hogy dédanyáink akár tüdőgyulladást is kaphattak a húsvéti szokás miatt. Sőt, a hideg vizes, vödrös locsolás szövődményei miatt a halálos kimenetelű betegségek sem voltak ritkák.
2. Kakaslövés
Még az ’50-es években is megfigyeltek egy különös szokást egy erdélyi faluban: Apáca községben a fiúk kezdetben élő kakasra, majd később festett táblára céloztak. A mulatság akkor ért véget, ha a nyíl pontosan a kakas szívébe fúródott. Na és persze a kakaslövés utána el is fogyasztották a szárnyast.
3. Korbácsolás
A húsvéti korbácsolás úgynevezett katartikus, tisztító jellegű rítus. A többek között a Bakonyban megfigyelt népszokáskor a fiúk korbáccsal csapkodták meg a lányokat, melyre válaszként a lányok szalagot kötöttek a korbácsra, és tojással, borral kínálták a fiúkat. De ne ijedjünk meg, szlovák-magyar területeken az ellentettjét is megfigyelték, bizonyos felvidéki falvakban a lányok korbácsolták meg a locsoló fiúkat.
4. Pilátus-égetés
A nagyhéten sok helyen gyakorolt szokás volt a Pilátus vagy Júdás-égetés. A környező országokban is megjelenő szokás keretében egy, Krisztus keresztre feszítőjét (vagy árulóját) ábrázoló bábut egyfajta szimbolikus elégtételként megverték és elégették.
5. Csont a fán
Már a 10. századtól a húsvéti szertartásokhoz tartozott az étel megszentelése. A bárány, sonka, kenyér és a tojás megszenteléséhez pedig népi hiedelmek is tartoztak. Egyes helyeken például a húsvéti sonka csontját a gyümölcsfára akasztották ki azért, hogy bőséges termést hozzon.
(Források: Magyar Néprajzi Lexikon, Dömötör Tekla-Magyar népszokások)
